GAÁL GYULA IMRE (SZDSZ)

Teljes szövegű keresés

GAÁL GYULA IMRE (SZDSZ)
GAÁL GYULA IMRE (SZDSZ) Köszönöm. Államtitkár Úr! Mindenekelőtt azzal kell kezdenem, hogy nem sikerült minden kérdésemre választ kapni: nemcsak megnyugtatót nem, hanem semmilyet sem.
Az első kérdésem úgy hangzott, hogy mi volt a céljuk ezzel az eljárással? – és valóban érdekes lenne tudni, hogy mi késztette arra a Pénzügyminisztériumot, hogy abban a helyzetben, amikor a pénzügyminiszter úr többször nyilatkozta, hogy nincsenek likviditási zavarok a költségvetés kapcsán, a költségvetésben, hogy jelentős belföldi megtakarítások vannak, amelyek akár kétszer ekkora hiányt is finanszírozhatnának – mondta múlt heti ülésünkön a pénzügyminiszter úr –, tehát nem világos akkor, hogy ebben a helyzetben mi volt a minisztérium célja, egy jogilag igen kétséges akció lebonyolításával. Tehát ezt a kérdésemet továbbra is úgy érzem, hogy indokolt fenntartani.
Azt mondja államtitkár úr, hogy nem tulajdonosként járt el ebben az esetben az állam, hanem közhatalomként, és nincs is szükség arra, hogy megjelöljünk egy jogszabályhelyet, ami alapján ezt megtette. Ön úgy értelmezi – próbálom idézni –, hogy indokolt, hogy az adóvisszatérítésre a bankok esetében eltérő szabályok legyenek érvényesek, mint amilyenek általában a vállalatok esetében érvényesek. Lehet, hogy ezt a Pénzügyminisztérium indokoltnak tartja, én viszont ebben az esetben indokoltnak tartanám, hogy egy törvénymódosító javaslattal forduljon a Parlamenthez, hogy ezt az adózás rendjéről szóló törvénybe beiktathassuk. Ennek hatályos szövege ugyanis jelenleg azt mondja – 32. § (3) bekezdés –, hogy az adóhatóság az értesítéstől számított harminc napon belül vissza kell, hogy utalja ezt az összeget az adózónak abban az esetben, ha nincs adótartozása. A jogszabályhely eléggé világos, és ez a visszautalás az automatizmus alapján meg is történt. Egy törvény mondja ki, az adózás rendjére vonatkozó törvény. Lehet, hogy a Pénzügyminisztérium álláspontja az, hogy másképp kellene a bankok esetében ezt szabályozni, a törvény mégis ezt mondja.
Tovább megyek. Hogyha öt bank esetében indokoltnak látja ezt a Pénzügyminisztérium, érthetetlen számomra, hogy a pénzintézetek esetében általában akkor ezt miért nem tartja indokoltnak. Mi okozhatta azt, hogy öt bankot kiemelt a sok pénzintézet közül, és ezen öt bank esetében járt el úgy, hogy ezt a 13 és fél milliárd forintot tőlük elvonta? Erre egyetlen reális magyarázatot találok – mert választ erre sem kaptam az államtitkár úrtól –, nevezetesen azt, hogy ez az az öt nagy bank, amelyikben az államnak meghatározó részesedése van, az OTP esetében százszázalékos, és nincsenek külföldi tulajdonostársak a bankokban. A többi bank esetében kétséges lett volna ez az akció, és valószínű, hogy a külföldi tulajdonosokat nem igazán lehetett volna megnyugtatni azzal az érvvel, hogy a Pénzügyminisztériumnak eltérő jogszabály-értelmezése van attól, mint ahogy az adózás rendjéről szóló törvény ezt leírja.
Utolsó dolog, amit meg szeretnék említeni; azt mondja az államtitkár úr, hogy nem érte a bankokat kamatveszteség. Nyilvánvaló, hogy a bankokat kamatveszteség érte. Csak akkor nem érte volna őket, hogyha úgy tekinteném, hogy nem illeti meg őket ez az összeg. A törvény alapján egyértelműen megilleti őket az összeg, tehát hogyha ezt tőlük elvonják, akkor ott egy indokolatlan forráskiesés történik, és kamatveszteség éri őket. Ezért a tulajdonostársak indokoltan léphetnének fel a nyereségkiesés miatt kártérítési igénnyel a Pénzügyminisztériummal szemben. És mindezt egy olyan gazdasági helyzetben valósította meg a Pénzügyminisztérium, amikor a csődhullám veszélye fenyeget, és a bankok fizetőképességén nagyon sok múlhat, hogy megállítsa ezt a csődhullámot.
Mindezeket összefoglalóan azt tudom kérni kéviselőtársaimtól, hogy vegyük komolyan azt a kormányt ellenőrző szerepet, hogy a hosszú távú érdekeket próbáljuk meg érvényesíteni a Kormány mindenkori rövid távú, azonnali érdekeivel szemben, és próbáljunk olyan légkört kialakítani, amikor se jogszabálysértéssel, se anélkül nem lehet a hosszú távú alapvető gazdasági érdekeinkkel szemben cselekedni. Főleg akkor, hogyha államtitkár úr sem tudta megindokolni, hogy tulajdonképpen mi értelme volt az egésznek. A válaszát nem tudom elfogadni.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
Határozathozatal

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem