PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ)
PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ)
PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ) Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Barátaim! Helyezkedjenek el nyugodtan.
Tisztelt Államtitkár Asszony! Örülök, hogy Ön ül abban a székben, mert tudom, hogy legalább anynyira elkötelezettje a Balaton ügyének, mint jómagam.
Kedves Barátaim! – nem szónoki fogásnak szánom a megszólítást – egy kicsit szerettem volna a figyelmüket felkelteni, mert azt hiszem, olyan közügyről van szó, mely esetben, ha egy kicsit kitüntet a Ház a figyelmével, akkor bátran nevezhetek ebben a kérdésben mindenkit a barátomnak.
Arról van szó – és talán nem árt hangsúlyozni, és fokozottan figyelni arra –, hogy a mai, általános recesszióval sújtott világban – talán önök is jól tud-ják – az idegenforgalom az egyetlen dinamikusan fejlődő ágazat, ahol esetleg belátható időn belül jövedelmeink, bevételeink megduplázására nyílna lehetőség, és – sokaknak tetszik, vagy nem tetszik – ennek az idegenforgalmi gazdasági húzóágazatnak az egyik "nagyüzeme" a Balaton – bár lenne még számtalan, de momentán csak ez az egy van.
Ha megengedik, talán egyetlenegy szubjektív szempontot: városom Siófok, annak holdudvara a Balaton-part, választókerületem nagy része aggódva figyel minden rezdülést, minden változást a Balaton partjával kapcsolatban. Munkahelyek több tízezre függ ettől, úgy hiszem, hogy közvetve pedig az ország munkahelyeinek igen nagy része.
Közismert az elmúlt időszakok híradásaiból, hogy többirányú tevékenység folyik a Balatonon. Folyik egy úgynevezett, az újságok által "angolna-hadművelet"-nek aposztrofált tevékenység, amely sajnos, a helyi közvéleményben nagyon ellentmondásos megnyilvánulásokat váltott ki. Egyrészt mindenki kívánná és szeretné – aki a tó problémájával behatóan fogalkozik –, hogy ez a környezetidegen halfajta még egyszer problémát a Balatonban ne okozzon. Ugyanakkor, ha csak egyetlenegy ellentmondást említek a számtalan közül, ismét kiújult a horgász-halász vita, de – és menet közben módosítottam kérdésemet – egy újabb probléma felmerült.
Önök is tudják, hogy igen jelentős ellen-idegenforgalmi propaganda folyik Magyarország és ezen belül a Balaton ellen is.
Nem a környezetvédelmi tárca az illetékes, de boldogan megkérdezném, hogy ugyan vajon hol van a magyar idegenforgalmi propagandatevékenység? Megkockáztatom a kifejezést, hölgyeim és uraim, hogy egy, a legjelentéktelenebb osztrák tartomány idegenforgalmi propagandája – megítélésem szerint – tízszerese, de lehet, hogy többszöröse a legnagyobb magyar természetvédelmi és idegenforgalmi kincs, a Balaton-part propagandájának.
Kérem, így fogadják kérdéseimet.
És akkor, tisztelt államtitkár asszony, megkérdezem, hogy van-e egyértelmű döntés abban, hogy az utóbb bizony oly sok gondot okozott angolna véglegesen, fokozatosan, a körülményeknek megfelelően kikerül a tóból, száműzetésre kerül, megtörténik a kifogása, és további telepítésére sor nem kerül. Ha egyértelműen tisztázott az, amit én őszintén remélek, és van is tudomásom róla, hogy a fürdésre és az emberi szervezetre az angolnát károsító, az angolna túlélését okozó úgynevezett fonálféreg nem veszélyes, nagyon hálás lennék, ha erre is választ kapnék, bár ezt a kérdésembe nem fogalmaztam bele.
Következő kérdésem az, hogy a tárcának van-e olyan koncepciózus, összehangolt intézkedési terve, elképzelése arról, hogy mit tesz abban az esetben, ha ismét bekövetkezik egy ilyen nyári halpusztulás, miképp kívánja ezt megelőzni, illetőleg ha mégis történne ilyen, a káros következményeit elhárítani, enyhíteni.
Szeretném megkérdezni a Balaton-part munkavállalóinak, vendéglátóinak többsége nevében, hogy foglalkozhatunk csak a saját gondjainkkal, nyugodtan várhatjuk a nyaralósereget?
És végül – bár nem szeretnék demagóg lenni, annál is inkább, mert volt ebben az országban egy rossz emlékű, környezetvédelminek aposztrofált miniszter, aki egyszer ivott a Balaton vizéből – szeretném megkérdezni, hogy a környezetvédelmi tárca nyugodt szívvel vár és hív mindenkit gyönyörű tavunk partjára, aki ide vágyik a nyárra?
Köszönöm szépen. (Taps.)
