KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban azért kértem szót, mert tegnap – sajnos, távollétemben – Vass István SZDSZ-es képviselő úrtól napirend előtti hozzászólás keretében olyan gondolatok és olyan következtetések hangzottak el személyemre, illetőleg az általam vezetett tárcára nézve, amelyek számomra némi meglepetéseket okoztak.
A képviselő úr mondandójában általam rendkívül szimpatikusnak ítélt módon az iránt aggódott, hogy az általa február 18-án elmondott és általam ugyanezen a napon megválaszolt és a Ház által el nem fogadott interpellációjának mi lett a sorsa. Ez a megállapítása képviselő úrnak – hangsúlyozni szeretném – számomra rendkívül szimpatikus és teljesen érthető és helyénvaló. Az azonban, hogy a képviselő úr ennek okaként, a késlekedés okaként személyem, illetőleg az általam vezetett minisztérium késlekedését jelölte meg, enyhén szólva arra vall, hogy a képviselő úrnak az elmúlt két évben nem volt alkalma a Házszabályt elolvasni. Ugyanis ha a képviselő úr ezt megtette volna, akkor nem jutott volna, nem juthatott volna ilyen következtetésre, ugyanis a Házszabályból egyértelműen következik – és eddigi gyakorlatunknak is ez felel meg –, hogy amennyiben egy interpellációra adott választ a Ház nem fogad el, úgy az elnök még ugyanazon a napon – mint a konkrét esetben meg is történt – az adott kérdést megküldi a Parlament illetékes bizottságának, jelen esetben a gazdasági bizottságnak. A konkrét ügyben is ez történt – nem több, nem kevesebb. Vagyis ebből az következik, hogy ettől a pillanattól az illetékes parlamenti bizottság az ügy ura, vagyis a bizottság dönti azt el, hogy munkatervébe hogyan, mi módon tudja beilleszteni, mikor tudja tárgyalni az adott kérdést, illetőleg azt, hogy a meglévő, az elnök által megküldött anyaghoz képest szüksége van-e további anyagra.
Vagyis, képviselő úr, az interpellációra adott válasz ezt követően nem jön vissza a válaszoló miniszterhez, és nem jön vissza a választ adó miniszter minisztériumába. Következésképpen a minisztérium akkor tud reagálni, ha a bizottság megkeresi azzal kapcsolatban, hogy mikor kíván tárgyalni az ügyben, és milyen segédanyagokra van szüksége az ügy érdemi elbírálásához. Ez a jelen konkrét esetben április 9-én megtörtént a bizottság részéről. Azt már önökre bízom, hogy döntsék el – ez csütörtöki nap volt –, hogy a csütörtök és hétfő közötti egyetlen munkanap elegendő határidő-e egy olyan minisztérium számára, amely jelen pillanatban négy alaptörvény kidolgozásával foglalkozik, és önmagában vizsgálva egy egynapos munkanap elegendő-e arra, hogy egy ilyen anyagot egy minisztérium földolgozzon?
Azt hiszem, hogy ezek után a képviselő úr azon következtetése, miszerint a Munkaügyi Minisztérium késlekedik az adott ügyben, és ezért nem kerülhet érdemi eldöntésre, enyhén szólva valótlan, és a Házszabályok teljes nem ismerését bizonyítja. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
Döntés törvényjavaslat sürgős tárgyalásáról
