JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szocialista frakció által benyújtott módosító indítványok részletes indoklása előtt egy előzetes megjegyzéssel szeretném kezdeni. Frakciónk álláspontja mindvégig az volt, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek speciális törvénynek kell lennie a munka törvénykönyvéhez képest. Olyan speciális törvénynek, amely – a lehető legkevesebb paragrafusból állva – csak a legszükségesebb eltéréseket önti jogi formába.
Az előzetesen benyújtott törvénytervezet ebből a szempontból már ellentmondásos volt. A bizottsági ülések tárgyalása tovább élezte ezeket az ellentmondásokat, és úgy tűnik, hogy egy olyan törvény fog megszületni, amely szinte minden kérdésben újragondolja a munka törvénykönyve által szabályzott kérdéseket.
A szocialista frakció igyekezett alkalmazkodni ehhez a folyamathoz, és ezzel magyarázható, hogy viszonylag nagy számú csatlakozó módosító indítványt nyújtottunk be menet közben, mert igyekeztünk az ily módon alakuló törvényt jobbá tenni, és igyekeztünk annak összhangját biztosítani a munka törvénykönyvével.
Módosító javaslataink részletes indoklása kapcsán három problémakörrel szeretnék röviden foglalkozni. Három olyan kérdéssel, mely a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslatot rendkívül ellentmondásossá teszi, s mely benyújtott módosító indítványaink logikáját is alapvetően meghatározza.
Az első a kollektív szerződések problémáját érinti, mely egy lehetséges alternatívaként végigvonul az egész törvénytervezeten. A kollektív szerződéskötés jogának biztosítását nélkülözhetetlennek tartjuk a közalkalmazotti területen. Ezt véleményünk szerint két tényező is indokolttá teszi.
Egyrészt: a javaslat által érintett munkaterületek rendkívül speciális jellegűek, egymástól lényegesen eltérő sajátosságokat mutatnak, hiszen az oktatást, az egészségügyet, a tudományos kutatómunkát vagy a kultúraterjesztést a közalkalmazotti szféra egyaránt magában foglalja. Ezek sematikus, univerzális szabályozása még munkajogi szempontból sem valósítható meg a területi sajátosságok és a speciális munkavállalói érdekek sérelme nélkül.
Másrészt: a törvényjavaslatban rejlő rugalmatlan, merev felülről szabályozottság ellentmond az érintett területek többsége által megkövetelt szellemi önállóságnak, autonómiának és alkotó jellegnek.
Ezek olyan sajátos munkafeltételeket és munkakörülményeket igényelnek, amelyek kialakítása során elkerülhetetlen a kollektív munkavállalói érdekek figyelembevétele, az alulról szabályozás lehetőségének biztosítása.
Érvek szólnak tehát amellett, hogy a törvény a többi munkaterülethez hasonló feltételekkel biztosítsa a közalkalmazottak számára a kollektív szerződéskötés lehetőségét, mert ezt a legjobb szándék mellett sem pótolhatja valamiféle központi állami gondoskodás. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezen a területen fontosabb a központi jogi szabályozás, mint a gazdasági szektor esetében. Úgy ítéljük meg azonban, hogy itt sem zárható ki az az alkufolyamat, amely a munkavállalók érdekében jobbá teheti a munkakörülményeket és a munkafeltételeket.
Ebben az esetben világosan el kell különíteni azonban egymástól a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat funkcióit és műfaji sajátosságait, az egyik vagy a másik által szabályozott kérdések körét. Ez jelenleg nem kellően kidolgozott a törvénytervezetben.
A másik problémakör a versenyképesség és a kétirányú átjárhatóság kérdésével függ össze az állami, önkormányzati és az azon kívüli közfeladatokat ellátó intézmények között. A közalkalmazotti szféra szempontjából ugyanis a jövő egyik kulcskérdése lesz, hogy mennyire tudjuk biztosítani a versenyképességet az ugyanolyan jellegű közfeladatokat ellátó állami, önkormányzati, illetve magán- és alapítványi vagy egyházi intézmények között.
Véleményünk szerint a tervezetből ki kell venni azokat a jogszabályi elemeket, amelyek akarva-akaratlanul megakadályozzák vagy korlátozzák a kölcsönös átjárhatóságot. Egyrészt meg kell terenteni annak lehetőségét, hogy az állami, önkormányzati intézmények meg tudják tartani a kiemelkedő képességű, tehetséges szakembereket, másrészt olyan feltételeket kell teremteni, hogy ne járjon hátrányokkal, ha valaki a nem állami vagy önkormányzati területről a közalkalmazotti szférába kíván lépni.
Ez egyfelől azt feltételezi, hogy a javasolt bérkategorizálási és előmeneteli rendszer felső korlátozás nélkül csak kötelező minimumként jelenjen meg a törvényben, s a tervezettnél nagyobb lehetősége legyen a fenntartóknak a tartósan kiemelkedő munka elismerésére.
Másfelől ki kell iktatni a javaslatból azokat az elemeket, amelyek valószínűleg megnehezítik majd a közalkalmazotti területre lépést a nem állami vagy önkormányzati szektorból.
Ezek közül néhányat hadd említsek az egyik legtöbb munkavállalót érintő ágazatból, a közoktatás területéről.
1. A törvénynek a hasonló tartalmú, de a közalkalmazotti szférán kívül végzett munkát, például a magán-, alapítványi vagy egyházi iskolában folytatott oktató-nevelő tevékenységet nemcsak a bérbesorolásnál, hanem más jogosítványok – felmentési idő, végkielégítés, jubileumi jutalom stb. – területén is figyelembe kell venni.
2. A javaslat felismeri, hogy a közalkalmazotti területen feltétlenül szükséges a meghatározott időre történő alkalmazás, mert például az oktatás területén a szülő nőket helyettesíteni kell. Ez a felismerés azonban nem elég, mert a tervezetben ezek a különleges, határozott időre szóló alkalmazások – a végkielégítés, a felmondási és felmentési idő területén – egyaránt jogfosztott helyzetben vannak.
3. A tervezet nem számol azzal, hogy a főiskolai végzettségen kívül van felsőfokú iskolai végzettség is, amit például a megszűnt tanító- és óvónőképző felsőfokú intézetek adtak. Jelentős csoportokat érint hátrányosan az, hogy a javaslat az itt szerzett bizonyítványt a bérbesorolásnál nem ismeri el egyenrangúnak a főiskolai végzettséggel.
4. Hátránnyal járhat az is, hogy a javaslat nem mondja ki a munkáltató anyagi hozzájárulási kötelezettségét az intézmény érdekében vállalt képzéshez, illetve továbbképzéshez. Elképzelhető, hogy a közoktatási törvény elfogadása után jelentős pedagóguscsoportok számára ez komoly hátrányokat fog jelenteni.
5. Végül: a tervezetben bizonyos területeken, pl. a végkielégítés számításánál jogvesztő időként szerepel a betegség, a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság. Ez az antihumánus szabály elfogadhatatlan számunkra, mert ott, ahol a közalkalmazotti jogviszonyhoz valamilyen juttatás fűződik, jelentős hátrányokkal jár. Ezt sokan észrevették. Az erre vonatkozó módosító indítványok azonban ellentmondásos megítélés alá estek a bizottsági üléseken. Az ilyen jellegű módosító indítványokat, jöjjenek azok bármelyik részéről a Parlamentnek, a szocialista frakció támogatni fogja, és nagyon reméljük, hogy Varga János erre vonatkozó módosító indítványát, annak ellenére, hogy a bizottságok nem támogatták, nem fogja visszavonni.
Ha e kérdések újragondolása nem történik meg, akkor az állami, önkormányzati és a magán, egyházi, alapítványi intézmények közötti átjárhatóság az említett hátrányok miatt könnyen egyirányúvá válik, ami hosszú távon kezelhetetlen kontraszelekciós folyamatokat indíthat el. Ezek eredményeként az állami és önkormányzati fenntartású intézmények nemcsak az anyagi, hanem a személyi feltételek szempontjából is a társadalom szegény-intézményeivé válhatnak, ami ellentmond a szociális, kulturális és társadalmi esélyegyenlőség alapelveinek.
Végül a harmadik problémakör a közalkalmazotti szféra szabályozásának merev, bürokratikus jellegével függ össze. Úgy tűnik, ez az ára annak a kiszámítható és viszonylagos létbiztonságot adó előmeneteli rendszernek, amit a törvénytervezet a másik oldalon felkínál.
Megítélésünk szerint oldani kell a törvényben ezt a bürokratikus, kiszolgáltatottságot jelentő szabályozást. Ilyen a bérkategorizálási rendszer, a fegyelmi eljárás rendjének vagy az intézményen kívüli munkavállalás kérdésének a kezelése.
A bérkategóriák merevségéről, rugalmatlanságáról és felülről korlátozottságáról szóltam már. A fegyelmi eljárás rendjének tervezett meghatározása a munkavállalók egyoldalú kiszolgáltatottságát jelzi a munkáltatóval szemben. Különösen azután, hogy a belső jogorvoslat lehetősége megszűnik. Erre vonatkozóan javasoltuk módosító indítványainkban, hogy a fegyelmi bizottság összeállítása ne kizárólag a munkáltató, az intézményvezető feladatköre legyen, hanem ebbe kapjon beleszólási lehetőséget a közalkalmazotti tanács, de egyéb garanciális elemeket is igyekezetünk a csatlakozó módosító javaslatokban megtenni.
Ugyanígy elfogadhatatlan számunkra az öszszeférhetetlenséget jelentő munkaterületek meghatározásán túl a külső munkavállalás kötelező bejelentésének előírása. Úgy tűnik, a tervezet mechanikusan átveszi a köztisztviselők jogállásáról szóló javaslat alapelemeit. Ez hiba, mert a két terület sok ponton összehasonlíthatatlan egymással. Az oktatás, az egészségügy, a tudomány, a kultúraterjesztés területén a szellemi önállóság, az autonómia és az alkotó jelleg még annyira sem viseli el a felülről szabályozottság abszolút túlsúlyát, mint az államigazgatás rendszere. Ugyanakkor a bürokratikus irányítás és túlszabályozottság rendkívül súlyos károkat okozhat ezeken a területeken. A szervezet merevsége, rugalmatlansága és hivatali jellege ugyanis radikálisan korlátozhatja az önállósághoz és alkotómunkához szükséges szellemi szabadságot, s megakadályozhatja az adaptációt és alkalmazkodást a társadalmi környezet közvetlen igényeihez és szükségleteihez.
El kell döntenünk, hogy olyan közalkalmazotti szférát akarunk-e kialakítani, amely merevségével, túlszabályozottságával és felülről vezéreltségével kedvező terepet biztosít a politikai hatalomhoz való kényszerű lojalitás számára, vagy olyat, amely rugalmasságával, alkalmazkodóképességével és relatív autonómiájával nem a hatalom, hanem a társadalom szolgálatára rendezkedik be.
A törvényalkotók szándékát látva szeretném hangsúlyozni, hogy a szocialista frakció számára csak ez utóbbi jelent járható utat és elfogadható megoldást. Módosító javaslatainkat ennek érdekében adtuk be, azok ilyen céllal, a jobbítás szándékával készültek.
Kérem a tisztelt Házat, vegye fontolóra módosító javaslatainkat, és a végső szavazáskor támogassa azokat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
