GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr elsősorban a műtrágyavásárlás ösztönzése érdekében tette fel kérdését. Konkrétan a kérdés így szólt: látok-e megoldási lehetőséget arra, hogy az ország termőterületének védelme érdekében kizárólag műtrágya-felvásárlásra használható hitelkonstrukciót hozzunk létre?
Végső soron, a válaszom rövid: igen, látok rá lehetőséget, de van jobb – és ezt én el szeretném most mondani. Ugyanis egy ilyen intézkedés, amely szűkített intézkedés pénzügyileg, de szakmailag sem lenne optimális megoldás, hisz az őszi vetéshez nemcsak műtrágyára van szükség, hanem vetőmagra, növényvédőszerre, üzemanyagra, alkatrész-utánpótlásra, munkabérre stb.
Nem tudható, hogy az egyes termelőknek ezek közül melyik megvásárlása a fontosabb, és mi az, amiből esetleg készletezett. Elképzelhető, hogy például a gazda több szerves trágyát kíván felhasználni, hisz ezzel nemcsak a szervetlenanyag-visszapótlást biztosítja, hanem a szerves anyagokét is, több mázsa hasznos baktériumot juttat a talajba, és mindezzel a termőföld szerkezetét és élővilágát is javítja.
Tehát szakmailag sem állja meg már a helyét az a régi szemlélet, hogy a termésátlag elsősorban a műtrágya-felhasználástól függ. Lehetséges, hogy a korábban agyonműtrágyázott kötött talajnál csak minimális mennyiségű nitrogén-, foszfor- és főképp káliumműtrágyára van szükség.
Különben is az az agrártárca véleménye – és ezt mi másfél évvel ezelőtt letettük az elképzeléseinkben –, hogy lehetőség szerint környezetbarát megzőgazdaságot hozzunk létre, és a műtrágyák mennyiségét az optimális szintre határozzuk meg.
A kérdés első részében, ami a képviselő úr kiegészítéseként szerepel: a hitelkonstrukció, ami most érvényben van, ez mennyire támogatja az eladósodott, csődeljárás vagy felszámolás alatt lévő termelőszövetkezeteket, ez egy egészen más kérdés, ugyanis a bankot a Földművelésügyi Minisztérium részéről nagyon nehezen lehet presszionálni, önmagában véve az is egy vállalkozás, és a betéteseknek a pénzével gazdálkodik, még akkor is, hogyha zömében az állam szerepel.
Mindezeket összevetve javasoltuk és javasoljuk egész évben azt a megoldást, hogy a növénytermesztés bármely anyagköltsége finanszírozható legyen kedvező kamatozású hitelekkel, és a könnyebb lebonyolíthatóság érdekében a legutóbbi intézkedési javaslatunkban fókuszáltuk a támogatás igénybevételének jogcímeit.
Tehát a jó minőségű vetőmag – most aláhúzom – és a műtrágya, a talajmunkákhoz általában szükséges gázolaj felhasználását támogatjuk, ha ez az őszi kalászos gabonák elvetését eredményezi, és így hektáronként 10000 forintos hitelig 10%-os kamattámogatást adunk, aszályos területen ez a támogatás 20%-os. Az őszi kalászosok igazolt elvetése után a termőterület – szektorsemlegesen – hektáronként 1500 forint egyszeri támogatásban részesül.
A hitelhez jutás megkönnyítése érdekében őszibúza-vetéskor 70%-os állami garanciát vállalunk, hogy a gyengébb anyagi lehetőségekkel rendelkező szövetkezetek is ehhez hozzájussanak.
Hozzásegítjük a termelőket ahhoz, hogy szerződéskötés alapján fémzárolt vetőmaghoz jussanak, melynek ellenértékét az új termésből kell majd téríteni. Tehát nem kell a gazdaságoknak rossz minőségű vetőmagot használniuk.
Egyéb kultúráknál az őszi talaj-előkészítő munkákhoz felvett hitel esetén hatezer forintos határig biztosítunk 10% kamatpreferenciát.
Ezek a kormányintézkedések a jövő évi termést próbálják megalapozni, és úgy gondolom, nagyobb segítséget adnak a termelőknek, mint ha kizárólag műtrágya-felhasználást szorgalmazunk csak.
Egyébként nagyon köszönöm képviselő úrnak, hogy lehetőséget adott arra, hogy mindezeket elmondhassam, és önöket erről informálhassam. Az én számításaim szerint őszi kalászosok vetésénél – nem aszályos területen – mindent összevetve körülbelül 7-8, maximum 10%-os kamatozású kölcsönhöz jutnak, ha az 1500 forintot és a kamatpreferenciát is beszámolom, és az már kedvező hitel a gazdaságok részére, nem számítva azt, hogy végeredményben a vetőmagot, ha a szerződést megkötik a vetőmag-forgalmazó vállalatokkal, most nem kell kifizetniük, tehát gyakorlatilag csak a jövő évi termésből kell téríteni.
Én innét is nagyon kérem a termelőket, hogy szükség esetén éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
