GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban kétszer fordult elő a kárpótlással kapcsolatban egy nagyon érdekes jelző. Ez a nagyon nehezen végrehajtott kárpótlási törvény, illetve végrehajtásra került kárpótlási törvény egyszer kapta az "elhibázott lépés", másodszor pedig "a Kormány által a mezőgazdaságra mért csapás" jelzőt.
Szeretném azért elmondani, hogy egészen más a véleményem, és nemcsak az én véleményem más, hanem ezenkívül még nagyon sokaké.
A "csapás"-sal kezdem, és itt szeretnék reagálni, egyenként. A három csapás egyike: az állami támogatás csökkenése egy nagy csapás a mezőgazdaságra. Kétségkívül nincs olyan állami támogatás, amit most a mezőgazdaságban nem tudnánk hasznosan elkölteni, de éppen a Horn úr tudja a legjobban, hogy arra a hatalmas állami támogatásra, ami volt, miért volt szükség. Egyszerűen: mezőgazdasági tömegtermékeinket rubelért adtuk el a Szovjetuniónak, mélyen a világpiaci árak alatt, a Kormánynak támogatni kellett ezt az egész akciót. Végeredményben volt egy kiszipolyozás, amelyik megszűnt azzal, amikor átmentünk zömében a dollárelszámolásra. Nincsen egészen akkora támogatásra szükségünk, de támogatásra ezután is szükségünk lesz.
Egyébként szeretném informálni még képviselő urakat, hogy több mint négymillió tonna gabonát adtunk el '91–'92-ben a FÁK országaiba – soha ennyit nem tudott eladni Magyarország dollárért, tisztességes világpiaci áron. (Taps a jobb oldalon.)
Másodszor: szétziláltuk az agrárrendtartást. Kérem, nem kellett szétzilálni az agrárrendtartást, mert az az agrárrend, ami akkor volt, az végeredményben – mindannyian tudjuk – épült a beszolgáltatási rendszerre, aztán az állami vállalatok felvásárlási kényszerén, és ez megszűnt. Piac jött be, e helyett a rend helyett egy másik rend jön be, és úgy is hívjuk az ügyet, hogy agrárpiaci rendtartás, és nekünk – ha tetszik, ha nem – az agrárpiac követelményeihez kell igazodnunk piacos rendszerben.
Elindítottuk '91-ben, jó, hibáztunk sok mindent, mert az agrárpiaci rendtartás koordinációs bizottsága nem tudott úgy működni, mint egy normális piacgazdasággal rendelkező államban, de működik, tapasztalatokat szereztünk, és nagyon remélem, hogy a Parlament ezt az agrárpiaci rendtartást megszavazva helyére tesszük ezeket a problémákat, kérdéseket.
Még egy, és ez a "kárpótlás csapás". Kérem, én nem tudom, szemlélet és világnézet kérdése. De az, hogy több millió embernek visszaadtuk a tulajdonát, illetve kárpótoltuk úgy, ahogy – ahogy lehetett és ahogy tudtuk. Nem úgy, ahogy szerettük volna, de ahogy lehetett és ahogy tudtuk. Ez olyan nagy csapás? Több mint 128 000 ember jelentkezett be, hogy földet akar kézhez kapni és az ősszel már művelni akarja. Ez a másik csapás. (Dr. Fodor István közbeszól.)
1,1 millió embernek adtunk – Fodor képviselő úr – most üzletrésztőkét. Ez a harmadik nagy csapás, ami érte az országot. Nem tudom, hogy mi a nagyobb – döntsék el a képviselő urak –, ha valakitől elvesznek valamit, vagy valakinek visszaadnak. (Taps a jobb oldalon. – Közbeszólás jobbról: Helyes!)
Valamit én még szeretnék azért mondani, ehhez még hadd tegyek valamit hozzá: lehet, hogy csapás, de hogy kinek, azt nem tudom. Higgyék el énnekem, hogy a kárpótlás még rosszul végrehajtottan se. a csapás nem a parasztságnak szól. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
