TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédemi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédemi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédemi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Az interpellációban feltett nagyszámú kérdésre az időkereten belül csak nagyon sűrítetten, de célratörően fogok válaszolni.
Az első kérdés, ami Kaposvár ivóvízminőségéhez kapcsolódik. Ezzel összefügg, hogy Kaposvár vízellátásának kétharmad része felszín alatti vízbázisból, egyharmad része pedig a fonyódi felszíni vízműről távvezetéken vezetett ivóvízzel van megoldva.
A kaposvári ivóvíz klórozásának mértékével és annak vastartalmával kapcsolatban az Országos Közegészségügyi Intézet jelentése szerint, ennek alapján válaszolok. A Balaton déli részén a vízkezelés a szokásos technológiánál komplettebb, a derített és a szűrt vizet még aktív szénszűrőkön is átvezetik. A fertőtlenítéshez klórt használnak. Igaz, hogy a Kaposvár felé indított víz magasabb klórtartalmú, azonban a városhoz érkezve már a megengedett érték alá csökken. A vízművet elhagyó víz bakteriológiailag megfelelő, kloroformtartalma nem éri el a határértéket, a rákkeltő hatással kapcsolatos biokémiai teszt eredménye negatív volt.
(15.00)
Tehát a vízműben alkalmazott vízkezelési technológia – beleértve a klórozást is – megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és a közegészségügyi követelményeknek. Kétségtelen, hogy ma már ismert a klórozásnál korszerűbb, hatékonyabb eljárás is, ennek elterjesztésére Magyarországon is sor kerül.
Tájékozódásom szerint az elmúlt időszakban a város fogyasztóitól a dunántúli regionális vízműhöz érkezett panaszok egyértelműen az ivóvíz magas vastartalmára vezethetők vissza. Ezek elsődlegesen a felszín alatti vízbázisok magas vastartalmával vannak összefüggésben, de összefüggnek természetesen a távvezeték, illetve a hálózat műszaki állapotával is. Tehát ez a helyzet a kaposvári kórház esetében is, amit az interpelláció említ. A hálózat-karbantartás színvonalának javításával ez a gond nagyrészt megszüntethető. Mindezekkel együtt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy az ivóvíz magas vastartalma és az időnkénti rozsdavörös elszíneződés a víz élvezeti értékét ugyan jelentősen rontja, az egészségre azonban nem ártalmas.
Második kérdésként a Balatonba telepített tájidegen halfajokról szólt képviselőtársam, nevezetesen az amurról, a busáról és az angolnáról. Itt jegyezném meg, hogy amurt a Balatonba nem telepítettek – igaz, hogy szórványosan előfordul, ez azonban a Zala folyón keresztül kerülhetett a tóba.
A busával kapcsolatban azonban mi is nagyon fontosnak tartjuk a busa gyérítését, és ezt szorgalmazzuk is.
Az angolnaügyről kicsit részletesebben szólnék. Köztudott, hogy az idén is volt angolnapusztulás, azonban sokkal csekélyebb, mint az elmúlt évben. Az elmúlt évben mintegy 350"400 tonna angolnatetemet kellett eltávolítani a Balatonból. Az idén mindösszesen 25 tonna angolnatetem eltávolítására került sor.
Hogy ez így alakult, erről el kell mondanom önöknek, hogy ősz óta készültünk az angolnapusztulásra – azzal együtt, hogy az FM betiltatta az angolnatelepítést ", hogy 200 tonna angolna tavasszal lehalászásra került, és az említett 25 tonna pedig kiemelésre. Ha ezt össze tetszenek adni, akkor ez 70%-a a tavalyi pusztulásnak, tehát ha ezeket az intézkedéseket az érintett tárcák és az önkormányzatok nem teszik meg együttesen, akkor valószínűleg az idén is az idegenforgalommal kapcsolatban nagyobb probléma lett volna.
A következő kérdés a partfalépítés, a szemétzúzók és a vízgyűjtők szennyezőforrásainak a felszámolására vonatkozott. Itt kell elmondanom, hogy partfalépítés, partfaltöltés a Balatonon nem folyik – egy kivétellel, Balatonmária térségében, ahol egy kisebb méretű partvonal-szabályozási munkálatot terveznek. Ugyanakkor – és ezzel szeretném megnyugtatni képviselőtársaimat ", vizsgáljuk, hogy a korábbi, kizárólag műszaki szempontok alapján kiépített partszakaszok közül mi bontható vissza, és ilyen formában természetes öblözetek, természetes élőhelyek kialakítását szeretnénk elősegíteni.
A szennyvíztisztítással kapcsolatban szeretném elmondani: annak ellenére, hogy a Balaton térségében a szennyvíztisztítási kapacitás bővítésre szorul, és folyamatban is van egy 25 000/nap köbméteres bővítés, a közműolló – amit képviselőtársam is említett – az országos átlagnál sokkal jobb: annak kétszerese. Ennek ellenére fontosnak tartjuk és szorgalmazzuk, hogy folytatódjon a szennyvíztisztítási program főműveinek a kiépítése. Itt kell megjegyezni, hogy a szennyvíztisztító telepeken tisztított szennyvíz 60%-a már idegen vízgyűjtőre kerül, tehát elvezetésre kerül.
Több szennyvíztisztító telepen működik a harmadik tisztítási fokozatot biztosító foszfor-eltávolítás, a foszfortalanítás is. Ez a helyzet a zalaegerszegi szennyvíztelepen is. Mintegy 70%-ban megtörténik a zalaegerszegi szennyvíztelepen a foszforeltávolítása.
A Kis-Balaton II. ütemének építése folyamatban van. A jövő évben, várhatóan a jövő év tavaszán elkészül egy olyan 16 négyzetméteres szűrőtó, amely az egyes tartozékból kifolyó és már részben tisztított Zala-vizet tovább tisztítja, tehát ebből a tápanyag-visszatartást megoldják. Ez jövő tavasszal várhatóan megoldódik.
Szeméttelepügyben: a Balaton-parti regionális szeméttelepek helyzete kielégítő, kivéve a Balaton délnyugati csücskében lévő 15 települést. Gondolom, hogy képviselőtársaim kérdése ezekre vonatkozott. Ennek a 15 településnek a korszerű szemételhelyezését a Marcali térségében épülő szeméttelepen, hulladéklerakó telepen fogjuk megoldani. (Az elnök csenget.)
Bevezetésre került – bocsánatot kérek – két mondat! – a folyékony műtrágya használata, felszámoltuk az állattartó telepeket, tehát igyekeztünk a mezőgazdasági eredetű szennyezéseket csökkenteni oly módon, hogy most már a foszfor termelése felére csökkent. Az említett növényvédőszer-göngyölegek a balatonmáriai műanyag-feldolgozó üzemben kerülnek feldolgozásra.
Még egy mondat erejéig – ha megengedi Elnök Úr – szólnék a vízminőség jelenlegi állapotáról, különös tekintettel a rendkívüli hidrometeorológiai helyzetre. A rendkívüli időjárási viszonyok ellenére is a Balaton keleti és középső medencéjének a vize elfogadható, a keszthelyi és a szigligeti medence vízminősége tűrhető.
Remélem, hogy sikerült minden kérdést érintenem, amelyet feltett, képviselő úr. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm. (Taps.)
