PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ)
PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ)
PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ) Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Balsai Miniszter Úr! Meglehetősen nagy dilemmában voltunk Kis Zoltán barátommal, hogy esetleg ne Szabó miniszter urat, a privatizációs ügyekben illetékes miniszter urat kérdezzük-e meg,… (Szórványos taps a KDNP soraiból.) … hiszen a témánk – ahogy a cím is jelzi – a végrehajtás, a bírósági végrehajtás spontán privatizációjával kapcsolatos visszásságok témája.
Ám személy szerint nekem külön örömömre szolgál, hogy a választ egy egykori gyakorló ügyvéd adja meg, aki valószínűleg maga is tisztában van a végrehajtásnak mint jogi feladatnak az iszapbirkózás, taposómalom jellegével.
Tisztelt Miniszter Úr! Úgy gondoljuk, hogy jogállamban a jog feltétlen és megkérdőjelezhetetlen uralmának kell érvényesülni. Ez egyrészről azt jelenti, hogy a jogkereső polgár jogai érvényesítésére minden esetben az igazságszolgáltatás útját veszi igénybe. Természetesen ennek kölcsönhatása az – és mondjuk ki végre –, hogy jogállamisághoz tisztes jogalkalmazókra is szükség van.
Ez azt jelenti, hogy megkérdőjelezhetetlen felkészültségű bírák, ügyészek, korrekt ügyvédek, és ami a jelen interpelláció témáját tekintve kiemelt fontosságú, hatékony végrehajtás, hatékony bírósági végrehajtás.
Ha ez, mint ahogy interpellációnkban állítjuk, nem így van, az sok más visszásság mellett az igazságszolgáltatás működésébe vetett hitet és bizalmat is megkérdőjelezi és azt megrendültnek mutatja fel.
Tisztelt Miniszter Úr! Azt hiszem, hogy a közlemény előtt és ön előtt is ismert az, hogy az utóbbi időben mennyire elszaporodtak azok a cselekmények, amelyek úgynevezett végrehajtói, magánbehajtói, adósságbehajtói szolgálatot takarnak. Erre vállalkozások alakulnak, és eljutottunk odáig, hogyha valaki jogos vagy jogosnak vélt igényét érvényesíteni kívánja, akkor nem a törvényes utat, nem az igazságszolgáltatás útját veszi igénybe, hanem akár végső soron fegyveres, erre specializálódott "szakemberek" közreműködését. Így kerül sor arra, hogy anyagi javak – legálisnak egyáltalán nem mondható módon – gazdát cserélnek, vagy ahogy a múlt heti egyik újság írta, egész libafalkák kerülnek elhajtásra.
Miniszter úr, és rögtön jelzem, hogy nem kívánok inkorrekt lenni, az írásban feltett két kérdést egyetleneggyel szeretném kibővíteni. Biztos vagyok benne, hogy az írásban lefektetett két kérdésre adott válasz tartalmilag a harmadikra is magában fogja foglalni a választ.
Ez a harmadik az – a kérdésfeltevés logikája azt kívánja, hogy ezzel kezdjem –, hogy végül is mi a tárca álláspontja: a magánbírósági végrehajtás végül is az Igazságügyi Minisztérium szerint egy megtűrt, vagy egy támogatott, vagy netán egy tiltott tevékenység?
Kérdezem, tisztelt miniszter úr, hogy mi az önök tárcájának az álláspontja ezzel kapcsolatban, és a kérdés lényege talán az, hogy miként kívánja az igazságügyi tárca, amely ezért felelős, az igazságszolgáltatásba vetett hitet és bizalmat oly módon helyreállítani, hogy a jogközönség a törvényes utat válassza.
(14.30)
Miniszter Úr! Nem hallgathatom el – mint utaltam rá –, külön örömömre szolgál, hogy a választ egy valaha volt gyakorló ügyvéd adja, aki talán a polgári demokráciák rendje szerint lehet, hogy ismét gyakorló ügyvéd lesz és ismét meg kell tapasztalnia, hogy milyen iszapbirkózás ma a bírósági ítéletek végrehajtása, hiszen talán ezt a választ leendő sajátmagának is adja! Köszönöm. (Taps.)
