GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is köszönöm a kérdést.
Hadd szóljak röviden a jogi előzményekről. Az itt említett tárgy szempontjából a közösség elleni izgatás tényállásáról van szó. Ez a tényállás – a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban, az állam elleni bűncselekmények újraszabályozása során, 1989 őszén – az 1989. évi XXV. törvény határozta meg a korábbi politikai izgatást – a Büntető Törvénykönyvből törlésre került. A közösség elleni izgatás tényállása a közrend, közelebbről a köznyugalom elleni bűncselekmény.
A '989. évi törvény ennek két esetét határozta meg: a védett jogi tárgyak ellen a gyűlöletre uszítást, illetve a védett jogi tárgyak tekintetében sértő vagy lealacsonyító kifejezés használatát, illetve ilyen cselekménynek az elkövetését.
Az Alkotmánybíróság ez év május 26-án közzétett határozatával az utóbbi változatot megsemmisítette alkotmányellenesség okából. Én itt nem tudom fölidézni az Alkotmánybíróság határozatának a terjedelmes indoklását, ez a hivatalos lapban megjelent, itt csak annyit emelnék ki, hogy a véleménynyilvánítás szabadságával való konkurenciát az Alkotmánybíróság eme második fordulat szempontjából a véleménynyilvánítás szabadsága javára oldotta föl, mondván: a közvéleményt és a politikai stílust nem büntetőjogi eszközökkel kell befolyásolni. Ez nem azt jelenti, hogy e téren nincs jogvédelem, hanem azt jelenti, hogy a büntetőjogi eszközök igénybevételét ítélte e téren az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek.
A kérdésekre térnék ki sorban:
Szendi József és társai ellen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség 1991. március 11-én rendelt el nyomozást, erről sajtóközlemény jelent meg. Intézkedés történt a könyv fellelhető példányainak a lefoglalására, ez a büntetőeljárás keretében történt. Az ügyben a rendőrségi nyomozás befejeződött.
Az egyik gyanúsítottal szemben az eljárást bebizonyítottság hiánya okából meg kellett szüntetni, mert nem lehetett bebizonyítani, hogy tudta, hogy mi van a könyvben.
Szendi gyanúsítottkénti kihallgatása előtt az ország területét érvényes útiokmánnyal elhagyta, ezért vele szemben az ügyészség a nyomozást felfüggesztette. Igaz, hogy a külföldi tartózkodóval szemben is az eljárás lefolytatható akkor, hogyha jogszabály megsértésével tartózkodik külföldön. Szendi érvényes útiokmánnyal hagyta el az országot, tehát ezért van az eljárás folytatásának akadálya.
A könyv kiadásában szerkesztőként és lektorként közreműködött Orbán Endrével szemben az ügyészség vádiratot nyújtott be a Miskolci Városi Bírósághoz, és most a bíróság dolga, hogy a tárgyalást kitűzze.
Mónus Áron: vele szemben a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság rendelt el nyomozást 1991. július 18-án. Itt is sor került a könyvek fellelhető példányainak a lefoglalására. A gyanúsított az eljárás idején érvényes útiokmánnyal az országot elhagyta. A rendőrség erre hivatkozással függesztette fel a nyomozást.
Arra adat merült fel, hogy az érintett Mónus Áron több alkalommal előfordult az ország területén. Az tény, hogy a rendőrség ezzel kapcsolatban a rendelkezésre álló lehetséges kényszerintézkedéseket, magyarul az elővezettetést nem alkalmazta.
Én úgy gondolom, hogy emögött az alkotmánybírósági eljárás okozta bizonytalanság állott. Az ügyészség utasította a rendőrséget, hogy a gyanúsított kihallgatása iránt a szükséges törvényes intézkedéseket tegye meg, és akkor mód lesz arra, hogy az ügyészség a vádemelés kérdésében döntsön.
A könyv kiadóival és terjesztőivel szemben az előbb említett okból bűncselekmény alapos gyanúja megállapítható nem volt, lényegében azzal védekeztek, hogy amit nyomtattak, azt nem olvasták.
Kérdést kaptam arra, hogy a Für miniszter úr ez évi februári válaszában adott hat eljárást megjelöljem. Azt sikerült kideríteni, hogy abban az időben valóban hat eljárás folyt: Szendi József és társai, Mónus Áron, Romhányi László és társai, Kunszabó Ferenc és társai, ötödik: a Budapesti Rendőr-főkapitányság antiszemita röplapok terjesztése miatt ismeretlen tettesek ellen rendelt el eljárást, és ugyancsak a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendelt el nyomozást az anarchista újságban megjelent és a katolikus felekezetet sértő cikk kapcsán, tehát ez a hat ez így tevődik össze.
Ezt a két utóbbi eljárást a nyomozó hatóság az említett alkotmánybírósági döntésre hivatkozással bűncselekmény hiánya miatt megszüntette, mindkét esetben sértő és lealacsonyító kifejezések használatáról volt szó, az utóbbi esetben a katolikus egyházfő magyarországi látogatása kapcsán.
A Romhányi László és társai ellen folyamatban levő ügy: ez bírósági szakban van, ez köztudott, mert hiszen a bíróság volt, amely az ügyet az Alkotmánybíróság elé terjesztette, nevezetesen a közösség elleni izgatás tényállását.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon ehhez az ügyhöz egyesítették a hatóság és hivatalos személy megsértése miatt a bíróság egyik bírája sérelmére elkövetett bűncselekményt. A PKKB összes bírója egyenként és testületileg elfogultságot jelentett be, és más bíróság kijelölését kérte. Ebben a tárgyban a Fővárosi Bíróság a napokban határozott, és a budapesti II. és III. kerületi bíróságot jelölte ki. A bíróság dolga, hogy a tárgyalást kitűzze.
Kunszabó Ferenc és társai: a Fővárosi Főügyészség utasítására 1991. június 3-án a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendelte el az eljárást, amelyet az alkotmánybírósági eljárásra tekintettel függesztett fel. A nyomozás befejezésére ez év június 23-án került sor, most a Fővárosi Főügyészségnek a vádemelés kérdésében kell dönteni.
Vizsgálják még azt is, hogy a képviselő úr által a Fővárosi Főügyészségnek ez év július 14-én megküldött feljelentésben megjelölt nyolc további újságcikk okából pótnyomozást kell-e elrendelni vagy sem, mert akkor nyilván ezt egy eljárásban kell bevinni a bíróság elé… (Az elnök csenget.) …, azonnal befejezem.
(14.30)
Tudatában vagyok annak, hogy az ügyészséget a kommunikációval megvalósuló bűncselekmények kapcsán milyen felelősség terheli. Egyrészt azért, mert itt nincsen a jogértelmezésben kitaposott ösvény. Ami az előző jogban a politikai izgatás kapcsán kialakult, azt a jogászfejekből kisöpörni kell vagy kitörölni kell. Azon az ösvényen nem lehet továbbhaladni. Az ügyészség feladata az, hogy a törvény helyes értelmét érvényre juttató bírósági gyakorlat kialakításában segítsen a vádiratban kifejeződő jogi álláspont, illetve a tárgyaláson követett ügyészi álláspont révén. Az ügyészség arra törekszik, hogy a közrendet és a köznyugalmat, tehát a törvény által védelemre érdemesnek ítélt jogi tárgyakat védje az ezt megbontani alkalmas gyűlöletre uszítással szemben, anélkül, hogy a politikai illemtanár szerepében akarna tetszelegni.
Kérem tisztelettel képviselő urat, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps.)
