HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ)
HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ)
HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ) Köszönöm szépen, Elnök úr. Jobban örültem volna, hogy ha Nagy Ferenc József, a kisebbségi ügyekkel megbízott tárca nélküli miniszter úr válaszolt volna a kérdéseimre – úgy látom, hogy el is andalgott közben –, és felvázolta volna mondjuk a felemelkedési program főbb elemeit. De örömmel válaszolok a belügyminiszter úr válaszára is, bár ő nem nevezett meg, de teljesen világos, hogy mely tételei vonatkoznak az én előadásomra.
Mindenekelőtt én nagyra értékelem a belügyminiszter úr kvalitásait, de érzelmekről, egyoldalú felfogásról, és nem tárgyilagos érvekről lévén szó, én úgy gondolom, hogy az ő politikai stílusa is, ízlése is és mentalitása is megérdemelne egy pszichológiai tanulmányt. Ugyanis én a kormányprogram ígéreteit soroltam föl egészen taxatíve, ahogy azt két évvel ezelőtt, két és fél évvel ezelőtt – nem, bocsánat, két éve – megfogalmazta a kormánykoalíció, és ezekkel állítottam szembe a jelen realitásait.
A kérdés az, van-e kisebbségi törvény vagy nincs. Nincs. Van-e parlamenti képviselete a kisebbségeknek? Nincs. Van-e Magyarországon előnyös megkülönböztetés a kisebbségpolitikában? Részleges. Szűk körű. Van-e… És sorolhatnám tovább azokat a kérdéseket, amelyeket felvetettem. Ezzel szemben van nyomor, van kilátástalanság, és van a kormánypárt egyes körei által biztatott önbíráskodás.
Így hát végezetül azt szeretném mondani – a becsapást említette, ugye, belügyminiszter úr a végén –, hogy a Kormány nemcsak a cigányokat csapta be, hanem az egész magyar nemzetet.
Köszönöm.
