SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A gazdaságpolitikai kérdésekben utóvédként kívántam szólni, és nagy örömömre szolgál, hogy nem sok feladatom maradt ebben a vitában, tekintettel arra, hogy azt hiszem, hogy ez a Kormány munkájának egyfajta indirekt elismerése is. Lehet, hogy voltak nagyon kemény támadások, de én úgy érzem, hogy ezek nem igazán olyan érdemiek voltak, mint amelyekre számítani lehetett.
Én megmondom őszintén, ha a túloldalon ültem volna, én azért konkrétumokat jobban tudtam volna mondani. (Taps. Derültség.)
A problémát tényleg úgy látom, hogy bár megvádolták szegény kereszténydemokrata koalíciós partnerünket, hogy brossúraízű, vagy mit tudom én milyen a programjuk, szlogenszerű. Most én nem bántani akarok senkit, de én örülök annak, hogy azok, amik itt elhangzottak igazán kifogások, majdnemhogy ugyanilyenek. És őszintén mondom, annak nagyon örülök, hogy ahol tényekkel és számadatokkal alátámasztott érveket hallottam, az éppen a mellettem ülő minisztertársaktól ered ebben a mai vitában.
Mert nézzük meg tényleg, hogy mi történt. Én nagyon korrektnek tartom és nagyon világosnak, amit Tardos Márton elmondott, de azért szó szerint próbáltam egy-két dolgot lejegyezni. Azt mondja: a Kormány ezt is mondja, meg azt is.
Hát ez elég konkrét vád, csak azt nem tudjuk, hogy mi az az ez is, meg az is. És most ne haragudjék meg Tardos Márton, de én viszont arra emlékszem, hogy mi az azt meg ezt, amit ön több mint egy évvel ezelőtt mondott a rádióban egy vitában, hogy az Isten sem lesz, aki megállítja, hogy 50% alatt legyen az infláció. Ezt is meg kell kérdeznünk, hogy bevalósult-e. (Taps a jobb oldalon.)
Még szeretnék egy-két apró kérdésre reagálni. Tölgyessy Péter, igen tiszteletreméltó kerületi vetélytársam és képviselőtársam azt mondta, hogy ez a Kormány a gazdasági hanyatlás Kormánya, ahelyett, amit megígért, hogy a gazdasági emelkedésé és kibontakozásé. Többen elmondták már, csak én nagyon szeretem, ha hasonlatokat tudok mondani. Kérem szépen, valóban, csak itt most a félidőben vagyunk. Kérem tisztelettel, Tölgyessy Péter azt mondta az ország közvéleménye előtt, hogy a Kormány azt mondta, hogy hernyó van és pillangót ígértünk. És mit látunk ma? Egy bebábozott tetszhalálos hernyót. Kérem, világos, félidőben a bábot látjuk. Igazán akkor fogadtam volna el kritikaként, ha ez a Kormány olyan rosszul dolgozik, hogy a hernyóból pete lett volna visszafelé, de előrementünk. (Derültség. Erős taps a jobb oldalon.)
Azt is hallottuk, és ez már tényleg a szlogen szintjén van, hogy a Kormány teletömi az állami vállalatokat a saját képviselőivel. Kérem szépen, nem akarok lemenni a demagógia szintjére, de erre tényleg ugyanilyen valóságtartalmú "aj, de blőd!"-del kell válaszolnom. Én igazán bekértem a parlamenti képviselőktől a dolgot. Mit csináljak, ha az állami vállalatok viszonylag alacsony jövedelmű igazgatótanácsaiba döntően csak kormánypártiakat tudtam betenni, mert akik szóba jöhettek ellenzéki képviselők, már jól fizető magánvállalatoknál ott ültek, és nem értek rá az állami vállalatokkal foglalkozni. (Taps a jobb oldalon. – Közbeszólások: Név szerint!)
Én nem szeretek név szerint, de megkapjátok.
Horn Gyula arról beszélt, hogy a hatpártinál elakadt a diskurzus a gazdasági kérdéseknél. Ebben van igazság, és itt személyes megszólíttatást is érzek, mert azt a hatpártit annak idején én vezettem, amelyik a gazdaságpolitikában elzárkózott. Hozzá kell tennem, azt hiszem, hogy a másik oldala is az éremnek igaz, és ezt ugyanazokból a padsorokból meg a többiekből is alá tudják támasztani. Más dolognak érzem a gazdaságpolitikáról hatpárti megállapodást kötni, mint egyes konkrét gazdasági lépésekben konszenzust teremteni. A gazdaságpolitika, a gazdaságfilozófia minden pártnak a sajátja. Ha itt mi hatpárti konszenzust hozunk létre, avval egy egypárti Parlamentet teremtettünk, tehát ilyet nem fogunk tudni soha létrehozni. De létre tudunk hozni egy költségvetésben, egy szakmai törvényben, egy valamilyen konkrét lépésben, igen, és én azt hiszem, hogy itt az egyeztetések konkrétak, és itt tudunk megegyezést teremteni. Tehát ebben a vonatkozásban készek vagyunk a gazdaságpolitika egyes lépéseinek a konkrétumában egyezkedni, de a gazdaságfilozófiánkat nem fogjuk tudni összehozni, mert őszintén mondom, még azon az oldalon is kizártnak tartom, hogy ezt össze lehessen hangolni, mert ez egyszerűen lehetetlen, akkor minden párt föladná önmagának egyik igen lényeges, meghatározó, identitásbeli elemét.
Én nagyon világosan és tisztán értettem azt és a mai vitának a támadásaiból is, és örülök, hogy elég tisztán elhangzott ez Horn Gyula szájából, hogy meg kellene gondolni, hogy mi esetleg a hatalmat, ezt nem értettem jól, hogy a hatalmat átadjuk vagy visszaadjuk, de szóval oda valamerre adjuk. (Derültség.) Én ebből – őszintén szólva – igen nagy bátorítást kaptam arra vonatkozólag, hogy úgy látszik, úgy ítélik meg már a túloldalon, hogy a nehezén és a piszkos munkán túl vagyunk, most már szívesen bejönnének, mert a Ház már be van rendezve, bár tény, hogy a padlófűtés és a szauna még nem működik. (Derültség. Taps a jobb oldalon.)
