BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára:
BOGÁR LÁSZLÓ, DR. a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára: Köszönöm Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Varga Mihály! Engedje meg, hogy először a kérdéssel kapcsolatban, illetve kérdéseivel kapcsolatban az importliberalizálás problémköréről szóljak néhány szót általában.
A magyar gazdaság az elmúlt két év során a nemzetközi gyakorlatban is szokatlanul gyors importliberalizációt hajtott végre. Ma már csaknem a teljes behozatal 90%-a nem engedélyköteles, tehát gyakorlatilag a magyar ipar mintegy 78%-a van kitéve az importversenynek. Ugyanakkor, részben ennek a nagymértékű liberalizációnak az eredményeképpen, a termelőeszközök konvertibilis elszámolású behozatalának dinamikája jelentősen elmaradt a fogyasztási cikkekétől, amint ezt tulajdonképpen várni lehetett.
A konvertibilis fogyasztásicikk-import több mint háromszorosára, ezen belül a személygépkocsiké több mint kilencszeresére nőtt, míg a gépek és egyéb beruházási javak importnövekedése csak 70%-os volt.
Egyébként, mindig is engedélyköteles termékről lévén szó, a tavaly engedélyezett 300 ezer gépkocsiból az importőrök ténylegesen csak mintegy 210 ezeret hoztak be, annak is jelentős részét, mintegy 70%-át, azaz 150 ezer darabot használt autóként.
Az engedélyezett és a ténylegesen realizált mennyiség közötti különbség ismeretében tette lehetővé minisztériumunk, hogy ez év január 15-ig lehessen vámkezeltetni a tavalyi engedélyekkel behozott gépkocsikat.
Rátérve most már a konkrét kérdésekre. Első kérdése: összhangban áll-e az autóimportban idén bevezetett kvótarendszer a hazai autópiac teljes liberalizálásával?
Az előbb elmondottak alapján erre a kérdésre elég nehéz egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni, ugyanis az az igazi kérdés, hogy az autópiacon az utóbbi másfél évben bekövetkezett robbanásszerű változás milyen irányba halad? Nem sért-e vagy nem akadályoz-e más, nemzetgazdasági szempontból szintén fontos érdekeket?
Érdemes néhány szót szólni erről, hiszen nem is olyan régen, mondjuk két évvel ezelőtt, még az egész személygépkocsi-piacot a Merkur korlátlan egyeduralma jellemezte és a piac egyértelműen az eladók piaca volt.
Ma már több mint 500 cég foglalkozik gépkocsiimporttal és a belkereskedelemben is több ezren foglalkoznak az autók forgalmazásával, és a piaci résztvevők számát az állam sem most, sem a jövőben nem kívánja korlátozni.
A hazánk iránti gazdasági és politikai bizalom eredményeként felgyorsult a tőkebeáramlás, amelynek értéke ma már meghaladja a 2,8 milliárd dollárt, ezen belül 400 millió dollár áramlott be a magyar jármű- és alkatrészgyártásba. Ez nemcsak egy-egy üzem létesítését, több ezer új munkahely megteremtését eredményezi, hanem az ezeket kiszolgáló háttéripart és szükségszerűen kiépülő új infrastruktúrát is jelent, amely több ezer válallkozónak és munkavállalónak garantál megélhetést. Bár az idén a hazai gépkocsitermelés itthon értékesített része még – ahogy ön is említette – minimális, de mivel jövőre ugrásszerű növekedés várható, ezért arra törekedtünk, hogy intézkedésünkkel mintegy bizalomépítő jelleggel erősítsük további külföldi beruházók magyarországi invesztíciós szándékait.
Következő kérdés: értelmes-e az az engedélyezési rendszer, amelyben postai versenyfutás dönti el, ki mennyi autót importálhat? Az elmúlt év végén meghirdetett rendelet értelmében a kérelembenyújtási nap egésze során az országban bárhol, bármikor feladott kérelem azonos időben feladottnak tekintendő, tehát arról nincs szó, hogy célfotó dönt és stopperrel mérik, hogy ki mikor adta be az engedélykérelmét. A postai feladás napja valamiféle objektív esélyegyenlőséget garantál az importőrök számára, de hát teljesen természetes, hogy az így beadott mennyiség meghaladja a kvótát. Ezért a döntésnek más kritériumait is kialakítottuk. A döntés során egyértelműen az új, korszerű, környezetvédelmi szempontokat kielégítő autók behozatala iránti kérelmeket igyekszünk preferálni. A használt autók esetében – tekintettel a többszörös túljelentkezésre – az arányos csökkentés módszerét alkalmazzuk. Egyébként a kvóta a nemzetközi kereskedelemben elfogadott eszköz, és lehetővé teszi a két- és sokoldalú nemzetközi megállapodásokhoz szükséges kölcsönösen előnyös követelmények teljesítését.
Képviselő úr következő kérdése úgy szól, hogy az importkorlátozó intézkedések nyomán emelkedik-e a személygépkocsik ára. Meggyőződésünk, hogy az autóimportban idén bevezetett intézkedés az új autók árában nem okozhat áremelkedést. Árfelhajtó hatással csak akkor lehet számolni, ha az adott termékből hiány van a piacon, illetve a beszerzési források bizonytalanok. Az új személygépkocsik esetében azonban erről szó sincs. Ez a piac jelenleg is telített, vagyis stabilan a vásárlók piaca.
A beérkezett importkérelmek eddigi feldolgozási adatai szerint az új gépkocsik behozatala iránti igény jelentősen elmarad a 60 ezertől. Ezekre az engedélyeket így folyamatosan ki tudjuk adni.
A használt gépkocsikra irányuló igényeket valószínűleg nem lehet és nem is indokolt teljes mértékben kielégíteni. A használt autók importjára beérkezett kérelmek feldolgozási adataiból sajnos arra lehet következtetni, hogy e gépkocsik behozatala többségében a nyugati határaink közelében lévő roncstelepek kitakarítását szolgálná elsősorban. Meg kell mondanom, hogy ezrével akadnak olyan autók, amelyeknek az értéke 1000 dollár alatt van – hát erről ki-ki képet alkothat, hogy körülbelül hogy nézhet ki egy 800 dolláros autó.
És végül az utolsó kérdés: a behozatal leállítása miatt az importőrök nem tudták szerződéseik egy részét teljesíteni; felkészült-e az NGKM a károk és perek kezelésére? Nos, a behozatal ténylegesen – az előbb említett január 15-ei határidő miatt – mindössze három hétig szünetelt; másrészt az engedélyköteles termékek esetén a magánjogi szerződés megkötése előtt – előtt! célszerű beszerezni az engedélyt. Ezek figyelembevételével úgy gondoljuk, hogy ilyen perekre nem kerül sor.
Kérem a tisztelt Házat és Varga képviselőtársamat válaszom elfogadására. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
