PETRENKÓ JÁNOS, a független képviselők csoportjának vezérszónoka:
PETRENKÓ JÁNOS, a független képviselők csoportjának vezérszónoka:
PETRENKÓ JÁNOS, a független képviselők csoportjának vezérszónoka: Elnök Úr, Tisztelt Ház! A múlt szerdán próbáltam ecsetelni a magyar gazdaságnak az életútját, jelenleg hol tart, és valószínű, hogy sokan oda is figyeltek, legtöbben talán nem – az újságírókon és a rádión kívül senki.
Tehát valószínűnek tartom, hogy valami olyan missziót kell itt felvállalni ebben a Parlamentben, hogy nem a számok tükrében kell beszélni, hanem alapfogalmakkal kell megismertetni a képviselő urakat és azokat, akik ezeket a törvényeket alkotják; és hátha valamilyen lelkületi sugallat egyszer a földre leszáll, és akkor az fog történni, hogy talpra fogunk állni, és a földön kezdünk sétálni.
Az 1993-as költségvetésben a "ha" szócska szerintem minden egyes ciklusba betehető, ez pedig arra enged következtetni, hogy a költségvetésnek óriási problémái vannak. Úgy érzem, hogy a Kormánynak a 2-3 éves működési folyamatában a költségvetés soha nem stagnált, soha nem csökkent, mindig emelkedett. Ez most is be fog következni. Egyetlen hátránya van ennek még: most a reáljövedelem is csökkenni fog, tehát nem nőni. Tehát nem lesz mit eladni olyan mértékben, és nem lesz mit beforgatni az adóssághalmazba – és végeredményben az ország működésébe.
1993-ra a fordulatot, gyakorlatilag a felemelkedés irányát határozza meg a Kormány. Kérem, én gazdasági ember vagyok, nagyjából fel tudom fogni, mi az, hogy fordulat, szint átmozdulása. Ez egyáltalán nem jöhet létre, mert az országunknak azok a pénzügyi nagy cégei, amelyek a pénzmozgást végezték ebben az országban – vagy végzik –, igenis, vagy félgőzzel, vagy egyáltalán nem működnek.
(17.00)
Tehát nem tudom, honnan van az az elképzelés, amit ebben a '93-as költségvetésben ilyen pozitívan prognosztizáltak. A magánvállalkozási szféra – amire azt mondják, közel 40%-ot hoz – szintén rohamosan csökkenni fog a következők miatt.
Múltkor ecseteltem, hogy a bankok a Magyar Köztársaságban nem a bankok szerepét játsszák, hanem a Kormány házi pénztáráét. Még egyszer azért ismétlem meg, hátha a fülükbe tudom sulykolni, hogy ez így működik. Nem beszélve arról, hogy exportunk abszolút nem tud növekedni, elmondom, miért.
Az érvényben lévő rendeléseket – amire a bevizsgált nyugati cégek akkreditívet adnak, tehát előleget lehetne felvenni, ahhoz, hogy teljesítéseket végezzenek a magyar vállalatok, vállalkozók, a magyar bankrendszer nem prolongálja, nem foglalkozik vele, mert sokkal egyszerűbb neki, ha nincs kuncsaftja. Azt hiszem, ez a tőkemozgás, amit ma Magyarországon létrehoztak, ez a fajta bankrendszeri művelet – és én mindig a bankrendszert tudom mozgatni, mert bankrendszer nélkül gazdaságot nem lehet működtetni, ezt tudomásul kell venni – mivel a bankrendszer nem működik, így ez a gazdaság nagyon mélyponton van, és még mélyebbre fog süllyedni.
Tehát a következők fognak bejönni. Ezt nem jósolni szeretném, mert nem vagyok jósnő. Az a putnoki jósasszony meghalt, aki közelünkben lakik. De szeretném az önök figyelmét felhívni. Be fog következni a csődfelszámolások csődbe jutása. Ezt írják fel maguknak! Tehát a most lefolytatott csődeljárások is csődbe fognak jutni. Ehhez újfajta módszer lesz a '93-as évben, és nagyon sok csődeljárást végző cég fog csődfelszámolást kérni saját maga ellen. Ennek egyszerű magyarázata van. Azokat az értékeket már sikerült kiárulni, amik működtették eddig a gazdaságot, állítólag működtették a polgármesteri hivatalokat, tehát a közhivatalokat, nem beszélve az állami háztartásról. Az államháztartás rohamos pénzügyi visszafogását elkerülhetetlennek látom.
Arról már nem is szeretnék beszélni, hogy a munkahelyteremtő társaságoknak olyan lehetőségeket adnak, hogy közben százszámra irodaépületek üresednek meg, mert csődben vannak – önálló épületeket építenek 60-80-100 millió forintért állami költségvetésből. Amelyik kormány ezt megteszi, az meg is érdemli. Tehát én úgy hiszem, abban a városban, ahol tíz nagy, akár tízemeletes épület és irodaház kiürül, nem hiszem, hogy jogszerű lenne vagy egyáltalán célszerű lenne irodaházakat építeni azért, hogy a munkanélküliek majd oda menjenek be és ott sétáljanak az új épületben. Szerintem a régi épületben ugyanúgy oda tudják neki adni a segélyt és azt a mondatot, hogy munkafelvétel nincs.
A másik probléma, amivel szembe kell nézni – mert nagyon veszélyes – az Állami Vagyonügynökség árai, amire felértékeli az adott objektumot, azok nem felelnek meg a valóságnak, irreálisan magasak, és erre van a költségvetés ráforgatva. Az a háziasszony, akinél 8 ezer forint pénz megy be a családba és 32 ezerrel működteti a háztartást, az a templom egerénél szegényebb lesz.
A tőkebeáramlás a '93-as évben egyértelműen csökkenni fog. A mi költségvetésünkben pedig pozitív szaldót mutat. Ez annál is inkább nem igaz, mert a magyar vállalkozási szféra, a magyar hozzáállás és a magyar politikai rendszer bizonytalansága nem segíti elő, hogy a külföldiek Magyarországon komolyabb szinten befektessenek. A múltkor már elmondtam, hogy több nyugati újságban a legnagyobb magyar befektetők – gyakorlatilag külföldi befektetőkre gondolok – nyilatkoztak, hogy megbánták, hogy Magyarországon fektettek be. Én örülnék, ha ezt visszavonnák.
Van egy érdekes cikkely – mert már nem tudom minek nevezni – ebben a költségvetésben, ami úgy szól, hogy az import erőteljesebb, 4 és 7%-kal fog növekedni '93-ban. Ez gépimport lesz és ezáltal 300 milliárd dollár árbevételt képzelünk el. Aki ezeket a számokat kiötlötte az agyából, annak az iparhoz és a pénzügyi rendszerhez nem sok köze van. Először is a befektetésnél általában van egy olyan időszak, amikor a géptelepítések, a munka megszerzése, még ha a tőkés piacról jönnek is ide, mert nem itt csapódik le a haszon, akkor azért nem működik. Ez mindannak a lehetősége, hogy ez nem fog bekövetkezni.
Nem vagyok optimista, mert mint vállalkozó nem is lehetek. Egyértelműen az optimizmusom az, ami fenntart és az, hogy dacolok azzal, hogy túlélem ezt a fajta gazdasági válságot, ami jelen pillanatban ebben az országban van. Ezt ki kell mondani, akár tetszik, akár nem.
A '93-as költségvetés sajnos tele van "ha" kérdésekkel, amelyekre Kupa úr és az államtitkár úr nem tudott válaszolni. Azt hiszem, ha karácsonyig várunk, akkor sem fog tudni válaszolni.
A lakossági megtakarításokról szólva a következő felméréseket végeztem a szűk pátriámon belül. Elmentem a különböző takarékszövetkezetekbe, hogy mennyi az a takarékbetét, ami folyamatosan nő. Itt azt mutatják, hogy négy-ötszörösével nő a bankbetétek száma. Elmondtam azt is, hogy a munkanélküli Mari néni nem tud négyszeres pénzt betenni a takarékba. De a vállalkozók sem tudnak, pont azért nem, mert folyamatosan engedik el a dolgozóikat, akik munkanélküliek lesznek. Mivel a munkanélküli segélyek nagyon rosszul lettek megállapítva és annak kontrollálása még rosszabb, így egyértelmű, hogy ma egy bizonyos réteg – nem azt mondtam, hogy komoly réteg – nagyon szívesen megy munkanélkülire. Ezt tudomásul kell venni.
Az én felmérésem alapján ma Ózdon sem biztos, hogy az Ózdi Kohászati Üzemeket vissza lehet hozni. Ez egy későbbi folyamat, ahhoz még egy-két napnak el kell telni.
Tehát az én véleményem a következő. A Kormánynak szembe kell nézni a tényekkel és egy válságköltségvetést kell csinálni és azt kell végrehajtani. Ezt tudomásul kell venni, és le kell szállni a magas lóról a földre. Ez nem politikai ellenfél magatartása és nem azt sugallja bennem, hanem végeredményben azt, hogy az életben valószínűleg rossz tapasztalataim vannak. Ezt nem vitatom, de úgy látom, hogy vannak nálam rosszabb tapasztalatú pozitív irányban működő emberek, és azok akarják a gazdaságot irányítani, azok akarják működtetni a bankrendszert, azok akarják a pénzügyi tárcákat elfoglalni, és ezenkívül egy lehetősége van a magyar gazdaságnak, egy totális csődbe jutás. Azt nem mondom, hogy a költségvetés össze fog omlani, mert az nem igaz, mert mindig van mit eladni. Tehát ez egyértelmű.
Egyetlen problémát azért még szeretnék önöknek felvetni, és azoknak is, akik esetleg nincsenek itt, hátha valamikor a fülükbe jut, hogy hogyan működik ma egy volt állami vállalat, amelyik még működni tud. Többhektáros területen van, volt valamikor 6 ezer embere, most 500-nál tartanak, de legjobb lenne, ha csak ötvenen lennének, mert akkor folyamatosan adják el az üzemi részeket és ezt mint termelést mutatják ki. Abban a pillanatban pozitív mérleggel jelennek meg a magyar gazdasági mérlegben. Igaz, ilyeneket még nem hallottam ebben a Parlamentben, de el kell hogy mondjam. Azért mondom el, mert ez a felvilágosítás is pozitív lépés, hogy szüntessük meg azonnal a bérbe adható helyiséggazdálkodásokat, és ezeket a felméréseket pedig gyorsan el kell végezni.
(17.10)
A kétkulcsos ÁFA-ról a következő a véleményem. Ha azt akarjuk, hogy a szegény emberek még tízszer szegényebbek legyenek, akkor ezt nyugodtan be lehet vezetni, semmi probléma nincs. Nem én akarom ezt végrehajtani, nem is szavazom meg, de ennél tudnék sokkal egyszerűbb dolgot, mivel a magyar piacot gyakorlatilag – mint mondtam a múltkori hozzászólásomban – a Kormány sajnos kiárulta, és az iparvédelemmel abszolút nem foglalkozott, pedig iparvédelem és kereskedelemvédelem a világon mindenütt van. Nagyon jól fogalmazott a Független Kisgazdapárt képviselője, hogy a kvótarendszereket be kell vezetni. Én Németországba csak úgy tudok acélt bevinni, ha megvan a megfelelő kvótám. Ez nem szégyen, pedig sokkal fejlettebb országba viszem. Magyarországba pedig a bóvli cuccok áruhalmaza jön be és ezáltal kereskedelmünk nem működik. Tehát akár hiszik, akár nem, ez nem itt csapódik le, ezt egyszer s mindenkorra tudomásul kell venni.
Még egy javaslatom lenne: nagyon gyorsan üljön össze a Kormány, és nagyon gyorsan üljön össze a gazdasági bizottság, és próbáljanak egy olyan költségvetési lehetőséget összehozni, amely ezt a magyar gazdaságot valahol egyenlegben tudja tartani. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
