SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Több mint két évi késedelemmel végre vidéken, a falun és a magyar mezőgazdaságban is megindult a rendszerváltás. Súlyos hiba ez a hosszú késedelem, mert közben megtört a társadalom érintett tagjainak a forradalmi lendülete, elbizonytalanodtak, és hamis információk, sok esetben kétkedés és hitvesztés miatt sokkal rosszabb a pozíciója a mezőgazdaságban és a falun bekövetkező rendszerváltásnak.
A rendszerváltást szabályozó törvények végrehajtásával ma még mindig lehet javítani a helyzeten. A magyar parasztság újra hajlandó az erejét megfeszíteni, újra hajlandó föladni a komfortot. Nem tudok egyetérteni Csurka Istvánnal, amikor azt írja, hogy a magyar társadalomban a komfortigény az uralkodó. Igen, de abban a pillanatban, amikor értelmes, követhető és az akaratával egyező célokat tűzünk a társadalom elé, azonnal föladja a komfortigényét, és hajlandó még önkizsákmányoló erőfeszítésre is.
Nem csupán a rendszerváltás folyik most a magyar mezőgazdaságban és a falun, hanem most alakul ki a magyar mezőgazdaság jövőképe, és ez legalább olyan fontos, mint az előbbi, hisz sorskérdése ennek a nemzetnek a földtulajdon, és a föld hasznosítása, a föld célszerű megművelése.
A rendszerváltás törvényeiben, a kárpótlási törvényekben és a szövetkezeti átalakulási törvények végrehajtásában súlyos hibák vannak.
(15.40)
Addig, amíg a kárpótlási törvény centralizált végrehajtása nem érzékeli, nem tudja figyelembe venni ott a helyszínen az érintettek kívánságait, az érintettek igényeit, ezzel ellentétben a szövetkezeti átalakulási törvény teljesen gazdátlan. A helyi erőviszonyok, a helyi hatalmi harcok függvényében kavarog.
Mind a kettő nagyon súlyos hiba, mind a kettő tovább rontja a társadalom érintett részének a közérzetét, és nem tudja figyelembe venni a törvény merevsége következtében – mert hiszen minden törvény merev – azokat a problémákat, amelyek sajnos sok esetben meghiúsíthatják a legjobb szándékot is.
Hogy egy-két példát mondjak: Például a meliorációs költségek, amiket a földtulajdonra, a kárpótlásra jogosultakra rá kíván a törvény hárítani. Nem az ellen van a kárpótlásra jogosultaknak kifogásuk, hogy meliorációt végeztek, hanem az ellen van kifogásuk, hogy 30-40 – húszvalamennyi – évig minden fizetség nélkül használták a földjüket. Most pedig olyasmit akarnak velük megfizettetni, amit elsősorban nem kértek, másodsorban az esetek jelentős részében nemhogy hasznot, hanem kárt okozott a termőföldnek, hiszen tudjuk, hogy milyen szempontok szerint történtek az elmúlt évtizedekben a meliorációs beavatkozások.
Végtelenül sok azoknak a problémáknak a száma, amelyeket nem tudnak a törvények figyelembe venni, és amihez nagyon komoly segítségre van szükség. Ez a segítség pedig nem lehet más, mint a helyileg felállított földrendező bizottságok. Történelmi lehetőségünk, és ebben a Házban egy alkalommal már szó volt róla, Szabad György elnök úr is csatlakozott ehhez a felszólalásomhoz: Magyarországon történelmi adósság a földrendezés.
A kárpótlási törvénnyel együtt a földrendező bizottságok igenis meg tudják ezeket a problémákat oldani. Nagyon fontos azért is, mert csak így lehet kialakítani a magyar mezőgazdaság jövőképét, csak egy földrendezéssel együtt lehet életképes, gazdálkodásra alkalmas birtoktesteket kialakítani.
Nem tudom, mi az oka annak, hogy a Kárpótlási Hivatal nagyon idegenkedik a földrendező bizottságoktól, nagyon sok esetben nem veszi figyelembe ezeknek a véleményét, éppen ezért esik ilyen hibákba, hogy kiírnak földárveréseket olyan helyeken is, ahol megközelítően sincsenek meg a törvényes feltételek, például a kárpótlásra jogosultaknak nemhogy a 30%-a, de a 15%-a sem rendelkezik érvényes kárpótlási jeggyel.
Én bátran és nyugodtan merem mondani, mint ahogy Mária Terézia királynő uralkodása óta feljegyzésekből tudjuk, de valószínűleg honfoglaló őseink is hoztak létre földrendező bizottságokat, amelyek valamiféle rend szerint, valamiféle egységes elv szerint osztották szét a földet az érintetteknek. Ne higgye a Kárpótlási Hivatal, hogy ezeknek a bizottságoknak a munkája akadályozza a kárpótlási hivatalok munkáját, ennek pontosan az ellenkezője igaz, ha megfelelő együttműködés jön létre közöttük.
Ha a földrendező bizottságok megfelelő feladat- és hatáskört kapnak, nagyon meg tudják gyorsítani a földkárpótlás végrehajtását.
Én ezt szeretném kérni a Magyar Országgyűlés minden tagjától, figyeljenek oda, ki-ki a saját választókörzetében, s nemzeti sorskérdés ez most, hogy a földtulajdon sorsa rendeződjön, és a földhasználat olyan módon rendeződjön, ami perspektívát ad a magyar mezőgazdaságnak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
Döntés törvényjavaslat sürgős tárgyalásáról
