FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) Tisztelt Államtitkár Úr! Először is szeretném megköszönni önnek azt a levelet, amit a "Ki keseríti a cukorbetegek életét?" című interpellációnkra válaszként küldött. A levélben foglaltak megfelelőek számunkra, és ezért az interpellációt visszavontuk.
Most hasonló témakörben, illetve hasonló címmel a mezőgazdasággal kapcsolatban szeretnénk egy interpellációt intézni miniszter úrhoz, illetve államtitkár úrhoz.
Szeretnénk idézni egy újságcikkből. Ez így kezdődik: "Elmúlt a kedd is, a sokadik, de a termelők hiába várják, hogy a november-decemberben felvásárolt sertések ellenértékét megkapják. Nem kevesebbről, mint 120 millió forintról van szó, de egyelőre remény sincs rá, hogy a pénzükhoz jussanak." Interpellációm címe az is lehetne, hogy tisztelt miniszter úr, vagy tisztelt államtitkár úr, mit szólna ön ahhoz, hogyha fél évig nem kapná meg a fizetését.
És most a történet: 1991. november és december hónapban a Hajdú Kft az Aster-Oriental Kft megbízásából kb. 126 millió forint értékben szovjet szállításra sertéseket vásárolt fel. A sertések a német PEGA Kft közreműködésvel még tavaly kiszállításra kerültek. Azóta már hónapok teltek el, de a termelők mindeddig csupán 36 millió forintot kaptak meg, vagyis 90 millió forint továbbra is függőben van.
A történetet ki kell egészíteni azzal, hogy a PEGA Kft. bankgaranciát kapott a német Ost-West Handelsbank AG-tól, és az Aster-Oriental az ügylet finanszírozási biztosítékaként egy visszavonhatatlan akkreditívet, átruházási garanciát adott.
A banki fedezet lehívását azonban a Szovjetunió megszűnése meghiúsította. A szovjet külkereskedelmi bank átalakulóban van, ezért az üzleti partnereknek az ügylet okmányos jellegéből adódóan meg kell várniuk, míg az átállás adminisztratív akadályai elhárulnak.
Az okmányok hitelesítése és a jogfolytonossági igazolás információink szerint ugyanis meglehetősen időigényes. Az Aster-Oriental ezért megkísérelte a Kormánytól a termelők kifizetése érdekében egyszeri exportfinanszírozási hitel felvételét, azonban a kérelmet önök elutasították.
Kérdéseink ezek után a következők:
– Miért nem kapta meg az említett cég az exportfinanszírozási hitelt?
– Mit kíván tenni a Kormány a vis maiorra tekintettel az okmányos ügyletekkel kapcsolatban azért, hogy a magyar cégek és termelők ne kerüljenek hasonló helyzetbe?
– Milyen piacszerző és piacvédő intézkedéseket tett a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatban?
– Valamint végül: hogyan segíti a Kormány az említett termékek EGK-ba, illetve kelet felé irányuló exportját, hogy a hazai termelők biztonságosan gazdálkodhassanak, és ne szegjék kedvüket az ehhez hasonló esetek? (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
