KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Miniszter Úr! Meg kell hogy mondjam, rendkívüli érdeklődéssel hallgattam a válaszát, és a köztünk lévő szakmai vita számomra akkor is izgalmas, hogyha ezt az érdeklődést, úgy látom, az ön mögött ülő képviselőtársaim nem feltétlenül osztják, és majd csak szavazni fognak beszaladni a terembe.
A válaszát szakmai szempontból rendkívül izgalmasnak tartom – engedje meg, hogy én is sorba menjek a három kérdésen.
Ön határozottan azt mondta, hogy nem minősül a közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésnek. Osztanom kell az ön álláspontját: az én határozott véleményem is az, hogy nem minősülhet kollektív szerződésnek a közalkalmazotti szabályzat. Ugyanakkor nem tudom kikerülni azt a kérdést, amelyre önnek mint jogalkotónak feltétlenül választ kell adnia, hogy a közalkalmazotti törvény akkor miért tereli a munkaadók és a közalkalmazotti tanács megállapodását egy olyan csatornára, amely ön szerint is diszfunkcionális. Hiszen a Munka Törvénykönyve kizárja, hogy a munkáltató és az üzemi tanács olyan dolgokról állapodjon meg, ami kollektív szerződésbe tartozik, a közalkalmazotti törvény pedig ezt lehetővé teszi – ha úgy tetszik, kifejezetten ajánlja a szerződő feleknek. Van tehát egy rendkívül éles törvényi ellentmondás a két jogforrás között és a között a jogalkotói szándék között, amelyet ön kifejtett és amellyel én egyébként egyetértek. Úgy tűnik, hogy az ön véleményében van belső ellentmondás.
A második kérdéssel kapcsolatban: a válaszban borítékoltam, hogy ön a 199. §-ára fog a Munka Törvénykönyvének hivatkozni, hiszen valóban, ez a szakasz kimondja, hogy kollektív jogvita indítható a közalkalmazotti szabályzattal kapcsolatos viták miatt: a közalkalmazotti tanács kollektív jogvita kezdeményezője lehet. Ezzel kapcsolatban csak az a problémám, hogy a közalkalmazotti tanács jogállása rendezetlen. A jogképessége féloldalas, hiszen a törvény kimondja a perképességét, ugyanakkor tudjuk, hogy a közalkalmazotti tanács nem jogi személyiségű szervezet: nem lehet vagyona, nem lehet alkalmazottja, nincs bankszámlája, de ha úgy tetszik, még pecsétje sem; a közalkalmazotti tanács nem más, mint a munkáltató egyik szerve. A közalkalmazotti tanács ilyeténképpen szerződést sem köthet. Ezzel ön is egyetért, hiszen nem tekinti a közalkalmazotti szabályzatot kollektív szerződésnek, a szó tágabb értelmében.
Nagyon kétséges, hogy a kikényszeríthetőséget keresve a bíróság valóban teljes jogkörű jogi személyiségnek fogja-e ezt a közalkalmazotti tanácsot tekinteni.
Mindehhez már csak hab a tortán, hogy a közalkalmazotti szabályzat megkötésére feljogosított másik fél, az intézményvezető sem jogképes az esetek túlnyomó többségében, hiszen nem jogi személyiségű szervezet vezetője. Már ne haragudjon, miniszter úr, lehet, hogy illetlen az analógia, de nekem a magtalan bika és a meddő tehén esete jut erről eszembe: hosszas tárgyalásokra van lehetőség, de az eredmény meglehetősen kérdéses.
A sztrájkkal kapcsolatos véleménye megnyugtat: legfeljebb ugyanazt a kérdést fogalmaznám meg, mint az előbbiekben… (Az elnök a poharát megkocogtatva jelzi, hogy lejárt az idő.) Miért tereli a tárca ezt a kollektív megállapodást olyan területre, ahol nincsen más feloldási lehetősége a konfliktusnak, csupán a sztrájk.
Szakmai véleményét megalapozottnak és érdekesnek tartva, a kétségeimre megnyugtató választ nem kaptam – de azok sem, akik ezeket a kérdéseket megfogalmazzák –, és ezért a válaszát elfogadni nincs módom. (Taps az MSZP soraiban.)
Határozathozatal
