SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ismételten előterjesztett és az önök előtt lévő távközlésitörvény-javaslat a gazdasági bizottság távközlési albizottságának és a minisztérium szakembereinek közös munkáján, az előző javaslathoz beérkezett mintegy 200 módosító indítvány alapos megvitatásán és hatpárti konszenzuson alapszik.
Tisztelt Ház! A korábbi expozét nem kívánom megismételni, mindössze utalok arra, hogy a törvény mielőbbi elfogadásának indokai semmit sem veszítettek aktualitásukból, sőt, a gazdaság élénkítése érdekében még inkább sürgetővé vált a távközlési piac korszerű szabályozása.
Továbbra is igaz, hogy egy demokratikus és piaci modell szerint működő társadalom követelményeinek megfelelő, a versenynek teret engedő törvény alapozza meg távközlésünk európai színvonalra történő felzárkóztatását.
(11.30)
A most benyújtott javaslat lényegesebb új vonásait a következőkben foglalhatom össze:
Első csoportba azok az új rendelkezések tartoznak, melyek az indítványok alapján konkrét normaszöveggel – az eddig inkább keret jellegű törvényjavaslatot – pontosítják. Ezáltal egyértelműbb, hogy kik a távközlési piac szereplői, hogyan alakul a tulajdonlás, milyen jogok és kötelezettségek illetik meg az államot és a vele szerződést kötő feleket, hogyan alakulnak a koncessziós pályázatok és szerződések. E változások között figyelembe vettük, hogy a távközlési alaphálózat tavasszal kikerült a koncessziózás köréből, ezért az új távközlési törvényjavaslatból is.
A törvényjavaslat tovább liberalizálta a távközlési szolgáltatásokat. Kikerült a koncessziós körből, és ezzel a versenyszférába tartozóvá vált az országos adatátviteli szolgáltatás. Egyenlővé váltak a piac szereplői. Azonos feltételekkel kapott koncessziót a privatizált állami többségi tulajdonú szolgáltató, mint más vállalkozó.
Megszűnik az a kötelezettség, amely a szolgáltató számára csak saját tulajdonú hálózaton tette lehetővé a tevékenység végzését. Ez a megoldás ugyan körültekintőbb koncessziós pályáztatást és szerződéskötést igényel, de szabadabb piaci mozgásteret biztosít a vállalkozók számára.
A helyi hálózatok létrehozatalára és a távbeszélő szolgáltatások koncessziós körben történő nyújtására az önkormányzatok garanciát kapnak. Eszerint kötelesek vagyunk fogadni az önkormányzati kezdeményezéseket. Ki kell írnunk a koncessziós pályázatot az adott földrajzi területre, amely gazdasági és műszaki okokból nem lehet kisebb, mint 20-tól 50 ezer előfizetőt magában foglaló körzet, ha azt az érintett önkormányzatok fele kéri.
A korábbi javaslatoktól eltérően a külön célú hálózatok szabad kapacitása – jogi garancia mellett – a jövőben hasznosíthatóvá válik.
Tisztelt Ház! A változtatások második csoportja a hatósági ügyek intézését, az adatvédelmi rendelkezéseket, az állami feladat egyértelműbb megfogalmazását érintette. Ennek megfelelően a távközlés és a frekvenciagazdálkodás hatósági ügyeit egységes hivatal intézi majd, mely részt kap a távközlés egyéb jelentős állami feladataiból is, mint például az adatgyűjtés, adatok feldolgozása, értékelése, pályázatok és koncessziós szerződések előkészítése.
Az adat- és titokvédelmi rendelkezések, a még hiányzó hazai szabályozás miatt, a nemzetközi – elsősorban közös piaci – előírások alapján kerültek a javaslatba. Az adatszolgáltató üzleti érdekeinek védelme elsődleges szempont volt, melynek garanciáit e körben oldottuk meg. Az újonnan piacra lépők és az ott együttműködők az adatokat a hatóságoktól kérhetik, így senki sem kerülhet hátrányba a másikhoz képest, és nem válhat kiszolgáltatottá. A hatóság gondoskodik az adatok gyűjtéséről, az üzleti érdekek védelméről és a gyors adatszolgáltatásról.
Az állami feladatokból kiemelkedik a távközlésfejlesztés végrehajtásának felelőssége. A távközlés közszolgáltatás jellege és az állam közreműködési kötelezettségeinek köre.
Végül új elemként került az átdolgozott anyagba a Távközlési Alap. A benyújtott tervezet az alap szükségességét a közszolgáltatás folyamatosságának biztosítása szempontjából tárgyalja, amely majd segítheti a gazdaságilag elmaradott területek távbeszélőhöz jutását is. A szolgáltatás igénybe vevői számára garanciát jelent az a kitétel is, amely szerint az állam gondoskodik arról, hogy a közszolgáltatás a távközlési szektor átalakulásának átmeneti időszakában is zavartalanul működjék.
Tisztelt Ház! A hazai távközlés 1990-től dinamikus fejlődés jeleit mutatta már. Az elmúlt három évben a bekapcsolt távbeszélő-állomások száma megközelíti az évenkénti 150 ezret, amely a korábbi fejlesztéseknek több mint háromszorosát jelenti. Ez a dinamizmus várható a továbbiakban is. Ugyanakkor másfél éven belül kiépül az a nagy kapacitású digitális, az országot lefedő hálózat, amely lehetőséget nyújt az ország minden körzete számára a csatlakozáshoz. Ennek ellenére Európához viszonyítva még mindig hátrányban vagyunk. Az ország érdeke, hogy ez a hátrány minél előbb megszűnjön, és a távközlés gyorsabb fejlesztésével javuljon a működő tőke beáramlásának, az elmaradott térségek felzárkózásának esélye, és a társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszerünk a jelenleginél magasabb szinten működjék. Ezt segítheti a törvény mielőbbi elfogadása, ez adhat a befektetők számára garanciát és szolgálhatja a hosszú távra szóló jogi szabályozás megteremtését.
Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy az új javaslat elkészítése során kifejtett munkákat hasznosítva és befejezve, a törvényjavaslatot majd elfogadni szíveskedjék. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
