ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A három paragrafusból álló törvényjavaslat vonatkozásában ennek a harmadik paragrafusa a hatályba léptető rendelkezés. Igyekszem teljesen rövid előterjesztést tenni, hiszen köztudomású a tisztelt Ház előtt, hogy az Alkotmány módosításáról szóló törvénynek a rendelkezései már tükrözték azokat a változásokat, amelyek a demokratikus jogállam alapjainak a lerakásához vezettek.
A második lépés volt az egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 1990. évi XXII. törvény a tulajdon fokozott védelme és az alkotmányos jogokkal való összhang jegyében, amely módosította a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr-t, de nem helyezte következetesen hatályon kívül azokat a rendelkezéseket, amelyeknek így az Alkotmányba ütköző jellege megmaradt.
Most a benyújtott és a tisztelt Ház döntése alapján kivételes eljárásban tárgyalt törvényjavaslat ezeknek az utóbb említett követelményeknek kíván eleget tenni. Tehát célja egyfelől, hogy következetesen érvényre juttassa a kisajátítás kivételes jellegét, tehát azt az elvet, hogy kisajátításra a csak valóban közérdekűnek tekintendő cél érdekében és a közérdeket képviselő állam vagy helyi önkormányzat javára kerülhessen sor; másfelől pedig a célja az, hogy a kisajátítás valóban teljes kártalanítás mellett valósulhasson meg.
Nos, emiatt vált indokolttá azoknak a jogszabályi formába öltött szempontoknak a hatályon kívül helyezése, amelyek nem feltétlenül a tényleges forgalmi érték kialakítását és az ilyen értéken való kártalanítást szolgálták. A vitában, már az alkotmányügyi bizottság előtti vitában természetesen felszínre kerültek olyan kérdések, hogy a teljes kisajátítási jogintézmény megérett az újraszabályozásra. Viszont az újraszabályozás a jelenleg még alacsonyabb jogszabályi szinten létező joganyag egészének a felülvizsgálatát követelné meg, az egységes törvényi szintű szabályozás megteremtése a jogrendszer meglehetősen széles sávjának az áttekintését, sőt bizonyos elemeinek, így elsősorban a tulajdoni viszonyoknak a viszonylagos stabilizálódását igényli. Tehát a kisajátítás kérdésköre az említett és az érintett jogterület komplex jellegére tekintettel több olyan ágazati törvényt és azok végrehajtására vonatkozó jogszabályt is érint, amelyeknek a megalkotása, illetőleg újraalkotása még folyamatban van.
Most az állandóság igényével új jogszabályt, a kisajátítási joganyagot egységesen magában foglaló új törvényt nyilvánvalóan kellő szakmai alapossággal, a kapcsolódó jogszabályoknak a megalkotását követően lehet előkészíteni. Tehát ezért az igazságügyi kormányzat a lehetőségeit mérlegelve – most ezt a szép szót fogom használni – ésszerű határidőn belül eleget kíván tenni a kisajátításra vonatkozó új törvényi szabályozás iránti jogos igényeknek. Viszont az elvégzendő feladat itt is sürgős volt, hiszen alkotmánysértő jogszabályi rendelkezéseket kell hatályon kívül helyezni, tehát a teljes áttekintést igénylő jogszabályi rendelkezés nélkül ezeket a jogszabályokat kell a hagyatékból – hogy úgy mondjam – eltakarítani.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot – miután két módosító indítvány van, az egyiket a Kormány támogatja, elfogadja, a másikat, éppen az előbbi szempontokra tekintettel, hogy a komplex szabályozás nyilvánvalóan a joganyag áttekintését, a kapcsolódó jogszabályoknak a hatályon kívül helyezését igényli, illetőleg átgondolását igényli, a másikat nem; tehát két, összesen két módosító indítvány kapcsolódik csak a kivételes eljárás keretében tárgyalt törvényhez –, tehát én az egyik módosító indítványnak az elfogadásával kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés a kisajátításról szóló tövényjavaslatot fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps.)
