HAJDÚ ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP)
HAJDÚ ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP)
HAJDÚ ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban a postáról szóló törvénytervezethez benyújtott módosító indítványaim egy részére térnék ki részletesebben. Módosító javaslataim közül azokkal, amelyek a fogyasztói érdekvédelem körébe tartoznak, most nem foglalkozom. Nem azért, mintha a fogyasztói érdekvédelem nem lenne fontos terület, de megítélésem szerint a módosításhoz fűzött írásos indokláson túl ezek különösebb magyarázatot nem igényelnek. Első és második módosító javaslatom azonban koncepcionális jellegű.
Az első a postai szolgáltatások piacán a monopólium oldását, a versenyszféra szélesítését célozza. A második gazdálkodási, szervezési természetű, egy korábban már bevált intézményrendszer visszaállítását szolgálná. Erre a két módosító javaslatomra szeretnék most részletesebben kitérni, további magyarázattal egyértelműbbé és meggyőzőbbé tenni azokat, azzal a nem titkolt céllal, hogy képviselőtársaimat megnyerjem módosító javaslataim támogatására.
Az első módosító javaslatom a törvénytervezet 2. §-ának (2) bekezdését érinti. Egyetértek azzal, hogy a postai alapszolgáltatások ellátása a jövőben is állami feladat maradjon.
(18.00)
Az állam ellátási kötelezettségének és felelősségének fenntartása különösen jelentős az elmaradott infrastruktúrájú térségekben. Ugyanakkor a törvényjavaslat melléklete definiálja az alapszolgáltatáson kívül az úgynevezett értéknövelt szolgáltatásokat is. Ezen belül különszolgáltatásokat és különleges szolgáltatásokat különböztet meg. A különszolgáltatásokat részletesen felsorolja; a különleges szolgáltatásokról csak azt mondja, hogy mindazok, amelyek végzését a szolgáltató üzletszabályzatban vállalja, és az előbbibe, nevezetesen a különszolgáltatásokba nem tartozik. Konkrét példát nem hoz, a szolgáltató fantáziájára bízza ennek nevesítését.
Javaslatommal itt szeretnék változtatni a törvénytervezeten. Véleményem szerint az alapszolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódó és kötelezően ellátandó különszolgáltatásokat továbbra is a Magyar Posta Vállalat végezze vagy koncessziós vállalkozóra bízza. Ugyanakkor indokolatlan, hogy az úgynevezett különleges szolgáltatások monopol jellegűek maradjanak. Javaslatom szerint a különleges postai szolgáltatások ellátására bárki vállalkozhatna – postai hatósági engedély birtokában vagy anélkül, ezt a végrehajtási rendelet majd szabályozza.
A piac megnyitása a különleges szolgáltatások terén igazi versenyt teremtene a vállalkozók között, amely a szolgáltatások minőségének javításához, a szolgáltatások körének bővítéséhez és esetleg az árak kedvezőbb alakulásához is vezethet. Természetesen a Magyar Posta Vállalat is vállalkozhatna. Szerintem a verseny jótékonyan hatna a monopol helyzetű vállalatra is, motiválná minőségi munkára, arra, hogy új szolgáltatásokon törje a fejét, nehogy az esetleg piacra lépők vagy a már piacon lévők a piacot elhódítsák tőle. Sok esetben még a piac elvi jellegű megtámadhatósága is ilyen pozitív erdményeket indukálhat. Megjegyzem, hogy a fejlett nyugati államokban a levélpostai küldemények monopólium kontra versenyszféra felosztása teljesen elfogadott gyakorlat. Hollandiában például a Nemzeti Posta Vállalatnak, amely részvénytársaság formájában működik, csak az 500 grammnál könnyebb súlyú magánlevelekre van monopóliuma, közületek levélforgalmának lebonyolítására már nincs. Megítélésem szerint az én módosító javaslatom ennél sokkal szerényebb, csak a különleges szolgáltatásokat engedném a versenyszférába. Ez a megoldás fokozatos átmenetet jelentene az eddigi teljes monpóliumból a vállalkozásba, és figyelembe veszi a hazai sajátosságainkat is.
Végül ezen módosító javaslatom érinti a törvénytervezet mellékletét is oly módon, hogy az értéknövelt szolgáltatások fogalom elmarad, helyette különszolgáltatás és különleges szolgáltatás címszavakat használok.
Következő módosító javaslatommal szeretném megkönnyíteni az alapszolgáltatást ellátó szervezet számára a körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodást. Ezt a rugalmas alkalmazkodást valósíthatná meg egy korábban már bevált, de azóta elfelejtett rendszer, a postamesteri rendszer újbóli bevezetése. Kis forgalmú vidéki, illetve városi, külterületi postahivatalok gyakran ráfizetésesek, a postahivatali helyiség nincs igazán kihasználva. Másutt pedig az a gond, hogy nincs postahivatal, mert például szezonális forgalomra kisebb üdülőhelyen nem érdemes állandósítani. Ilyen esetben segíthet a postamesteri rendszer. A postamester különleges státuszú postai közreműködő. A szolgáltatás ellátásáért ő felelős egyrészt az állam felé, másrészt az ügyfelek felé. Alkalmazottai viszont vele vannak jogviszonyban. A postamester, aki ismeri a helyi adottságokat, széles körű jogosítvánnyal rendelkezne munkájának megszervezésében. Szabadon köthetne szerződést vállalkozókkal, a környék kereskedőivel a küldemények továbbítására, esetleg kézbesítésére, kihasználva az így már meglévő más célú fuvarozási lehetőségeket is. A postamesteri hivatal elláthatna más, nem postai szolgáltatásokat, illetve egyéb kereskedelmi tevékenységet is; biztosítótársaság, bank, jegyző működhetne a postahivatalokban, a helyi önkormányzattal közösen fenntartva. Így gazdaságosabb kihasználásra és jövedelmezőbb üzemeltetésre lenne lehetőség. Postamesteri hivatal létesülhetne meglévő postai tulajdonú hivatali helyiség mellett vagy helyett, nem postai tulajdonú üzletben is. Erre is van példa fejlett, más országokban.
Összefoglalva: a postamester a kötelezően ellátandó postai alapszolgáltatásokon kívül minden olyan más tevékenységet is folytathat, amelyet a helyi közösség igényel, és nem összeférhetetlen a postai tevékenységgel, az alapszolgáltatás ellátását nem veszélyezteti. A postamesteri rendszer kialakításának részletes rendjét külön rendeletben kell vagy kellene majd szabályozni Természetesen a postamesteri intézmény kiemelése nem jelenti azt, hogy a törvényjavaslatban is lehetővé tett bármely más közreműködési forma nem lenne alkalmazható.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
