HATVANI ZOLTÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója:
HATVANI ZOLTÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója:
HATVANI ZOLTÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 1992. április 1-jei ülésén folytatott vitát arról, hogy a Kormány által 4548-as szám alatt előterjesztett távközlési törvénytervezetet parlamenti vitára alkalmasnak tartja-e. A bizottság többségi szavazással a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
Tisztelt Képviselőtársaim! Különösen nagy jelentőségű, mindennapi életünkre és gazdaságunk jövőjére egyaránt nagy hatással bíró törvényről lévén szó, röviden összefoglalom a vitában kifejtett álláspontokat, felhíva ezzel is képviselőtársaim figyelmét az előterjesztés néhány kritikusnak tűnő pontjára.
Mindenekelőtt előzményként megemlítem, hogy a távközlés – mint befektetői piac és szolgáltatási igény – iránt igen nagy hazai és külföldi érdeklődés hatására és az eredményesebb munkavégzés érdekében bizottságunk hatpárti összetételű távközlési albizottságot hozott létre, és bízott meg a tájékozódással és előkészítéssel. Ez az albizottság szakértői megbeszéléseken, valamint hágai és washingtoni meghívásra holland, illetve amerikai politikusoktól és üzletemberektől szerzett tapasztalatokat arról, hogy milyen hatással lehet a törvényi szabályozás a távközlési piacra és a távközlési szolgáltatásokra. Talán az így szerzett tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy 5212-es szám alatt az előbb olyan törvénymódosítás született, amely a távközlési piac megnyitása elől jogszabályi akadályokat hárít el. Ezúton szeretném tisztelt képviselőtársaimmal ismertetni, röviden öszszefoglalóban a gazdasági bizottság vitáján elhangzottakat.
A törvényjavaslat szóbeli előterjesztőjének indoklása és kérdésekre adott válasza szerint az alaphálózat kizárólagos állami tulajdona akadályozta volna a külföldi tőke beáramlását. A törvénynek védenie kell a magyar távközlési piacot a sokkal erősebb külföldi versenytársaktól. A törvényjavaslat nem preferálja a magyar ipart, de ez nem is feladata. A bérelt vonalakon megengedett közszolgáltatás kedvezőtlen helyzetbe hozná a távközlési piac kevésbé vonzó területeit, azaz elsősorban a kistelepüléseket. A Kormány az 1992. januárban elfogadott távközléspolitikai koncepcióját újratárgyalja, és a törvény elfogadása után fogja azt kibocsátani. A koncepciókidolgozás keretében még vita folyik afelől, hogy legyen-e távközlési alap.
Vita folyik afelől, hogy a MATÁV privatizációja hogyan történjen. A DUNATEL alternatív javaslatát a Kormány nem tartja jónak, de sok eleme a kormányrendelet készítésekor majd felhasználható.
Nagy vita folyt afelől az előkészítés szakaszában – mondta az előterjesztő –, hogy a távközlést milyen mélységben szabályozza a törvény és milyen mélységben a minisztérium koncessziókibocsátások útján.
A bizottság kormánypárti képviselői szerint a távközlési törvényt a Kormánynak legalább egy éve elő kellett volna terjesztenie. A távközlési törvényt megelőző 5212-es számú hatpárti, albizottsági javaslat szorosan kapcsolódik a távközlési törvényhez, befolyásolja a privatizálást – mint hallottuk az előbb is – és a magyar távközlés fejlesztési lehetőségeit.
A magyar távközlés területileg egyenletes, gyors fejlesztéséhez a távközlés fejlesztési és szolgáltatási nyereségének minél nagyobb hányadát a távközlés fejlesztésére kell fordítani, ehhez pedig feltétlenül szükséges a törvényjavaslatban nem szereplő távközlési alap létrehozása. A távközlési alap törvényben való szabályozása és további fontos módosítások érdekében a távközlési albizottság egyeztetve a Kormánnyal dolgozzon ki módosító javaslatokat.
A MATÁV privatizációja az Állami Vagyonügynökség programja szerint folyik. Ezzel párhuzamosan a Kormány dolgozik a távközlés szabályozásán, ehhez az Egyesült Államok szenátusának anyagi támogatását is élvezi.
A bizottság ellenzéki képviselői szerint a Kormány távközléspolitikai koncepcióinak ismerete, különös tekintettel a MATÁV privatizációjának tervezett módjára és időbeli ütemezésére, nélkülözhetetlen a távközlési törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásakor.
Az Állami Vagyonügynökség mielőbb ismertesse legalább az illetékes bizottsággal a MATÁV-val kapcsolatos privatizációs elképzeléseit. Ez a törvényjavaslat ilyen formában korlátozza a hazai távközlés fejlesztésénél is nélkülözhetetlen versenyhelyzet kialakulását, így az idegen tőke beáramlását is. A távközlési piac is legyen támadható.
A javaslat bizonytalanná teszi a MATÁV-on kívüli más, már meglévő vagy most szerveződő hazai távközlő szervezetek helyzetét is. A törvény annak reményében készül, hogy bizonyos értéknövelt és egyéb szolgáltatások jogáért sok-sok kül- és belföldi vállalkozó fog versenyezni, ugyanakkor a törvényjavaslat egy sor korlátozást tartalmaz, különösen szigorú korlátokat tartalmaz az alaphálózatra vonatkozóan, és nem tartalmazza még körvonalakban sem a rákapcsolás szabályait. Hiányzik a javaslatból a külföldön nagy súllyal szereplő, a Kormánytól, illetve tulajdonostól független szabályozó szervezet, hiányzik a fogyasztói érdekvédelem, a tervezet szerint az Országgyűlés nem kap szerepet ennek a társadalom és gazdaság szempontjából alapvetőnek tekinthető szolgáltatásnak az ellenőrzésében.
A tulajdonosi funkciókat és szabályozási funkciókat a minisztériumi koncessziós szabályozás útján egy szervezet, a Kormány gyakorolja.
Végül fontos, elsősorban a kistelepülések és elmaradott térségek érdekében is – az ellenzéki képviselők szerint is – a távközlési alap törvényi szabályozása, továbbá a törvény, pontosabban a magyar távközlés érdekében is jó volna a módosítások kidolgozásakor az albizottságon keresztüli hatpárti és kormányzati együttműködés.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon remélem, semmi fontosat nem hagytam el összefoglalómban a bizottsági vitán elhangzottakból és semmi olyat nem mondtam, ami ott nem hangzott el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
