FÜZESSY TIBOR, DR. tárca nélküli miniszter:
FÜZESSY TIBOR, DR. tárca nélküli miniszter:
FÜZESSY TIBOR, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is elnök úr engedélyét szeretném kérni az időkeretem túllépésére, mert e látszólag tulajdonképpen rövidnek tűnő interpelláció valójában négy interpelláció, legalábbis négy kérdéscsoportot és alkérdéseket is tartalmaz.
Az augusztus 5-én tartott sajtótájékoztatómat megelőzően érkezett hozzám a nemzetbiztonsági bizottság elnökének a megkeresése, amelyben számos adat közlésére kért fel. Ezt a megkeresést továbbítottam a nemzetbiztonsági hivatalok, szolgálatok vezetőihez, véleményüket kérve, miután elsődlegesen ők a felelősek a kezelésükre bízott államtitokért.
Válaszuk alapján azt az álláspontot alakítottam ki, hogy a kért adatok egy részét nem tudom a nemzetbiztonsági bizottsághoz továbbítani. A kérdések, illetve a kért adatok és iratok olyan államtitkokat tartalmaztak, így például a hivatalok egyes szervezeti egységeire lebontott létszám- és beosztási adatait, a működésük részleteire vonatkozó belső utasításokat, amelyek úgy gondolom, nem olyan szigorú államtitkot képeznek, hogy nem tartottam őket kiadhatóknak.
Ezt az álláspontomat döntően az a körülmény befolyásolta, hogy a képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 2. §-a, és az ehhez kapcsolódó 1/1991-es országgyűlési elvi állásfoglalás alapján egyértelmű, hogy a képviselők a megbízatásuk során elkövetett, elsősorban verbális jellegű bűncselekmények miatt, konkréten a Parlament nyílt ülésén, a képviselői tájékoztatókon elkövetett államtitoksértés miatt nem vonhatók felelősségre, így az államtitoksértésnek nincs szankciója.
Említést tettem arról is, hogy az Országgyűlés 1990. december 18-ai zárt ülése után egyes képviselők az ülésen történteket nyilvánosságra hozták. Pontosan ez a körülmény hívta fel, ez az eset hívta fel az Országgyűlés figyelmét arra, hogy ezen a területen az államtitok védtelen. Más esetről, fecsegésről a sajtótájékoztatón nem beszéltem.
Az előzőekből következik az, hogy miért nem tettem feljelentést államtitoksértés miatt. Először azért, mert abban az időben még semmilyen vonatkozásban nem voltam illetékes a feljelentés megtételére, másodszor pedig azért, mert a konkrét esetben a képviselőkkel szemben büntethetőségi akadály állt fenn.
Ebből következik a második kérdésre adott válaszom is, amelynek lényege az, hogy bizonyos információkat sem én, sem a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői nem közölhetnek a képviselőkkel.
Hangsúlyozni szeretném, hogy én a sajtótájékoztatón általánosságban a nemzetbiztonsági szolgálatok működését szabályozó törvénykezésnek a hiányos és nem teljesen egyértelmű voltáról beszéltem. Ennek keretében került sor az államtitok szabályozásának nem kielégítő voltára is. Nem konfliktusként, és nem a nemzetbiztonsági bizottsággal keresendő konfliktusként említettem ezt. És szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy október 1-jén a nemzetbiztonsági bizottság előtt kérelmemre került sor ennek a kérdésnek a megbeszélésére, és ez megítélésem szerint eredménnyel járt.
A harmadik kérdéshez, miután a rálátás szó a képviselő úr mindkét hátralévő kérdésében előfordul, szeretném kiemelni, hogy ez nem az én kifejezésem. Nem tartozik az én kifejezéseim közé, s ezt a szót mindig csak idézőjelben használtam. Ez a szó a tömegtájékoztatásban akkor terjedt el velem kapcsolatban, amikor kinevezésem előtt azzal a feltételezéssel kellett védekeznem, azzal szemben kellett védekeznem, hogy mint pártpolitikus, esetleg a Kereszténydemokrata Néppárt számára kívánnék rálátást biztosítani a titkosszolgálatok működésére.
Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a titkosszolgálatok működését szabályozó jogszabályok elnevezésükben is tartalmazzák az ideiglenes, átmeneti jelleget. Ez a szabályozás 1990 elején, még a korábbi kormány idején történt. Ezek a szabályozások tartalmaznak olyan, egyébként nem teljesen egyértelmű szabályozást is, amelyek szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartoznék az állam gazdasági tulajdoni rendje, sőt az állampolgárok tulajdona elleni bűncselekmények felderítése és megelőzése is.
A nemzetbiztonsági szolgálatok átszervezések, létszámcsökkentések folytán, majd még a Németh-kormánynak egy kormányhatározata folytán ezek a feladatok gyakorlatilag a rendőrséghez kerültek. Arról, hogy én ezeket a feladatokat a nemzetbiztonsági szervek részére szeretném teljes egészükben visszakapni, szó sincs. Bár meg kell mondanom, hogy lenne rá igény egyes gazdasági szervek részéről, és különösen társadalmi igény is van arra, hogy a Magyarországon megjelenő ismeretlen cégekkel a magyarországi partnerek csak megfelelő információk alapján kössenek üzleteket.
(15.50)
Ezeknek az információknak a beszerzése a jó gazda gondosságával eljáró magyarországi partnerek kötelessége, illetve feladata. Ilyen céginformációk beszerzésével egyébként számos világcég, sőt már magyarországi cég is professzionista módszerekkel foglalkozik, és egy valóban komoly és tisztességes szándékkal közeledő külföldi cég soha nem sértődik meg azért, hogy róla információt szereznek.
A cégek akkor tartoznak a titkosszolgálatok hatáskörébe, ha álcégekről, fedőcégekről, intézményekről, szervezetekről van szó, amelyeknek fő vagy akár csak mellékcélja információszerzés. Ez a tevékenység nemegyszer kapcsolódik zavaros üzletekkel, például bűncselekmények útján szerzett pénzek tisztára mosásával. Az ilyen cégeket a nemzetbiztonsági szolgálatoknak az összes rendelkezésükre álló törvényes eszközökkel szemmel kell tartaniuk. Magától értetődőnek tartom, hogy a vizsgálatuk mintegy melléktermékeként jelentkező, gazdasági, vagyon elleni bűncselekményekre utaló adatokat az arra illetékes bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák.
Megnyugtathatom képviselő urat, nincs szó tehát arról, hogy bűncselekmény gyanúja nélkül akár a nemzetbiztonsági szolgálatok, akár a rendőrség megrendelésre vizsgálgatna külföldi cégeket. Ez viszont kötelessége szerény megítélésem szerint a magyar partnereknek. (Az elnök pohara kocogtatásával figyelmeztet az időre.) A negyedik kérdés még hátravan, elnök úr. Igyekezni fogok.
