PAP ANDRÁS (MDF)
PAP ANDRÁS (MDF)
PAP ANDRÁS (MDF) Tudomásom szerint Új-Delhi a legtávolabbi hely, ahol pillanatnyilag kulturális intézete van Magyarországnak. Miközben Kína a maga kultúrájával folyamatosan jelenik meg, a gombamódra szaporodó kínai éttermek is lényegében egy-egy "kínai kultúra házának" tekinthetők bensőséges, családias hangulatukkal, ugyanakkor pedig Kína Magyarország-képéhez hozzátartozik az a talán kevésbé ismert körülmény, hogy az ő szemükben Magyarország, illetve mi, magyarok talán az egyike vagyunk azon Távol-Keletről jött népcsoportoknak, amelyeknek sikerült megvetni lábát itt, valahol Nyugat-Európában, illetve Távol-Nyugaton.
Azt a valóságtól messze távol álló, főként a Mennyei Béke – avagy a Tienanmen – téren történt események óta felépített közhelyszerű Kína-képet, mely szerint Kína a marxizmus utolsó bástyája – volt egy ilyen infantilis kérdés –, a magyar külpolitika és a magyar külgazdaság-politika régen meghaladta, mint azt Jeszenszky és Kádár miniszter úr látogatása bizonyította, pontosabban: sohasem is volt a magyar külpolitikának sajátja ez a nézet.
Magyarországnak a diplomáciai és a kereskedelmi-külgazdasági jelenlét mellett szüksége van a kulturális jelenlétre is. Tudomásom szerint mód nyílna arra, hogy egy kompenzációs ügylettel a kínai adósságból leszámítva létrehozható volna egy magyar kulturális intézet odakint Kínában.
Kérdésem az: szerepel-e a terveikben a közeljövőben ilyen intézetnek a létrehozása, illetve fontolóra veszi-e a tárca egy ilyen kompenzációs ügyletnek a megoldását?
Még annyit hozzátennék talán: hogy mennyire szükséges a távoli földrészeken is a hiteles Magyarországért egy hiteles magyarságképnek a kialakítása, a közelmúlt eseményei is indokolják. Nem volna szerencsés, ha thürmergyulák vagy a valóságtól elrugaszkodott emberek alakíthatnák Magyarország képét külföldön, a távoli földrészeken. Köszönöm szépen. (Taps.)
