BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, az elmúlt hét csütörtökjén a televízió jóvoltából többször leforgatott jelenet vagy jelenetsorozat a pozsonyi labdarúgó- mérkőzésről, nyugodtan mondhatom, sokkoló hatást váltott ki a nézőkből. Olyan jelenetek szemtanúi voltunk, amelyek a futballal kapcsolatban megedződött nézők számára is megdöbbentő erejűek voltak.
A kommandóalakulat megjelenése, külsősége, fellépésének durvasága természetesen azonnal reakciókat váltott ki. A Kormány is megnyilatkozott e kérdésben, a Külügyminisztérium is lépéseket tett, tehát az egész ország közvéleményét felkorbácsolta a látvány.
Második kérdés, és úgy érzem, hogy lélegzetet kell vennünk: az UEFA a Ferencváros labdarúgó-csapatának fellebbezését elutasította, és mind a Ferencvárost, mind a pályát adó csapatot egyaránt 15 ezer svájci frank büntetéssel sújtotta.
Úgy vélem, az eltelt napok, amelyek az első impressziók és az első felháborodás hatásait alkalmasak újraértékelni, most teszik aktuálissá, hogy megközelítőleg, nem a teljes anyag birtokában képet alkossunk és véleményt formáljunk a történtekről.
Az első kérdés, hogy voltak-e incidensek. Hölgyeim és Uraim!
Nemzetközi labdarúgó-mérkőzéseken általában vannak incidensek. Nemzetközi labdarúgó-mérkőzéseken több alkalommal ért magyar csapatot, magyar drukkereket is incidens, és okoztak incidenst magyar drukkerek is. Nemzetközi mérkőzésen – belföldön és külhonban – több esetben be kellett avatkoznia a rendőrségnek, hogy rendet teremtsen, olyan rendet, amely a nézőtéren az emberbiztonságot, a pályán pedig a futball zavartalan folytatását lehetővé teszi.
Tudjuk, hogy magyar csapatokat is ért ilyen természetű büntetés, vagy magyar drukkerek is összeütközésbe kerültek a rendőrséggel, nem akarom felsorolni azokat a külföldi városokat, ahol mindez megtörtént, hisz akkor a magyar lapok széles körben írtak mindezekről.
A kérdés az, hogy Pozsonyban történt-e holmi dobálás, pofozkodás, szembenállás a rendőrrel, netán a rendőr fellökése, és ki kell mondanunk, hogy történt. A magyar drukkertábor részéről történt! Mi szokott lenni ilyenkor?
Ilyenkor az szokott lenni, hogy a rendőrök szükséges erővel odaérkeznek, az ilyet cselekvőket kiemelik a drukkerek közül, rendet teremtenek, a mérkőzés tovább folyik, mert többnyire a közönségnek sem tetsző jelenetek ezek, és általában nem szeretik a rendzavarókat.
Azt kell mondani, hogy az európai labdarúgó-mérkőzéseken szokványos jelenség, hogy egyszer csak megjelenik öt rendőr, kiemel egy-két embert, és utána harsány buzdítások meg egyebek közepette folyik tovább a labdarúgó-mérkőzés.
(15.10)
Ezt az intézkedési fokozatot minden pályán el kell ismerni, s minden rendőrség részéről jogszerűnek kell tekinteni. És mit nem lehet jogszerűnek tekinteni? Azt, ami ezt követően a tv képernyőjén Pozsonyból lászott: kommandóalakulat bevetését.
Tekintettel arra, hogy Magyarországnak is van speciálisan kiképzett kommandóalakulata, felelősséggel kijelentem, hogy ilyen alakulatot és ilyen kiképzésű alakulatot, és hozzáteszem, ilyen küllemű alakulatot sehol Európában labdarúgó-mérkőzésen megtorló szándékkal eddig nem vetettek be, s reménykedjünk abban, hogy a jövőben sem kerül erre sor.
Láthattuk a jelenetet, és magam többet láttam belőle, mert a Nap-tv felvétele némileg hosszabb, mint amit a nagyközönség számára bemutat. Látható volt a jelenet, amikor behívták őket, valami szektorban lévő rendőr, nem is felsőbb parancsnok, valami rendőr. Látszott, ahogy felfejlődnek, látszott, ahogy frontális támadást indítanak a nézők ellen, látszott, ahogy válogatás nélkül ütnek, látszott, ami életveszélyes, hogy ököllel ütnek, és az is látszott, hogy földön fekvő embert rúgnak, és látszott az is, amikor a kamerák látószögéből eltűntek a delikvenseikkel, akkor ugyancsak nagyon felemelt gumibottal tették mindezt.
Úgy hiszem, nem túlzott az a vélekedés, hogy ez egy barbár, szükségtelen, indokolatlan és megtorló jellegű roham volt, és azért kerülhetett csak rá sor, mert a normális szabályos rendőri erők előtte, ha okuk volt rá, akkor azt a személyt, azt az egy-két személyt kölcsönösen, bármelyik drukkertáborról lett légyen szó, nem távolították el.
Itt jegyzem meg: a kommandósok kiképzése nem tudom, Szlovákiában milyen, de például ütéskiképzése olyan, hogy ha kézzel ütnek, az különböző, sokkal nagyobb veszélyeket jelent, mint egy erre nem kiképzett embertől származó ütés. Magyarországon is volt már kommandóakció, kommandóakció keretében mentették meg Debrecenben a IV–V. emeleten azt a kisgyermeket, akit egy őrült ki akart dobni; mégpedig bravúros kommandóakcióval mentették meg, és fogtak el akár az elmúlt hetekben is felfegyverzett bűnözőcsoportot ugyancsak, ahol a váratlan lecsapásnak rendkívül nagy jelentősége van. Ez a testület, ilyen kiképzettségű szervezet, a pszichikai elrettentésen túl, ahogy kinéz, nem való labdarúgópályára.
Bizonyos kapcsolatteremtés során tényfeltárásra törekszünk természetesen. Ez a tényfeltárás nem olyan egyszerű dolog. Tudomásunk van arról, hogy a szlovák rendőrségnek 8 órányi felvétele van a labdarúgó-mérkőzés és az akörüli eseményekről, ezek tartalma nem ismeretes, ebből csak egy egész kicsi szelvény vagy szelet, vagy rész ismeretes számunkra.
Tekintettel azonban arra, hogy hivatalos helyről Szlovákiában vezetői szintű nyilatkozat hangzott el, hogy a kommandó fellépése vagy bevetése jogos volt, nem nagyon reménykedhetünk abban, hogy itt egy tárgyilagos hírcsere- vagy adatcsereanyaggal valaha is az okokat, körülményeket, indokokat pontosan megtudjuk. Joggal következtethetünk azonban e bevetés és a bevetés során tanúsított megtartás alapján arra, hogy ahol állandóan felszínen nacionalista hangvétellel egy izgatás folyik, akkor annak az elektromos kisülései ilyen magatartásokban nyilvánulnak meg, s úgy vélem, fájdalmas és sajnálatos dolog mindez.
Szólnom kell a rendőrség szerepéről, tekintettel arra, hogy több nyilatkozatban minősítették, több nyilatkozatban véleményt formáltak róla.
Hölgyeim és Uraim! A Heysel stadionban történtek árnyéka rávetül a labdarúgó-mérkőzésekre. Nem kell futballdrukkernek lenni annak, aki emlékszik 1985-re, ahol tömeges halálesetet okozott két szurkolótábor egymással történő összecsapása. Ezt követően megalakult a Szív nevű szervezet, ez a futballvandalizmus információs központja 12 ország részvételével Nyugat-Európában, amellyel a magyar rendőrség is szorosan együttműködik. Az elmúlt években 12 nemzetközi mérkőzés előtt történt egyeztetés, adatcsere, kölcsönös látogatás, helyszínfelmérés és küldöttségek továbbítása. Ez az együttműködés épp abból a tapasztalatból táplálkozik, az együttműködés kényszere, hogy lehet alkalmazott módszerekkel legcélszerűbben megakadályozni azt, hogy a futballpályán emberéletek veszélybe kerüljenek, és a futball veszélyes üzemmé váljék, hisz ezek a halálesetek egyértelműen idézőjelben annak is minősíthetők.
Ezeknél az együttműködéseknél adatokat, képeket, biztonsági intézkedéseket, térképeket, útvonalszervezést, útvonalkísérést és nagyon sok mindent kicserélt a magyar rendőrség más országok rendőrségével, lett légyen a mérkőzés Magyaroszágon vagy valamelyik külföldi városban.
Ilyen alkalommal a labadarúgó-mérkőzésre rendőrök is érkeztek. Csak egyet említek, Angliából 15 rendőr tartózkodott itt, amikor a Manchester- meccs volt, és nagyon jó együttműködés alakult ki a két rendőri szervezet között, beleértve a potenciális veszélyt jelentő csoportok fokozottabb figyelését is.
(15.20)
Pozsonyba ment tárgyalni a magyar rendőri vezetők egy csoportja, ahol előadták az útvonal-biztosítással kapcsolatos kötelmet. Az útvonal-biztosítás rendkívül fontos, mert megállóhelyeken felhevült drukkerek némelykor – erre Magyarországon is volt közelmúltban sajnálatosan példa – büfé vagy egyéb helyiség belső berendezését nem túlzott kímélettel kezelik. Felvetették az alkoholárusítás szükségszerű tilalmát, illetve korlátozását, ami nálunk már többé-kevésbé kialakult – ez tőlünk északra még nem vált gyakorlattá –, és nagy hangsúllyal a szektorok elválasztását, amely szektorok elválasztása nem mindegy. Egyrészt a távolság sem mindegy, hogy az úgynevezett kemény magok milyen messze helyezkednek el egymástól, és az se mindegy, hogy milyen kerítéssel – könnyű, nehéz, áttörhető, átdobható, átpofozható, és így tovább kerítéssel – vannak-e ellátva.
Húsz magyar polgári ruhás rendőr vett részt Pozsonyban a labdarúgó-mérkőzésen. A magyar rendőrök hazaérkezése után a csoport vezetője azonnal nyilatkozatot tett, és meg kell mondanom, ezzel a rendőrség hibát követett el.
Hibát követett el a rendőrség azzal is, hogy alacsonyabb beosztású rendőrtisztet küldött ki Pozsonyba, aki kellő súllyal ott nem tudott a pályán érvényesülni, és mindenképpen feltételezhető, hogy ennél nagyobb szerepet nem is akartak adni neki.
A magyar rendőrség szakmai kérdésnek kezelte ezt az ügyet, mint minden más ügyet, és nem vette figyelembe, hogy bizonyos politikai ájer körüllengi mindezt, ahol a veszélyek lényegesen nagyobbak, és sajnálatos módon nagyobbak is lettek, mint az bebizonyosodott.
Hiányos információit a rendőri csoport vezetője – a pályán úgy helyezkedvén el – elsősorban külföldi rendőrségi személyektől kapta, s ebből adódóan sajtónyilatkozatában olyan minősítés és véleményformálás hangzott el, amelyet később a rendőri vezetők – megismerkedve feltételekkel és egyéb anyagokkal – korrigálni kényszerültek.
Az országos rendőrfőkapitány az ezzel kapcsolatos személyes konzekvenciákat levonja.
Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy minden ilyen alkalom más egyéb izgalmak és indulatok kifejtésére is. Úgy hiszem, hogy azok a megnyilatkozások, amelyek nem tudják kettéválasztani a hibát a bűntől, a tévedést az elismerendőtől, rendkívül sokat rontanak a közhangulaton és a közállapotokon. Így nem szabad – úgy vélem – olyat közzétenni, hogy valószínűleg négy halott is van. Ilyet nem szabad leírni tájékoztatóban, mert nincs, mert mindössze egy személy van kint. Az egy személy egy pszichiátriai intézetben van, a konzul meglátogatta, külsérelmi nyomai nincsenek, itthon is volt hasonló kezelésben része.
Ezt megnyugtatás végett, tájékoztatásul kell hogy elmondjam. Sajnos – tegnapelőtt – felkorbácsolja az indulatokat egy ilyen hír nem ellenőrzött közreadása.
Tisztelt Ház! Én úgy hiszem, hogy mind a hírlapi minősítésben, mind a szóbeli megnyilatkozásokban volt, akinek jó alkalom teremtődött arra, hogy általános, frontális támadást indítson a rendőrség ellen ez ügyben. Szeretném ismét hangsúlyozni: egy rendőrtiszt vagy kettő beszélhet butaságot, bármit mondhat, hibát követhet el, sőt esetenként rendőr bűncselekményt is elkövet; úgy vélem, rendkívül rosszízű, s a belső stabilitásra rendkívül hátrányos, ha valaki ezt az alkalmat arra használja fel, hogy a rendőrség ellen indítson bármilyen indokból általánosnak tekinthető támadást. Annál is inkább, olyan időket élünk, szükség van arra, hogy a rendőrség magabiztosan és határozottan lépjen fel: nálunk itt visszavágó lesz, Hölgyeim és Uraim. És ezzel a visszavágóval nekünk bizonyítani kell. Bizonyítani kell, hogy Magyarországon minden feltétel megvan ahhoz, hogy ne uralkodjon el a düh, az alantas ösztön, az erőszak és a bosszú se. Ehhez pedig karhatalom is kell, meggyőzés is kell, s józan hang, és józan értékelése az eseményeknek is kell.
És szeretnék még arra utalni, hogy súlyos problémák nehezednek ránk közvetlen közeli országokhoz fűződő nemzetközi kapcsolatokban is. Úgy hiszem, a mi problémáink Szlovákiával olyan természetűek, amelyek folyamatos tárgyalást, megfelelő légkört, állandó igyekvést, érveink felsorakoztatását, és nyugodt hangvételt igényelnek. És ez ebben a döntő, s ez ebben a meghatározó. És ettől teljesen függetlenül elítélhetjük azt a példátlan módszert, amit egy kommandóalakulat bevetése jelentett, és háborított fel nyilván nemcsak Magyaroszágon mindnyájunkat.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Peter Weber úr, a romániai képviselőház környezetvédelmi bizottságának elnöke és kísérete köszöntése
