JUHÁSZ PÉTER (KDNP)
JUHÁSZ PÉTER (KDNP)
JUHÁSZ PÉTER (KDNP) A távközlési szabályozási kör alapvető problémája az, hogy kezdetben nem fejeződött ki egyértelműen a politikai szándék abban a tekintetben, hogy a távbeszélő-szolgáltatás területén egyszereplős vagy többszereplős piac legyen. A januári törvényjavaslat az egyszereplős piacot favorizálta – anélkül azonban, hogy mögötte állt volna ilyen értelmű, megfelelő szinten meghozott politikai döntés.
A törvényjavaslat sorsa bebizonyította, hogy a társadalmi-politikai cél széles spektruma ezt a megközelítést elutasította. A politikában szinte nincsen számottevő erő, amely az egyszereplős piacot favorizálná. A távközlési törvény érési folyamatában a Parlament a többszereplős távbeszélő piac mellett tett hitet. Ezt nagyon pontosan tükrözi a gazdasági bizottság módosító javaslata.
Az alkotmányügyi bizottság azonban úgy találta jobbnak, ha az így kialakult törvényhozási helyzetben az eredeti javaslat visszavonásra kerül, és helyette új törvényjavaslat kerül benyújtásra, amely a gazdasági bizottság módosító javaslatain alapul.
A Kormány ezt a javaslatot el is fogadta, és ezzel megnyílt a lehetőség a gyors és zökkenőmentes törvényelfogadási út előtt. Sajnálatos azonban, hogy a Kormány által végül is beterjesztett törvényjavaslat szövegében olyan értelemmódosító változások is megjelentek, amelyek éppen a kialakult kompromisszumot gyengítik, és elkerülhetetlenné teszik az újabb módosító javaslatok benyújtását.
Az önkormányzati kezdeményezésnek eredetileg az volt a feltétele, hogy az önkormányzatok vállaljanak tulajdonosi szerepet a létrejövő vállalkozásokban. Az Igazságügyi Minisztérium képviselője ezzel nem értett egyet. Véleménye szerint ez kényszert jelentett volna a koncessziós pályázat nyertese számára, ezért a szöveg úgy változott, hogy sikertelen pályázat esetében az önkormányzatok vállalják a pályázat lebonyolításával kapcsolatos költségeket. A benyújtott javaslat azonban nemes egyszerűséggel az önkormányzatokat kívánja megterhelni a pályázati költségekkel, akár sikeres a pályázat, akár nem! Ezzel minőségi változást hoz létre, megkülönböztetéssel sújtja az önkormányzatokat, ismeretlen és kiszámíthatatlan elemet építve be a folyamatba.
A helyi távbeszélő-létesítő társaságokat érintő szabályozás eredetileg egy bekezdésből állt. Ehhez kapcsolódott valahol az átdolgozás során egy második bekezdés, amely hatásában használhatatlanná teszi az első eredeti bekezdést, vagy legalábbis alaposan megnehezíti alkalmazását a gyakorlatban.
A fenti változások abba az irányba hatnak, amely a monopólium megőrzését eredményezi, és rámutatnak egy alapvető problémára: annak ellenére, hogy a legfelsőbb jogalkotási fórum már döntött az alapvető kérdésekben, a monopolista megoldásnak jelentős erői vannak a törvényhozásban, s ezért a figyelmet a folyamatra rá kell irányítani a teljes szabályozás során mindvégig.
A végrehajtási szabályozás keretében ugyanis tág tere van a törekvésnek, hogy visszájára forduljon valamennyi elért eredmény. A januárban benyújtott távközlési törvény vitájában azzal az igénnyel léptünk fel, hogy a törvény szabályozza a teljes működési teret, ezen belül szabályozza a koncesszióba adás teljes folyamatát, szabályozza a többszereplős piac résztvevői közötti gazdasági együttműködés alapelveit, szabályozza a befektetési folyamatot úgy, hogy megteremtse a társadalom által jogosnak tartott fejlesztési igények és a koncessziós jogok által megteremtett helyi monopol jellegű viszonyok tükrében a befektetési folyamatokat. A teljes körű igényünkről a kompromisszumkötés során lemondtunk, és elfogadtuk azt, hogy mindezek a végrehajtási rendeletek keretében kerüljenek szabályozásra.
Elfogadtuk azt is, hogy lehetséges az általunk javasoltnál jobb szabályozás is, bár eddig nem terjesztettek elénk e téren semmit a későbbiekben kialakuló alternatívák között, de ugyanakkor ha az általunk javasolt megoldás bizonyul jobbnak, akkor az kerül elfogadásra – ígérték az illetékesek.
A kompromisszum másik oldala viszont az volt, hogy a törvény szövege olyan lesz, amely biztosítja a vállalkozási szabadságot a távbeszélő piacán, nem zárja ki, hogy az általunk javasolt részletes szabályozási megoldás érvényesüljön, ha az alternatív szabályozási javaslatok közül nemes versenyben jobbnak bizonyul versenytársainál. Ez egy tisztességes kompromisszum volt, hiszen a társadalom érdeke az, hogy a lehető legjobb szabályozás kerüljön elfogadásra. Ezzel szemben óvatosságra intenek a törvényjavaslatban megjelent változtatások, amelyek a monopolszerkezet megtartására irányulnak, és egyben felvetik azt a kérdést, hogy vajon a végrehajtási szabályozás szintjén a másik fél mennyiben fogja magát a kompromisszumos megoldáshoz tartani.
(12.00)
Fontos feladatnak tartjuk tehát azt, hogy a társadalom figyelmét ráirányítsuk erre a problémára, és jelezzük: a harc nem ér véget a törvény megalkotásával.
Ugyanakkor fontos, és etikai szempontból talán magától értetődő, hogy az elért megállapodásokat valamennyi fél érezze magára nézve kötelezőnek, mert ez a záloga annak, hogy a teljes szabályozási rend minél előbb felállhasson.
Mi az, ami még előttünk áll?
Meg kell alkotni, és az Országgyűlésnek el kell fogadnia a távközlés-politikai koncepciót. Ennek teljes mértékben összhangban kell lennie a törvénnyel. Meg kell alkotni a többszereplős piaci helyzetnek megfelelő részletes szabályokat. Ezek elvileg és alapvetően térnek el az egyszereplős változatra alkalmas szabályozási rendtől. A koncessziós eljárás normatív és részletes szabályozása nem mellőzhető. A távközlési állami tulajdon privatizációs folyamatát összhangba kell hozni a törvény szellemével és alapvető célkitűzéseivel. Ez utóbbi folyamat rejti ugyanis magában a legtöbb problémát. A privatizációs folyamat előkészítési munkálatai jelenleg olyan irányban folynak, amely ellentétes a törvényjavaslatból tükröződő jelenlegi politikai akarattal. A monopólium megőrzését óhajtó erők döntően visszavonultak a privatizációs területre, és kész helyzetet akarnak teremteni, ezzel megakadályozva a törvény által kitűzött politikai cél megvalósítását.
E helyzetben a törvényalkotási folyamat mellett a figyelmet rá kell irányítani a privatizációs koncepcióra is. Szükség van e téren egy olyan kiigazításra, amely a folyamatok vezetőerejét a törvény kezébe adja vissza.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.)
