MÁDAI PÉTER (SZDSZ)
MÁDAI PÉTER (SZDSZ)
MÁDAI PÉTER (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Valamivel túlment a 30 napon a válasz, de ezt természetesen tudomásul veszem, tekintve, hogy a kérdés nem könnyű.
Az ön válasza rendkívül szimpatikus. A szokástól eltérően, miután írásban kaptam választ, engedtessék meg, hogy egy-két dolgot én is felolvassak.
Rokonszenves az, hogy ismeri a nyugdíjas bányászok sanyarú helyzetét, meg is érti ezt. Ismeri a helyzetet, mert fölvázolt több megoldási lehetőséget, amelyet korábban mi, bányászok is javasoltunk. Rendkívül vonzó számomra az a melegség, ami az ön szívében van a nyugdíjas bányászok iránt, de ez a szívmeleg nem melegít. Márpedig, ha igaz a görög vagy római mondás, hogy "hajózni pedig kell", akkor igaz az is, hogy fűteni is kell. Ebből adódóan tehát az ön rokonszenves emberi magatartása még nem megoldás kb. 80 ezer nyugdíjas bányász dolgára.
Idézni szeretnék az ön válaszából: "A döntések a legtöbb vitás kérdésben nem tartoznak a tárcailletékesség körébe". Ez teljesen nyilvánvaló, az én interpellációm éppen ezt ismerve miniszterelnök úrhoz szólt.
A mai napon, délelőtt ő is elérte a nyugdíjas kort – a jelenlegi nyugdíjas kort –, a 60 évet, azt gondolom tehát, hogy az esze, a szíve az idősebb korosztály iránt talán megértőbb és odafigyelőbb lesz.
Sűrűn kapunk vádat, önök is ott a patkóban, mi is, képviselők, hogy nem vagyunk elég érzékenyek szociális problémák iránt, és a lakosságot kevésbé érintő kérdésekről beszélünk. Azt gondolom, hogy itt a legjobb alkalom, hogy tanúbizonyságot tegyünk arról, hogy ez a vád felületes, és tulajdonképpen a Parlament és a Kormány munkáját nem igazán tükrözi.
Azt gondolom, tehát – amikor rendkívül nagyra értékelem az ön válaszában a megértést, a szolidaritás érzését –, a válaszát elfogadni természetesen nem tudom, mert egy hónap után sem kaptam kielégítő választ. Aki ismeri a magyar szénbányászat helyzetét, tudja, hogy szorongva figyeli nagyon sok tízezer ember, hogy mi lesz velük. Olyan idős nyugdíjasok, akiknek – már elmondtam az interpellációmban egy hónappal ezelőtt – a nyugdíja a létminimum körül van.
Ezért tisztelettel arra szeretném kérni önöket, hogy a választ ne azért ne fogadjuk el, mert a miniszter úr válasza nem korrekt, hanem azért, mert nem kínál választ. Adjuk meg azt a lehetőséget, hogy egy hónapon belül újragondolja a Kormány és a gazdasági tárca, hogy mit tehet, ezáltal bizonyíthatjuk azt, hogy ez nem politikai kérdés, hanem a szociális érzékenységünket jelzi.
Végül befejezésül hadd idézzek: miniszterelnök úr a délelőtti köszöntésre reagálva azt mondta: "visszaháramlítom a tisztelt Házra a jókívánságokat".
Ígérhetem, hogy egy hónap múlva – kedvező döntés esetén – szívesen visszaháramlítom miniszterelnök úrra azt a jó érzést, amit ez több mint 80 ezer nyugdíjasnak jelent. Köszönöm. (Erőteljes taps az ellenzék padsoraiban.)
Határozathozatal
