KATONA KÁLMÁN, a gazdasági bizottság előadója:
KATONA KÁLMÁN, a gazdasági bizottság előadója:
KATONA KÁLMÁN, a gazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon nehéz lesz a gazdasági bizottság előadójaként úgy beszélnem, hogy ne ismételjem Siklós Csaba miniszter úr szavait, mert kivételesen kialakult az a konszenzus ebben a törvényben, amely a gazdasági bizottság és a Kormány – mondhatnám azt, hogy – teljes összhangjáról tanúskodik.
Néhány szót arról ejtenék, hogy alakult ez a 6785-ös számú törvénytervezet, mivel úgy gondolom, hogy a Parlament számára példaértékű lehet az a folyamat, amely ezzel a törvénnyel kapcsolatban történt. Amikor a Kormány korábbi, 4548-as törvénytervezetét beterjesztette, a frakciók vezérszónokai, a kormánypártiak és ellenzékiek, egyhangúlag kritizálták a törvénytervezetet, ugyanakkor mindnyájan látták, hogy ebben a törvényben megvan annak a lehetősége, hogy egy jó törvény szülessen.
A gazdasági bizottság távközlési albizottsága a minisztériummal közösen egy olyan munkához látott, amely végül is az előttünk fekvő törvénytervezethez vezetett. Ehhez természetesen szükség volt a minisztérium tisztségviselőinek maximális együttműködésére, és nem hagyhatom említés nélkül Bölcskey Imre helyettes államtitkár úr és dr. Baksa Sarolta nevét, akik egész nyáron át együtt dolgoztak velünk, hogy minél jobb törvényt hozzunk létre.
Ezt a törvénytervezetet, amelyet az albizottság megvitatott, és a közel 200 módosító indítvány figyelembevételével alkotott meg, az Igazságügyi Minisztérium kodifikálta, és – ki kell mondanom, hogy kormányzati bölcsességre vall, hogy – a Kormány magáénak vallotta, elfogadta, megtárgyalta, és az ügymenet egyszerűsítése céljából ezt az új tervezetet a Ház elé terjesztette.
Néhány ponton kiegészíteném a miniszter úr előterjesztését azzal kapcsolatban, hogy mik azok a sarkalatos pontok, amelyek ebben a törvényben belefoglaltattak, és remélhetőleg most már nagyon gyorsan el is fogadtatnak.
Az alaphálózat kérdését korábban nagy többséggel elfogadta a Parlament, de itt azért pontosítanom kell, hogy a kizárólagos állami tulajdonlást ugyan megszüntettük, de az állami többséget nem, tehát szó sincs arról, hogy a távközlési alaphálózat kikerülne az állam felügyelete alól.
A koncesszióköteles tevékenységek körét az indítványok hatására szűkítettük, és indokolatlannak láttuk az adatátviteli szolgáltatás koncesszióztatását. A technika jelenlegi állása megengedi azt, hogy nyugodtan, szabad versenyben liberalizálva folytathassák ezt a tevékenységet.
A törvény leglényegesebb eleme az a koncessziós kényszer, amely abban az esetben áll fenn, amikor a primer körzet illetékességi területén lévő önkormányzatok több mint fele kezdeményezi a koncesszió kiírását. Ebben az esetben a miniszter köteles kiírni, azzal a feltétellel, ha az önkormányzatok is vállalják a társaságokban a részvételt.
(11.40)
Ennek az elemnek számos kockázati tényezője van, ebből csak kettőt említenék. Az egyik, hogy elbizonytalanítja a Magyar Távközlési Vállalat privatizációját azáltal, hogy egy időre, záros időre, de bizonytalanná teszi a helyi szolgáltatók létét úgy helyi, mint nagyság tekintetében, tehát a befektető, aki a Magyar Távközlési Vállalatban szeretne részt venni, nem lesz abban a helyzetben, hogy pontosan meg tudja határozni, hogy helyi szolgáltatás területén milyen számú terület tartozik a Magyar Távközlési Vállalathoz.
A másik kockázati tényező az, hogy az új társaságok egy része – és itt kiemelem még egyszer, nehogy véletlenül félreértés essék, egy része – nem rendelkezik azzal a szakmai felkészültséggel és főleg tőkével, amely egy ilyen nagyszabású vállalkozás megvalósításához kell. Ezért a jelenlegi megoldásban benne van annak a lehetősége, hogy egyik-másik társaság nem tudja vállalását megvalósítani. Ugyanakkor ezeket a kockázati tényezőket figyelembe véve mégis úgy látja a gazdasági bizottság és a Kormány is, hogy nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez a megoldás felgyorsítja a helyi telefonhálózatok építését, tehát mindenképpen szeretnénk, hogyha ez a megoldás maradna a törvényben.
A tulajdon kérdéskörét a korábbi tervezet nagyon megkötötte, itt gyakorlatilag azt a megoldást választottuk, hogy teljesen szabaddá tettük, feloldottuk a korlátozásokat, tehát nemcsak saját hálózaton lehet szolgáltatni, hanem bérelt vagy lízingelt hálózaton is. Ezt az elemet egyébként – korábban az volt, hogy csak saját hálózaton – sokan monopolista megoldásnak tartották, tekintettel arra, hogy jelenleg saját hálózattal csak a Magyar Távközlési Vállalat rendelkezik.
Tehát ezt a kérdést úgy oldottuk meg, hogy nem is foglalkozunk a tulajdon kérdésével a törvényben, majd a gazdaság kívánalmai meg fogják ezt határozni.
Nagyon fontos elem és kívánalom volt több hozzászóló beszédében, hogy az érdekegyeztetés nem szerepel kellő súllyal a törvényben. Ezt a Távközlési Érdekegyeztető Fórum létrehozásával oldja meg a törvény. Azt hiszem, hogy így a szolgáltatók és a fogyasztók érdekvédelmi szervezetei megfelelő teret kapnak arra, hogy kifejtsék nézeteiket.
A hálózatok együttműködésének kérdése mint egy titokzatos, visszaélésre alkalmas terület szerepelt a közfelfogásban. Úgy gondolták sokan, hogy a hálózatok összekapcsolásánál könnyen lehet műszaki indokokra hivatkozni nemet mondani és ezzel visszautasítani a társaságok alakulását. Ezt a kérdést a Mérnöki Minősítő Bizottság létrehozásával kívánja a törvény megoldani, azon keresztül, hogy egy ilyen stabil szakmai testület véleményét remélhetőleg mindenki el fogja fogadni, és az e körüli viták ebben a bizottságban tisztázódnak.
Azt hiszem, hogy még nyitott kérdés, ugyan a törvénytervezet előzetes, tehát bizottsági vitájánál ebben erős többség alakult ki, de van, aki ebben még mindig nem nyugodott meg, ez pedig a Távközlési Főfelügyelet és a Frekvenciagazdálkodási Intézet Hírközlési Főfelügyeletként való összevonása.
Itt el kell mondanom, hogy egyértelműen műszaki és adminisztratív okai vannak ennek a lépésnek. Az egyik fontos indok, hogy általában a világban ez így van, miután ma már távközlési szolgáltatás frekvenciaigény nélkül nem képzelhető el, tehát minimálisan a két szervezetnél el kell járni minden engedélykérőnek, indokoltnak látszik, hogy egy hivatalban, egy testületnél intézze el a szükséges engedélykéréseket. Tehát meg kell mondanom, hogy a tavaszi állásponthoz képest nem igazán látom, nem kaptam olyan indokot, amely e…, felügyelet létrejöttének ellenzését indokolná.
Végezetül a távközlési alapról szólnék, amely sokáig, sokfelől, elsősorban pénzügyi oldalról ellenkezést váltott ki, ugyanakkor a távközlés szempontjából egy ilyen gazdaságilag megosztott, fejlettségileg megosztott országban nagyon indokolt. Részben azért, mert ez az útja annak, hogy a távközlésbe bejövő koncessziós díjak a távközlésben maradjanak, és ezen belül intervencióra, a bizottságok fenntartására, fejlesztésére fordítható alap jöjjön létre, amely a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésének egyik eszköze lehet.
Ismételten felhívom képviselőtársaim figyelmét a kényszerkoncesszió veszélyeire, ugyanakkor arra is, hogy minden nap késlekedés nagy károkat okoz ebben a témában. És miután több mint fél év állt a képviselők rendelkezésére, hogy indítványaikat beadják ehhez a korábbi törvénytervezethez, ez a tervezet pedig az indítványok integrálásából született, amit az is igazol, hogy az indítványtevők nagy többsége, döntő többsége visszavonta módosító indítványait, miután megismerte a gazdasági bizottság módosító indítványcsomagját, szeretném megkérni a tisztelt Házat, hogy most már tényleg gyorsítsuk meg ezt a folyamatot. Azért el kell mondanom, hogy nem értem azt az eljárást a törvénytervezet készítésében részt vevő ellenzéki pártok részéről, hogy miután közel félévi egyeztetéssel megszületett a tervezet, miért nem támogatták a kivételes eljárást, ami által ezt a törvényt gyorsabban tárgyalhattuk volna.
Gondolkodtam, hogy milyen szóval lehet ezt kifejezni, hogy ez az egyeztető munka végül is egy ilyen kis zavart szenvedett.
Végül is azt tudnám mondani, hogy – különösképpen ezt a FIDESZ-nek és SZDSZ-nek célzom – nem volt szép dolog. Kérem, hogy próbáljuk meg lezárni nagyon gyorsan az általános vitát, és nem tudom, hogy egy ilyen álmomat vagy ideámat elmondhatom-e, de bizonyára ismert önök előtt, hogy Budapesten lesz jövő héten az Európa Telecom Konferencia, ahol itt lesz minden távközlési nagy cég és minden szakember, aki számít. Nagyon szép befejezése lenne a konferenciának, ha az általános vitát ezen a héten le tudnánk zárni, és a jövő héten döntenénk a távközlési törvénnyel kapcsolatban.
Ezért kérném a frakciók hozzászólóit, hogy lényegre térően, csak röviden szóljanak hozzá. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)
