TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Nagyon fontos és időszerű képviselő úr kérdése, annál is inkább, mert a Balaton-felvidéki hagyományos szőlőtermelő kultúrtáj megóvása, ahol a szőlőművelés egészen a római időkig vezethető vissza, úgy gondolom, nemzeti érdek is.
Jelezném, hogy minisztériumunk feladatkörében is egyre nagyobb hangsúlyt kap a tájvédelem, folyamatban van a tájvédelmi tevékenység szabályozása. Mi is valljuk, hogy az évezredek során kialakult tájjelleget csak a szőlő- és bortermelő tevékenység fenntartásával és az összefüggő ültetvények megóvásával lehet biztosítani. Sajnálatos, hogy a nemrég még virágzó szőlőkultúra mára oly mértékben alakult át, amely már kihat a táj esztétikai állapotára is. Ezért is alapvető fontosságú a még megmaradt épületmentes nagyüzemi szőlőterületek megóvása, melyek jó része korábban egyházi és uradalmi birtok volt.
Véleményünk szerint mindez nemcsak táji, tájesztétikai szempontból fontos, hanem nemzetgazdasági érdek is, függetlenül a borászat jelenlegi helyzetétől, az ágazat dekonjunktúrájától.
Meggyőződésünk, hogy a Balaton-felvidéki táj megóvását, az ott elindult negatív folyamatok megállítását, visszafordítását a minőségi bortermelés fellendülésétől, gazdaságossá válásától lehet elsősorban várni, kevésbé az adminisztratív intézkedésektől. Bár kétségtelen igaz, hogy az átmeneti időszakban ezekre is szükség van.
A konkrét válaszadásra áttérve: a badacsonytomaji önkormányzati rendelet annak bizonyítéka, hogy a helyi vezetés tisztában van azzal, hogy a táj jellegének, egyedi szépségének megóvása alapvető érdekük, hiszen ez az adottság bevételeik hosszú távú forrása, aminek megőrzéséért felelősséget éreznek. Ezért ők is tartanak az állami gazdasági területek privatizációjában rejlő veszélyektől, amit helyi rendelettel kívántak csökkenteni.
Az önkormányzati rendeletet dr. Hegedüs Tamás köztársasági megbízott úrnak törvényességi okokból el kellett utasítania, függetlenül a rendelet becsülendő jó szándékától. A térségre ugyanis a Badacsony tájrendezési és összevont rendezési terv előírásai érvényesek, ettől eltérni csak a rendezési terv módosításával lehet. A rendezési terv módosításának azonban megvannak az eljárási szabályai, amelyeket az önkormányzat sajnos, figyelmen kívül hagyott.
Továbbá a rendezési terv több közigazgatási területre vonatkozik, ezért a rendezési terv módosítását csak együtt kezdeményezhetik.
Végül pedig a meghozott külterületi rendeletet nem lehet a közigazgatási terület egészére általában meghozni, hanem annak lehatárolt, helyrajzi számokkal pontosított, jelen esetben a védendő nagyüzemi szőlőterületekre kellett volna vonatkozni. Tehát a jó szándékú felelősségérzetet és előregondolást tükröző önkormányzati rendeletet formai eljárási okokból kellett elutasítani.
Az eljárási rend betartásával a rendelkezés meghozatalára a lehetőség fennáll a továbbiakban is, amiben az önkormányzat tárcánk támogatását élvezi.
Tisztelt képviselőtársam kérdése kapcsán felsorolt egyedi szépségű területek mindegyike tájvédelmi körzet, és ez a jogállás lehetőséget ad a természetvédelmi hatóságnak az ott folyó tevékenységek befolyásolására. Így hivatkoznék a természetvédelmi törvényerejű rendeletre, a kárpótlási törvényre, amelyik szintén biztosít a természetvédelmi hatóságnak beleszólási lehetőséget a védett területen folyó privatizáció mikéntjébe.
Ugyanakkor az Országos Építésügyi Szabályzat szintén lehetőséget ad a védett területeken az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó előírásoktól eltérő szabályozás meghozatalára. A közvetlen tóparti zónában jelent némi védelmet a Balaton üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti korlátozásáról szóló rendelet is. Ez a rendelet azonban sajnos, megengedte a földi pince létesítését külterületen. Ezt kihasználva nagyszámú olyan beton alépítmény létesült, ami a további építés szándékát rejti magában, tehát a korlátozás feloldásával egyszerre fognak nyaralóként szárba szökkenni az eddig pincének álcázott építmények.
Ezen kibúvóban rejlő veszélyt kívánta a badacsonytomaji önkormányzati rendelet kizárni azzal, hogy földi pincét csak másfél hektáronként engedett volna létesíteni.
Én ezzel a felsorolással azt kívántam bemutatni, hogy jelenleg is vannak olyan jogszabályok, amelyek alapján az önkormányzatok és a természetvédelmi hatóság elébe mehet a veszélynek, közbeléphet, ha a táj- és a szőlőkultúra védelme ezt megkívánja. Mindez azonban megítélésünk szerint nem elegendő, mivel a védett területeken kívül is találhatók hasonló értékes termőhelyű és táji adottságú nagyüzemi ültetvények, amelyek privatizációját biztosítani kell, de védelmükről a felsorolt jogszabályok alapján jelenleg nem lehet gondoskodni.
Tehát a képviselő úr által felvetett probléma nemcsak a Balaton mentén jelentkezik, hanem történelmi borvidékeink egészére kisebb-nagyobb mértékben jellemző, ahol is a nagyüzemi ültetvények privatizációja hasonló gondot jelenthet, például Tokaj-Hegyalján.
