VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr, a szót.
A részletes vita követelményétől egy picikét eltérve – önhibámon kívül ugyanis nem tudtam az általános vitában részt venni – csak két elemet szeretnék kiemelni mindabból, amit az általános vitában szándékoztam elmondani.
Örömmel hallottam a minisztérium bejelentését arról, hogy átfogó törvényjavaslat készül a céltámogatások új rendszerére. Ez mindenképpen indokolt gazdaságilag is, hiszen az önkormányzatok ma egyre inkább abba a helyzetbe kerülnek, hogy fejlesztésre, a korábbiakhoz viszonyítottan költségvetésüknek, illetőleg anyagi forrásaiknak kis százalékát tudják fordítani. A számok azt mutatják, hogy ez fokozatosan csökken 1991-hez viszonyítottan, amikor 7,9%-ot tudtak ráfordítani a nemzetgazdasági beruházások részarányára. 1992-ben ez várhatóan csak 6,6% lesz.
A másik általános kérdés, amivel még visszaélek türelmükkel az az, hogy ennek az új törvénynek figyelembe kell vennie azt az alaphelyzetet, hogy az önkormányzatok önállóságának egyik legfontosabb terrénuma a beruházások, a fejlesztések meghatározása.
Ha változatlan marad az a rendszer, hogy egy közigazgatási szerv – lényegében a Tákisz – a beruházások megakadályozásához vagy minősítéséhez olyan kompetenciával rendelkezik, mint eddig, az egyértelműen azt jelenti, hogy a közigazgatás az önkormányzatiságnak ezt az önálló szféráját befolyásolni tudja. Ezt a leendő törvényjavaslatban mindenképpen át kellene hidalni.
Ami pedig a részletes vitában külön hangsúlyozandó módosító indítványaimat illeti, szeretném elmondani, hogy valójában az volt a célom, amit Hatvani képviselőtársam előbbi hozzászólásában elmondott, szerettünk volna megoldást találni arra, hogy ez a többszáz önkormányzat †92-ben is részesüljön támogatásban.
Végül is több csatlakozó módosító indítvánnyal – Fekete képviselőtársam csatlakozó módosító indítványával, az önkormányzati és a költségvetési bizottság csatlakozó módosító indítványával – egy megoldás kikerekedett. Azonban ennek a megoldásnak két pontját személyemben nem tudom elfogadni, és csatlakozó módosító indítványt nyújtottam be atekintetben, hogy ne fogadja el az Országgyűlés azt a javasolt megoldási módot, hogy a települések a lakosság méretnagyságának sorrendjében kapjanak kielégítést a hiánypótlást követően, illetőleg ellenzem azt a megoldást, hogy az utólagosan kiegészített igények kielégítésére vagy pályázatok kielégítésére a Parlament a †93-as költségvetés eszközeit használja fel. Ha ehhez a megoldáshoz nyúlunk, akkor ez tovább görgeti a problémát 1993-ra is, tehát egyetlen egy lehetséges és elfogadható megoldás kínálkozik véleményem szerint, hogy a költségvetés 1992. évi általános tartalékából kell pótlólagos igények kielégítésére megoldást találni. E tekintetben nyújtottam be csatlakozó módosító indítványaimat.
És még végezetül egy módosító indítvány kapcsán szeretnék állást foglalni. Az összefoglaló jelentés 14. sorszámában Mádi képviselőtársam tett javaslatot egy olyan természetű megoldásra, hogy a Békéscsabai Városi Kórház rekonstrukcióihoz szükséges céltámogatási összeggel ne a megyei önkormányzat rendelkezzék, hanem a városi önkormányzat.
Ez látszólag helyénvaló, de hozzátartozik az igazsághoz, hogy egy 1987 óta folyó beruházásról van szó, és nem tűnne célszerűnek a beruházás közepén megváltoztatni a beruházás fölötti műszaki, szakmai, pénzügyi irányítás rendszerét. Ezért tehát azzal együtt, hogy nyilvánvalóan hogy ez városi kórház és a városi önkormányzat kompetenciájába tartozik, nem lenne racionális döntés, ha egy beruházás felében – még egyszer mondom – a pénzügyi, műszaki felügyelet centruma megváltozzon. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
