DÉNES JÁNOS (független)
DÉNES JÁNOS (független)
DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a Kormány által benyújtott, az Igazságügyi Minisztérium szakemberei által megfontoltan átdolgozott és a Parlamentnek javasolt törvényjavaslatot tárgyaljuk – amelyet különféle társadalmi szervezetek, a Politikai Foglyok Szövetségétől a '45-ös üldözöttek különféle társadalmi szervezeteiig, a Történelmi Igazságtétel Bizottságig mindenki megtárgyalt és véleményezett –, mindezek után és előtt a magam részéről térdet-fejet hajtok az 1944. március 19-e után napjainkig minden egyes büntetlenül elítélt és minden egyes áldozat előtt, akár az életével, akár a szabadsága elvesztésével hozott áldozatot a társadalomnak és a nemzetnek.
Akkor, amikor ezt a gesztust – azt hiszem, az önök teljes egyetértésével – szóban kimondhattam, ugyanakkor kell, hogy emlékeztessem önöket arra, hogy amikor ennek a törvényjavaslatnak a koncepcionális vitája volt, a magam részéről azt javasoltam, hogy miután lemérhető az a szándék, ami még a korábbi egypártrendszer szándékából adódott, hogy ezt a kérdést úgy tárgyalja, hogy a kihalás minél kedvezőbb gazdasági helyzetbe hozza a javaslattevőt, függetlenül attól, hogy az egypártrendszer megbukott, a kihalás, elhalálozás ténye fennáll, tehát egyre kevesebb az anyagi vonzata az életben maradottak felé; ettől függetlenül engedjék meg, hogy arra hívjam föl a figyelmet, hogy tételezzem föl, hogy a törvényalkotó és a törvényt minősítők bölcsessége alapján van ez a törvényjavaslat előttünk. Engedjék meg, hogy feltételezzem az ezt tárgyaló bizottságok bölcsességét is, amely bizottságok következtében került a tisztelt Ház elé általános vitára a törvényjavaslat.
Mégpediglen úgy, hogy általános vitára alkalmasnak találtatott. A magam részéről, miután a tisztelt Ház el is fogadta, és általános vitaként tárgyalja a szóban forgó törvényjavaslatot, amely tulajdonképpen nemcsak az érdekeltek, hanem az egész ország igazságérzetének a homlokterében áll, épp ezért fontos, hogy megfelelő törvényt alkossunk az előbb elmondottak és körülmények alapján.
Tekintettel arra, hogy hivatkoztam a törvényjavaslat-benyújtó bölcsességére, hivatkoztam a különféle bizottságok és előkészítő szerveztek bölcsességére, ebből következik az, hogy bizonyos szempontokat tudomásul kell, hogy vegyünk. Többek között fő elve volt a törvényjavaslatnak, hogy kétszer nem jár kártérítés. Ha visszahivatkozhatom arra, amit én javasoltam a koncepcionális vitában, hogy először tárgyaljuk azt a részét a jogosultaknak, akikről történelmi szerepe és áldozatvállalása következtében egyáltalán szólni lehet a törvényjavaslatnak. Ezt pedig az 1956 résztvevőire, illetve az ebből kifolyóan áldozattá váltak körére javasoltam először szűkíteni. Ugyanakkor nem lezárni a kártalanítást, de abban a sorrendben menjünk visszafele 1944. március 19-éig.
Miután ez így végső soron nem talált legjobb tudomásom szerint egyöntetű helyeslésre, nyúlt vissza a törvényjavaslat – szerintem helytelenül – 1938-ig. Hát, legyünk azzal a ténnyel tisztában, hogy 1945 után itt felszabadulásról papoltunk, és 1945 után a felszabadulás jegyében törvényt hoztunk, hogy 300 hold föld jár annak, aki üldözött volt meg stb., stb., és 100 hold jár az egyéb halandóknak. 1945 után bizonyos részek, bizonyos személyek, bizonyos intézmények kártalanítást és kárpótlást kaptak. Erkölcsileg, anyagilag, hősiességben és mindenhogyan. Ilyen szempontból feltétlenül meggondolandó és feltétlenül tisztelendő az a törvényalkotói bölcsesség, ami eleve igyekezett lehetetlenné tenni azt, hogy ugyanazért kétszer, háromszor kárpótlás járjon.
Én a magam részéről, miután hivatkoztam a törvényt benyújtó, a különféle bizottságok bölcsességére, ugyanígy hivatkozom a képviselőtársaim bölcsességére is, és a magam részéről az általános vitát lezárni javasolom, és kellő mérlegelés után a módosító indítványok és a különféle javaslatok elbírálása után igenis a Ház hozza meg egyben a döntését, mert ha az érzelmek síkjára visszük ezt a vitát, akkor ennek se eleje, se vége.
Én a törvényalkotói bölcsességre hivatkozva még egyszer javasolom, az általános vitát zárjuk le.
