FEKETE GYULA, DR. (MDF)
FEKETE GYULA, DR. (MDF)
FEKETE GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomat nem az együttes jelentésben szereplő módosító indítványaim érdekében mondom el. Módosító javaslataimat részben támogatták a bizottságok – örülök véleményüknek, és köszönöm –, részben nem támogatták, és sajnálkozom a döntésükön.
(18.10)
Különösen sajnálom, hogy az adatvédelmi biztos kinevezését a törvényjavaslat az elméleti tudáson kívül nem köti gyakorlati adatvédelmi, statisztikai munkához. Így fennáll az a veszély, hogy az adatvédelem, statisztika területét elméletben jól ismerő "szobatudósok" váratlanul gyakorlati problémák sokaságával találkoznak mint újonnan kinevezett adatvédelmi biztosok, és ezekkel nem tudnak majd megbirkózni.
Azt is sajnálom, hogy a törvényjavaslat csak gazdaságstatisztikai célt szolgáló adatkezelést engedélyez a Kormánynak. Kulturális, oktatási, egészségügyi vagy szociális célt szolgáló adatkezelést nem enged meg.
Módosító indítványomat elutasító képviselőtársaim a maguk vállára vették azt a terhet, hogy az ország felelős szervei tájékozódva legyenek a morbiditási viszonyok, a rokkantság és tartós fogyatékosság, a képzettség és a végzett munka kongruenciája vagy a szegénység tényezői és területi elterjedése tárgyában. Ismételten hangsúlyozom, hogy a törvény hatálybalépése után a Kormány nem rendelhet el ilyen jellegű adatgyűjtési programot saját hatáskörben, így az ilyen információk esetleges hiányáért közülünk senki nem hibáztathatja majd a Kormányt, legfeljebb önnönmagát.
Kétségeim és fenntartásaim ellenére elfogadom a bizottságok döntéseit. Amiért még szólok, az az adatvédelem elévülési idejének a törvényben történő rögzítése.
6891-es sorszámon közreadott csatlakozó módosító indítványom javaslata szerint az érintettek jogai az adat kezelésétől számított 20 év után évüljenek el jogi személyek esetén, 70 év után természetes személyek esetén. A személyes adatok védelmét elismerő országokban szabályozzák a védettség időszakát. Történelmi, statisztikai, gazdaságtörténeti kutatások zavartalansága érdekében elévülési időt határoznak meg, olyat, ami természetes személy esetén általában az érintett halálozási időpontja utáni időre esik, jogi személy esetén pedig a megkötött ügylet, megegyezés utáni olyan időszakra, amikor az már nem hat a meglepetés, az újdonság erejével.
Hadd említsek egy konkrét és extrémnek tekinthető példát az adatokhoz fűződő személyiségi jogok parttalan értelmezésére.
Önök közül bizonyára többen forgatták Schramm Ferenc: Magyarországi boszorkányperek című háromkötetes művét. Mind jogtörténeti, mind helytörténeti, mind nyelvtörténeti szempontból igen értékes forrásmunka ez. A könyvben igen sok eredeti perirat másolata található, de sok olyan irat is, amelyik másodközlés. A múlt században vagy a 20-as, 30-as években tették közzé a zömükben 1660 és 1717 között indított perek iratait, de mind a bírák, mind az elítéltek, mind a megidézett tanúk neveit többségükben csak a vezetéknév és a keresztnév kezdőbetűin említették.
Attól féltek a publikálók, hogyha kiírják a családneveket, akkor pereskedni fognak ellenük a régi per helyén ma is élő, ugyanezen nevű leszármazott családok. A szemük előtt lebegett Mikszáth Kálmán esete, aki a "Különös házasság"-ban szerepeltetett családnevek miatt hosszas perbe keveredett a jobaházi Dőry családdal.
Nem volt egyértelműen szabályozva a személyiséghez fűződő információk védettségének az időpontja, és belefért ebbe az időbe akár 250-300 év is.
Kérem, a történelem viharai, a két háború és az ország többszöri összeomlása az akkor idézett iratok jó részét megsemmisítette, és ma már hiába is lennénk kíváncsiak az idézett perek nevesített szereplőire, örökre elrepült ez a lehetőségünk.
Az elmondottak értelmében kérem képviselőtársaimat, hogy vagy az általam javasolt, vagy bármely másvalaki által helyesnek tartott elévülési idő megállapítását foglalják bele a törvénybe. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
