MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Február 11-én a Kormány nevében tájékoztattam az Országgyűlést a dunai vízlépcső ügyében kialakult helyzetről; arról is, hogy az Országgyűlés három illetékes bizottságával való tanácskozás után a Kormány előkészíti és meghozza állásfoglalását, és azt jóváhagyás végett a Parlament elé terjeszti.
A három bizottsággal a tanácskozásra sor került. Ennek figyelembevételével is született meg a Kormány állásfoglalása. Ennek lényegét szeretném röviden ismertetni, és ehhez kéri a Kormány az Országgyűlés állásfoglalását. Eszerint a magyar Kormány a Cseh és Szlovák Köztársaság kormányához fordul. Lerögzíti és kifejti álláspontját arról, hogy a Cseh és Szlovák Köztársaság kormányának egyoldalú döntése, s az annak megfelelően folyó munkálatok, egyoldalú jelleggel a Duna elterelésére vezető munkálatok egyrészt tovább viszik az ökológiai veszélyt, másrészt nemzetközi jogsértést jelentenek, a Duna státusára vonatkozó nemzetközi egyezmények megsértését, Magyarország területi integritásának megsértését jelentik.
Olyan munkálatokról van szó, amelyek természetesen nincsenek bent a '77. évi egyezményben, semmi közük hozzá.
Tehát azt lehet megállapítani, hogy a cseh és szlovák kormány ezzel a magatartással sajnálatos módon maga tette kérdésessé, kérdőjelezte meg a '77-es szerződés hatályát. A magyar Kormány mégsem gondolja azt, hogy azonnal fel kell mondani a szerződést. Abból indul ki, hogy a jószomszédi kapcsolatok érdekében a nemzetközi jog normáinak megfelelő tárgyalásos megoldás az, ami a két fél és az ügy érdekét szolgálja.
Továbbá nagyon fontos az is, hogy elkerülhető legyen egyfajta furcsa átértelmezésben az, hogy a magyar állásfoglalást esetleg nemzeti ellentétek szítására használják fel. Ezekre tekintettel a Kormány ismételten a cseh és szlovák kormányhoz fordul, kérve, hogy fontolja meg azt, amit közösen elhatároztunk: hogy tudniillik háromoldalú vizsgálatok erdményeként közös döntésben fog születni megállapodás az államközi jogvitáról.
Ennek azonban része az is, hogy ennek a vizsgálatnak a befejezéséig a másik fél tartózkodjon az egyoldalú lépésektől, amelyek – sajnos – folyamatban vannak. Ha végképp elutasítja a cseh-szlovák fél ezt a magyar szándékot, ezt a magyar felvetést, a magyar Kormánynak ezt a kérését, akkor a magyar Kormánynak nem marad más választása, mint hogy milliók ivóvizének védelmében, környezetének védelmében, a nemzetközi normák védelmében, a Duna státusának védelmében felmondja a szerződést.
Miután nemcsak magyar és cseh-szlovák ügyről van szó, miután érdek fűződik ahhoz, hogy itt Európa közepén ne egy újabb feszültségforrás keletkezzék – ellenkezőleg, ezek az államok a maguk megkezdett nagyon aktív együttműködésben oldják meg egyebek közt ezt a kérdés is, s miután tehát európai ügyről van szó, a magyar Kormány egyidejűleg megkeresi az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet minden tagországának kormányát, a különböző illetékes nemzetközi szervezeteket, így a Nemzetközi Duna Bizottságot, az ENSZ-t, az Európai Gazdasági Közösséget, az Európa Tanácsot, megkérvén őket, hogy járjanak el a Cseh és Szlovák Köztársaság kormányánál, vállalja ezt a háromoldalú vizsgálatot és annak eredményeként a közös megegyezés útján való feloldását az államközi vitának. Ezt tekintjük európai megoldásnak, és bízunk benne, hogy ehhez támogatást kapunk az említett kormányoktól és nemzetközi szervezetektől. Ez a Kormány állásfoglalása, ehhez kéri az Országgyűlés állásfoglalását. Köszönöm szépen. (Taps.)
Határozathozatal
