BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt interpelláló Képviselőtársaim! Az első kérdésük arra irányul, hogy miért nem kapta meg az említett cég az exportfinanszírozási hitelt. Nos, az exportfinanszírozási hitelezési tevékenység a kereskedelmi bankok hatáskörébe tartozik. A hitelezés első, alapvető feltétele egy elsőosztályú bank fizetési ígérvénye.
A PEGA Kft bankgaranciája a német Ost-West Handelsbank AG-tól származott, amely viszont egy alapvetően orosz érdekeltségű bank, és már a szovjet külkereskedelmi bankot megelőzve komoly fizetési gondokkal küszködött. Bár a hiteligény elutasításának okáról ebben az esetben, jól lehet ezt – ha jól értettem – az NGKM-nek címezték, de nem az NGKM minisztere felelős erről nyilatkozni, hanem természetesen az érintett kereskedelmi bank. Vélelmezhető, hogy a fizetési nehézségekkel küszködő Ost-West Handelsbank AG fizetési ígérvényét a kereskedelmi bank nem tekintette megfelelő garanciának.
A második kérdés így hangzik: mit kíván tenni a Kormány a várható vis maiorra tekintettel az okmányos ügyletekkel kapcsolatban azért, hogy a magyar cégek és termelők ne kerüljenek hasonló helyzetbe?
A fizetés módja okmányos inkasszó, akkreditív stb. a szerződő felek által kötendő magánjogi szerződésben került rögzítésre. Az NGKM illetékes főosztályának munkatársai, de említhetném itt az összes többi gazdasági minisztériumot is, illetve bármely pénzintézetet, amelyek felvilágosítást tudnak adni a Függeten Államok Közössége piacain külkereskedelmet folytató, illetve folytatni szándékozó üzletembereknek, minden esetben felhívták és folyamatosan felhívják a figyelmet, hogy a külkereskedelmi tevékenységük során – ahogy mondani szo- kás – a jó üzletember gondosságával, körültekintésével, különös gondossággal járjanak el, és csakis kellő pénzügyi garanciák birtokában szállítsanak. E tényt nemcsak az egyes konkrét megkeresések során, hanem a szaksajtóban megjelent publikációkban, a legkülönbözőbb fórumokon, előadásokon és minden körülmények között hangsúlyozni igyekszünk.
Egyetlen minisztérium, vagy országos hatáskörű szerv a vállalatok közötti nemzetközi magánjogi szerződések kérdéseivel nem foglalkozott, és ezt ma sem teheti, mert erre nincsen hatásköre.
A konkrét esetre visszatérve, az Ost-West Handelsbank AG fizetésképtelensége miatt az ügylet okmányai nem rendelkeznek megfelelő fizetési garanciával.
A harmadik kérdés: mit tett az NGKM a piacszerző és piacvédő szerepe érdekében a mezőgazdasági termékek vonatkozásában?
Először talán a piacszerző tevékenységről.
Kereskedelmi kirendeltségeink folyamatosan figyelik és elemzik a külpiaci lehetőségeinket, kint dolgozó munkatársaink minden segítséget – és ezekről kedvező visszajelzéseket is rendszeresen kapunk, tehát minden segítséget – megadnak a hozzájuk forduló cégeknek. Több esetben az ő közvetítésükkel, illetve aktív segítségükkel jönnek létre jelentős ügyletek. Állandó jelenlétükkel folyamatosan biztosítják a kapcsolattartást a különböző kereskedő cégekkel.
Ami a piacvédő szerepet illeti, a mezőgazdasági termékek piacvédelmét a Kormány kiemelt fontosságúnak tartja, összefüggésében a 3487/1991. számú kormányhatározattal, jelenleg folyik az élelmiszer-gazdasági termékekre vonatkozó, termékmélységű vámvédelmi intézkedések kidolgozása, mely az első félév végén már meghirdetésre is kerülhet. Természetesen intézkedéseinknek összhangban kell lenni a GATT-ban vállalt, illetve az EK-val kötött társulási szerződésből adódó kötelezettségeinkkel.
És végül az utolsó kérdésük: hogyan segíti a Kormány a mezőgazdasági termékek EG, illetve kelet felé irányuló exportját, hogy a hazai termelők biztonságosan gazdálkodhassanak, és ne szegjék kedvüket a hasonló esetek?
A mezőgazdasági termékek Európai Közösség felé történő exportját nagymértékben segíthetik azok a kedvezmények, amelyek az EK-val kötött társulási szerződés jegyzőkönyveiben találhatók. Jelentős menynyiségű élelmiszer-gazdasági termék kerülhet az Európai Közösség piacaira lefölözés-, illetve vámkedvezményekkel. Az EK-ba irányuló élelmiszer-gazdasági exportunk 1991-ben mintegy egymilliárd dollárt tett ki, ez 94–95-re körülbelül másfélmilliárd dollárra növekedhet, és a kedvezmények mértéke évente átlagosan 100 millió dolláros nagyságrendet érhet el.
A volt rubelelszámolású országokkal folytatott kereskedelmünk elősegítésére ma is igénybe vesszük az összes lehetséges gazdasági-diplomáciai eszközt. Kiemelten kezeljük a Szovjetunió – a volt Szovjetunió – tagköztársaságaival folytatott kereskedelmet. Ennek tulajdonítható, hogy az ide irányuló elmúlt évi forgalmunknak több mint 40%-a, tehát körülbelül 400 millió dollár az élelmiszer-gazdasági termékekből adódott, ezek a termékek tették ki.
92-re vonatkozóan az Orosz, a Belorusz, az Üzbég és a Komi Köztársasággal kölcsönös áruszállításokról szóló, kormányzati szintű jegyzőkönyveket írtunk alá, amelyek összességében több mint fél milliárd dollár értékben irányoznak elő élelmiszer-gazdasági exportot.
A Független Államok Közösségét alkotó országok rendkívül nehéz gazdasági helyzete és az ott uralkodó, változatlanul fennálló rendkívüli bizonytalanság miatt azonban ez a forgalom jelentősen aligha bővíthető az idén. Döntően a barterügyletekre és a megfelelő, első osztályú nyugati bankgaranciákkal létrejövő üzletekre lehet az ez évi exportot is alapozni.
Itt jegyzem meg, hogy a Parlament által jóváhagyott keretek között a mezőgazdasági termékek exporttámogatására ebben az évben mintegy 26 milliárd forintot fordíthatunk, és a kereskedelem-fejlesztési alapból is jelentős összegekkel kívánjuk támogatni a külpiacon való megjelenést.
Köszönöm a figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a jobb oldalon.)
