NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormánybeszámoló feletti vitához, a vitában részt vevőkhöz minősítést én nem kívánok adni. Azt hiszem, hogy mindegyik felszólaló minősítette önmagát, ki így, ki úgy, és mindenki önmagát, önmagának a tükörképét adta. Jó lenne ezt majd úgy eltenni, mint a kópiákat és bizonyos idő múltán elővenni, hogy ezek voltunk mi valamikor.
Visszahallgatva ezeket a kontra-rekontra vitákat, szellemes vagy sokszor személyeskedésektől sem mentes válaszokat, elszomorodtam – megmondom őszin-tén –, és nyolc órai vita után sem lett jobb a kedvem. Kopré Jóskának a sorai jutottak eszembe, hogy nem az én világom.
Szomorúságomnak az az oka, hogy itt a magyar Országgyűlésben annyi kiművelt emberfők sokasága van: kiváló tudorok, jogászok, kitűnő emberek, csak valamit azért mégse tanultunk meg: nem tanultuk meg a történelmet, nem tanultunk az első világháborúból, nem tanultunk a második világháborúból és nem tanultunk a negyvenéves diktatúrából sem.
Én abban a szerencsés vagy szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy a két világháború között nőttem fel és az úgynevezett úri Magyarországon, ahol Németh László meghatározta, hogy ez az ország a maharadzsák és a páriák világa. Aztán a második világháború után rövid, virágzó tavasznak indult demokráciánkat felváltotta a diktatúra, amely negyven évig tartott, és ugyancsak polarizálódott a társadalom a kisebbségre, a párt- és állami elitre, amely a hatalmat a kezében tartotta és a több millió alattvalóra.
Valóban történelmi elhivatottság vagy sors lenne az, hogy nekünk mindig ilyen megosztásban kell lennünk. Én azt hiszem, hogy a parlament jelenlegi összetétele is mintha ezt tükrözné kicsit, ezt a szembenállást, és valahogyan – gondolom – ez az egész társadalmunkra is kivetíthető.
Kedves Képviselőtársaim! Minthogyha valaki mondott volna itt valamit a múltkor, hogy nem azért küldtek bennünket ide a Parlamentbe – és még talán olyat is mondott: szégyelhetjük magunkat ezért a munkáért. Én is meggyőződéssel hiszem, hogyha mi gondolkozásban, szellemiségben nem tudunk közelebb kerülni egymáshoz, mi itt beszélhetünk konszenzusról, kimegyünk és minden marad változatlanul tovább.
Azért egy pozitívumot a figyelmükbe ajánlanék. Van nekünk itt egy testvéri közösségünk, minden kedden a plenáris ülések előtt 9 órakor ott vagyunk, és örömmel konstatáljuk, hogy minden pártból vannak ott hívő emberek, tehát meg lehet találni a konszenzust. Talán vitáinkban nem ártana erre is gondolni, és talán ez az út célravezetőbb lenne, mint az a nagyon kifogásolható magatartásunk, amit nemcsak mi látunk, hanem sajnos, a tévén keresztül látja ország, világ.
Tisztelt Országgyűlés! Két kérdéssel vagyok adós, ami most aktuális a kormánybeszámolóval, de úgy látom, hogy egyik képviselőtársam sincs itt, pedig talán illő lenne meghallgatni a másikat is… és ezzel se értek egyet… (Ungár Klára Glattfelder Bélára mutatva: Itt van) … Köszönöm szépen, nem róla van szó, nem Glattfelder Béláról, de valahogyan ez a parlamenti munkákat is minősíti kicsit. Én most nem akarok belemenni abba, hogy a 380 képviselőből 200-an, 220-an vagyunk általában, 20-30 bejelentett távollévővel, de kérdezem, hogy hol van az a több mint 100 képviselő mindig. Nem vagyok rosszindulatú ember, de nagyon jó lenne itt az ülős pénzt bevezetni és a képviselőknek fizetésüket a részvétel arányában folyósítani, talán a társadalmat ez is kicsit megnyugtatná. Persze ez szubjektív vélemény. (Közbeszólás a bal oldalról: Tessék hátranézni!) Igen, nem teszek kivételt.
A Kormány tagjaként, annak munkaprogramja szerint részt veszek a kormányzati feladatok ellátásában. Emellett végzem, illetve ellátom az agrártermelésben működő érdek-képviseleti szervek és a Kormány közötti koordinációs feladatokat. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal feletti felügyelet keretében pedig képviselem a Kormányt a kisebbségeket érintő kérdéskörökben. Mindkét terület kényes területe a magyar közéletnek. Mindig is az volt, és éppen azért eredményeket elérni ezeken csak nagyon lassan lehet. Különösen nehéz olyan időszakban, mint amit most élünk, amikor a folyamatban lévő politikai és gazdasági átalakulás miatt az érdekviszonyok még ki sem kristályosodtak igazán.
Ez a megállapítás igaz mindkét területre, de kiemelten áll a mezőgazdasági szektorra, ahol a tulajdonviszonyok és a termelési struktúra példa nélkül álló változása zajlik. Ezek a területek – amellett, hogy nehezen szerveződnek és szervezhetők – a napjainkban tapasztalható gazdasági problémákkal is kiemelten terheltek. A mezőgazdaságban piacproblémák, aszály; a kisebbségek esetében a munkanélküliség és a sok probléma.
(17.50)
Úgy vélem, hogy a fenti nehézségek ellenére elismerésre méltó eredményeket értünk el viszonylag rövid idő alatt, és sikerült elkerülnünk a buktatókat is az önszerveződés és az állami beavatkozás aránya tekintetében. Az agrárgazdaságban létrejött a mértékadó érdekvédelmi szervezeteket tömörítő agrár koordinációs fórum, amely nem a Kormány ellen, de a termelők érdekében egyre inkább hallatja hangját az ágazat kérdéseiben. Az ágazat átalakulási folyamatával párhuzamosan célunk a termelés résztvevőinek egészét átfogó, az ágazat érdekeiért egységesen fellépő érdekvédelmi rendszer kialakítása. Ez nemcsak a termelők, de a mezőgazdasági kormányzat érdeke is.
A kisebbségeket illetően, az ügyeikkel foglalkozó kormányhivatal felállítása mellett jelentős eredményként kell értékelnem többek között a kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat kidolgozását, a kisebbségi szervezetek működése költségvetési finanszírozásának megoldását, oktatási, kulturális, vallási kezdeményezéseik anyagi támogatásának biztosítását. Úgy gondolom, hogy a kétségtelenül megoldandó problémák ellenére kisebbségpolitikánkat ért különböző támadások alaptalanok. Környezetünkben ilyen szemléletű politikára kevés példát találunk, amelynek fő célja a kisebbségek korábban tapasztalt asszimilációs folyamatának megállítása.
Tisztelt Országgyűlés! Én is nagyon boldog lennék, hogyha a kisebbségi jogok törvénye már elfogadásra került volna az Országgyűlésben, amit június 8-án fogadott el a Kormány és az Országgyűlés elé terjesztett. Ugyancsak a kisebbségi képviselőkről szóló parlamenti képviseletnek a törvénymódosítása szintén elkészült, és gondolom, hogy hamarosan a Parlament elé kerül.
A kormányzati munkámban vállalt feladatokat Áder János képviselőnek szerettem volna címezni, mert kora tavasszal egyszer, amikor foglalkozott a tárca nélküli minisztereknek a munkájával, én sajnos nem voltam jelen. Most utólag szerettem volna erre a kérdésére válaszolni.
A másik kérdésben Fodor Gábor képviselőtársamnak szerettem volna választ adni a mai nap elhangzott kérdésére. Engedjék meg, hogy röviden reagáljak a képviselő úr által kisebbségi véleményként előadott bírálatokra az általam felügyelt területtel kapcsolatban.
A képviselő úr elmarasztalta a Kormányt a kisebbségi törvényjavaslat – úgymond – késedelmes benyújtása miatt. Ezzel kapcsolatban szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy a tervezet készítése rendkívül körültekintő és időigényes folyamat volt. Hiszen a jogalkotásban rendhagyó módon a törvényjavaslat megfogalmazása a kisebbségek képviselőinek bevonásával hosszadalmas egyeztetési folyamat útján történt. Igaz, két évig készült ez a törvényjavaslat, de megszületett, és reméljük, hogy egy nagyon komoly kérdés oldódik meg úgy a hazai, mint a külpolitikai szemléletben.
A kisebbségi oktatás fejlesztése érdekében immár két éve kiegészítő normatív támogatáshoz jutnak az iskolafenntartók. Ezen túlmenően a Kormány ez év márciusában hozott határozatában megfogalmazta a kisebbségi oktatás tartalmi változtatásának szükségességét a kétnyelvű és anyanyelvű oktatás javára. A tartalmi változtatás anyagi fedezetének megteremtését a Kormány a jövő évi költségvetés előkészítése során kiemelten kezeli. Elkészült a szarvasi és budapesti szlovák iskolakomplexum. Baján hasonló intézmény épül. A budapesti szerb, illetve horvát általános iskola és gimnázium épületének teljes felújításához a Kormány anyagi fedezetet biztosít.
A cigánysággal kapcsolatos problémáknak csupán egy része kisebbségi jellegű. Ezen gondok feltárására és lehetőség szerinti orvoslására az említett kormányhatározaton túlmenően lehetőséget kínál az Országgyűlésben sorra kerülő cigány vitanap, amelyre elkészültek a legfontosabb szakanyagok, amelyeket a közeljövőben a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által működtetett szakértői tanács elé terjesztünk.
A kisebbségkutatás területén jelentős előrelépések történtek. Létrejött egy szlovák és egy horvát kisebbségkutató intézet, és a Kormány által létrehozott Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány jelentős összegekkel támogatja a kisebbségkutatásokat. Így jöhetett létre például – hogy csak a legaktuálisabbat említsem – a néhány héttel ezelőtt megtartott nemzetközi kisebbségi demográfiai konferencia, és a közeli napokban megrendezésre kerül A német mint kisebbségi nyelv Európában című nemzetközi tudományos konferencia.
Kedves Képviselőtársak, köszönöm a türelmüket. (Taps.)
