NYERS REZSŐ, a választási és mandátumvizsgáló bizottság elnöke:
NYERS REZSŐ, a választási és mandátumvizsgáló bizottság elnöke:
NYERS REZSŐ, a választási és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mandátumvizsgáló bizottság szeptember 21-én tartott második ülésén a mandátum vizsgálatával kapcsolatban a következő főbb szempontok szerint vizsgáltuk meg – nagyon részletesen – Izsó Mihály mandátumát.
A szempontok:
A vizsgált mandátumot kiállító választási bizottság figyelemmel volt-e a népszuverenitás elvének az érvényesülésére? Ez volt az első kérdés, amit vizsgáltunk.
A második kérdés: a megüresedett képviselői hely betöltésére az a szervezet tette-e a javaslatot, amely erre a törvény alapján jogosult?
A harmadik kérdés pedig a következő volt: a hozzánk benyújtott mandátum kiállításakor a kiállító választási bizottság birtokában volt-e minden, a mandátumra vonatkozó igazolásnak, bizonyító ténynek és iratnak.
Ez volt a három szempont.
A választási törvényből egyértelműen megállapítható, hogy a választási és mandátumvizsgáló bizottságnak nincs olyan jogosítványa, nem kapott az Országgyűléstől olyan jogosítványt, hogy választási bíráskodással foglalkozzon. A választási bíráskodást a választási törvény a választási bizottságoknak juttatja jogosítványként. Döntésükkel szemben bírósághoz lehet fellebbezni. Tehát a bíróságok dolga. Ebben a felfogásban dolgozott mindeddig a Parlament választási és mandátumvizsgáló bizottsága.
Az Országgyűlés természetesen a mandátumok igazolásáról hoz egy döntést.
Miről dönt az Országgyűlés véleményünk szerint?
Nem arról dönt az Országgyűlés, hogy ki legyen a Parlamentnek a tagja képviselőként. Arról dönt az Országgyűlés, hogy az eljárás, amit a választási bizottságok lefolytattak, és ahogy a mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálta ezt az eljárási módot, ez megfelel-e a törvényességnek, és ha igen, akkor igazolja a mandátumot. Ha kételyek vannak ebben, akkor esetleg nem igazolja a mandátumot.
Ebben a felfogásban dolgozunk. Ez felel meg a törvényességnek.
Kérem, most rátérek a konkrét, napirenden lévő téma vizsgálatára.
A bizottság véleménye szerint a népszuverenitás érvényesülésével kapcsolatban kétség nem merülhet fel, és nem is merült fel a bizottság többségi döntésében. Izsó Mihály a Független Kisgazdapárt Pest megyei listáján a választók által elfogadásra került, hiszen erre a listára adták a választók a szavazatukat, csak nem jutott be onnan. Most került napirendre ez a kérdés.
A megüresedés esetén tehát a népszuverenitás alapján Izsó Mihály jogosult arra, hogy a megüresedő mandátumot betöltse. Ma is ugyanannak a pártnak a tagja, és ugyanannak a pártnak a megyei választott vezetője. A mandátumot kiállító bizottság csatolt minden iratot, ami a jelöléssel, a listára kerüléssel és a választás lefolytatásával kapcsolatba hozható.
Ezért azt kellett megállapítanunk a második vizsgált kérdés kapcsán, hogy a mandátum a szabályoknak mindenben megfelelő.
A harmadik kérdés úgy szólt, hogy az a szervezet tette-e a javaslatot, amely a választásokon jelöltette Izsó Mihályt, a Független Kisgazdapárt?
Nem vitás, hogy a Független Kisgazdapárt javaslatáról van szó. Ebben nem merült fel kérdés a bizottság előtt sem és azokban a vitákban sem, amelyekről a bizottság tudomást szerzett, és amelynek alapján bekérte a Pest Megyei Választási Bizottság álláspontját, az Országos Választási Bizottság álláspontját, meghívta az országos bizottság elnökét is második ülésére, és bekérte a Fővárosi Bíróságnak, majd később a Legfelsőbb Bíróságnak a határozatát, és azt tanulmányozta is.
(18.20)
E tanulmányozás nyomán született a döntés. A vitatkozó felek. Ez egy pártpolitikai vita és nem közjogi vita, ami ott lefolyt. A pártpolitikai vitában a mandátumvizsgáló bizottság nem tud igazságot tenni, és nem is akar igazságot tenni.
A Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége és Országos Vezetősége részéről Torgyán József doktor tett javaslatot Izsó Mihályra, a Független Kisgazdapárt másik központjából, az ideiglenes központ részéről pedig Németh Béla főtitkár tett javaslatot Albert László személyére. Mind Izsó Mihály, mind Albert László a listán szerepelt. Tehát mind a kettő megfelel a népszuverenitás elvének. De melyik szerv jogosult javaslatot tenni? Ez volt itt a kérdés. Kérem, e tekintetben első állásfoglalásában a Pest Megyei Választási Bizottság nem tudott dűlőre jutni. És arra a véleményre jutott, hogy nem tudja megítélni, melyik központ jogosult a javaslatot benyújtani.
Ezután került fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bírósághoz. A Legfelsőbb Bíróság egyértelmű álláspontot alakított ki és állásfoglalást hozott. Az állásfoglalás pedig a következőképpen szól: A Legfelsőbb Bíróság az előző döntéssel – ez a Fővárosi Bíróság döntésére vonatkozik, amely dr. Torgyán Józsefet jelölte meg a Független Kisgazdapárt részéről a felelős személynek, aki javaslatot tehet –, ezzel a döntéssel szemben a Legfelsőbb Bíróság egybehangzóan elutasította a jogorvoslati kérelmet, amelyet Németh Béla főtitkár nyújtott be.
A mandátumvizsgáló bizottság ülésén ügyrendi javaslat hangzott el arra vonatkozóan – ez a második ülésen történt –, hogy más, korábban indult bírósági eljárásra figyelemmel a mandátumvizsgáló bizottság ismételten halassza el döntését. A bizottság ezt az ügyrendi javaslatot többségi szavazással elutasította, mert a Legfelsőbb Bíróságnak idevonatkozó döntése jogérvényes, fellebbezésre nincs mód. Amennyiben a bizottság a döntését elhalasztaná, ezzel a jogerős bírósági döntéssel helyezkedne szembe.
Az Országos Választási Bizottság tehát, azt állapítottuk meg, hogy eljárása során a Fővárosi Bíróság jogerős végzésének adatait figyelembe véve döntött úgy, hogy dr. Torgyán József képviseleti jogát fogadja el.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a pártképviseletet illetően változás nem történt a bírósági nyilvántartásban. Mindaddig tehát Torgyán Józsefet illeti meg a jelölés, amíg az őt megválasztó testület másként nem dönt, és arról a bíróságot nem értesíti.
A bizottsági ülésen ugyancsak vita tárgyát képezte az is, hogy a pártalkotmány minden vonatkozásban megfelel-e a jogi elvárásoknak. E kérdésben a vita során az az álláspont alakult ki, hogy a társadalmi szervezetek, így a pártok is önkormányzattal rendelkező autonóm közösségek, melyek maguk határozzák meg működésük szabályait, ebből következően a szabályok megsértésének következményeit.
Egyértelmű tehát, hogy ebben a kérdésben sem az Országos Választási Bizottság, sem a Legfelsőbb Bíróság nem kívánt állást foglalni. És persze, a választási és mandátumvizsgáló bizottság sem. A képviseletet illetően a bizottság ülésén megállapításra került, hogy mivel a bírósági végzéssel ez idáig senki nem változtatta meg a Független Kisgazdapártra vonatkozó bejegyzett adatokat, azok teljes bizonyító erővel bírnak és közhitelesek.
A bizottsági ülésen indítvány hangzott el arra vonatkozóan, hogy a mandátum igazolása tárgyában további ítéletek, végzések születnek a közeljövőben, amelyek esetleg az előzőektől eltérő módon rendezik a képviseleti jog kérdését.
A választási és mandátumvizsgáló bizottság megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése jogerős, így annak végrehajtását esetleges további ítéletekre hivatkozással nem lehet halogatni.
Bejelentés hangzott el a bizottság ülésén arra vonatkozólag is, hogy a Független Kisgazdapárt ideiglenes központja nevében Németh Béla főtitkár a legfőbb ügyésznél óvásra irányuló kérelmet kíván előterjeszteni a Legfelsőbb Bíróság végzésével szemben. A mandátumvizsgáló bizottság úgy ítélte meg, hogy a felek számára biztosított rendes jogorvoslati lehetőségek kimerültek, így egy esetleges rendkívüli jogorvoslati eszköz igénybevételének és bizonytalan eredményének bevárása nem szükséges, tehát ez sem indokolja a halasztást.
Természetesen a választási és mandátumvizsgáló bizottság álláspontját nem szabad úgy értelmezni, hogy az Torgyán József elnökségét vagy politikai támogatását jelentené, mert erre a bizottság nem illetékes. (Közbeszólás a bal oldalról: Így van!)
Mindezek alapján a választási és mandátumvizsgáló bizottság többségi döntése alapján indítványozta a tisztelt Országgyűlésnek, hogy Izsó Mihály képviselő mandátumát igazolja. A bizottság erre vonatkozó döntése ma is érvényben van.
Tisztelt Elnök Úr! Én ennek az indoklását tudom megadni. Köszönöm.
(Taps.)
