TOMPA SÁNDOR (MSZP)
TOMPA SÁNDOR (MSZP)
TOMPA SÁNDOR (MSZP) Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mint ahogy már a bevezetőben is elhangzott az alkotmányügyi bizottság előadója részéről, itt egy '64-es törvény alapján működő, a korábbi Magyar Posta Vállalat szétbomlása során három ágazat törvényi szabályozásáról van szó. Ennek egyik része, amiről most tárgyalunk.
A távközlési és a frekvenciatörvény mind-mind nagyobb érdeklődés közepette zajlott, mint maga a postatörvény. Én azt hiszem, ez részben annak is betudható, hogy az előterjesztés talán szakmailag megalapozottabb, átgondoltabb volt, másrészt a távközlés esetében a befektetők érdeklődése is intenzívebb, és sokkal komolyabb érdekek állnak amögött, hogy egy olyan, a versenyt felkaroló távközlési törvény jöjjön létre, amely a különböző csoportoknak megfelelő lenne. A frekvenciatörvény fontosságára azért sem kell utalnom, mert szorosan összefügg nemcsak az előbbi két törvénnyel, hanem nyilván a médiatörvénnyel is van valamiféle kapcsolata.
Visszatérve a postatörvényhez, ennek a törvénynek a kapcsán nem hangzottak el szenvedélyes hozzászólások, és a benyújtott módosító javaslatok is – áttanulmányozva azokat – mind-mind az előterjesztés jobbítását szolgálták. Ezeket részben méltányolta is az előterjesztő képviselője, legalábbis azon a bizottsági ülésen, amelyen én magam részt vettem. Ahol pedig módosításokra volt szükség, mint ahogy itt a két bizottság előadója is elmondta, bizottsági módosító indítványok formájában megtörténtek a korrekciók.
Úgyhogy én nem is akarok azokra a módosító indítványokra kitérni, amelyeket a frakció nevében az 5703-as számon nyújtottunk be, ez egy 14 módosító javaslatból álló csomag. Nem is akarok mindegyiknek a sorsára kitérni, és azok mellett esetleg agitálni, amelyek valamilyen csatlakozó módosító indítvány formájában tovább éltek, hanem egy tématerületre, egy összefüggő módosító indítványhármasra szeretném még egyszer a figyelmüket felhívni. Teszem ezt azért is, mert ez a hármas, amely az együttes jelentésben, tehát a 6016-os együttes jelentésben a 71., 72., 73. sorszámot viseli, nem nyerte meg az előterjesztő tetszését sem, illetve a bizottságok sem támogatták.
Miről van szó? Ebben a módosító indítvány-hármasban javasoljuk létrehozni a postai tanácsot, amely a Kormány mellett működő olyan tanács lenne, amelyet a postai szolgáltatók, illetve a szolgáltatást igénybe vevők alkotnának, és ennek a postai tanácsnak a funkcióját, feladatait igyekeztünk megfogalmazni. Azonban a bizottsági tárgyalások során, mint kiderült, ezt a hármast így, amely különböző törvényhelyekhez tett volna kiegészítéseket, az előterjesztő nem támogatta.
(18.10)
Ehelyett a gazdasági bizottság fog benyújtani egy módosítást. Ez az együttes jelentésben még nem szerepel, Pál László utalt erre, abban a gazdasági bizottsági csomagban található erre vonatkozóan egy rövidebb változat a postai tanáccsal kapcsolatban. Ennek ellenére én az eredeti javaslatunk mellett szeretnék néhány érvet felhozni, ami miatt szorgalmaztuk ennek a tanácsnak a létrehozását, törvénybe iktatását, illetve feladatmeghatározását.
Mint ez az általános vitában és itt a részletes vitában is kiderült, egy új környezetben működő postai szolgáltatóról, illetve szolgáltatókról – a törvény szándéka szerint – lesz szó a jövőben. Tehát nemcsak alapszolgáltatások esetében lesznek állami, illetve koncessziós társasági szolgáltatók, hanem teljesen természetesen egyéb postai szolgáltatások tekintetében versenyhelyzet fog kialakulni, különböző vállalatok fognak különböző szolgáltatásokat a hagyományosnak mondható postai szolgáltatások terén is – nyújtani.
Úgy látjuk, úgy véljük, ez az új szituáció egy sor olyan problémát fog felvetni, ahol egyrészt a jövőben szükség lesz érdekegyeztetésre a szolgáltatók és a szolgáltatást igénybe vevők részéről. És mint a gazdasági bizottsági ülésen lezajlott vita is mutatja, ezt a hamarosan esetleg a Ház elé kerülő fogyasztásvédelmi vagy a fogyasztók érdekvédelmével foglalkozó törvényjavaslat sem fogja átfogóan rendezni, tehát bizonyos ágazatokra, bizonyos területekre szükség lesz speicális szabályokat meghatározni.
Ilyen módon tehát úgy véljük, hogy – hasonlóan a távközlési tanácshoz vagy a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényben is javasolt tanácshoz – itt is szükséges lenne egy ilyenfajta fórum létrehozása, életre hívása. Ennek tehát elsősorban az volna a feladata, hogy most már a versenyszférában működő postai szolgáltatások területén és az ott működő vállalatok és a szolgáltatást igénybe vevők között valamiféle kapcsolatot alakítson ki; a koncessziós pályázatokról előzetesen, már a pályázat kiírása során esetleg véleményt mondjon, maguknak a pályázatoknak az elbírálását is szakmai segítségnyújtással támogathatná; az üzletszabályzatokat – amelyeknek elkészítése törvény által előírt feladat a különböző társaságok számára – véleményezi; díjszabási tervek, díjszabások összeállításánál, jóváhagyásánál lehetne véleményező szerepe, és természetesen a nagyobb, a Parlamentet érintő postai, postához kapcsolódó feladatokban is ki lehetne kérni ennek a testületnek a véleményét, állásfoglalását.
Gondolok itt arra, hogy postai fejlesztések, koncepciók kidolgozásánál egy szakmai előzsüri szerepét vihetné, de ugyancsak ilyen szerepet lehetne szánni a költségvetésnek a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos terveivel kapcsolatban.
Mindezek az indokok, információk, tények motíváltak bennünket arra, hogy ezt a javaslatot megtegyük, és kérem ezen a fórumon is képviselőtársaimat, hogy tanulmányozzák az 5703-as módosító indítványcsomagban a 13. számú módosító indítványt, illetve az együttes jelentésben a 73. szám alatti pontot, amely feltételezi a 71., 72. pontoknak az elfogadását is.
Annak érdekében persze, hogy valamiféle kompromisszum kialakulhasson – ismerve a gazdasági bizottságnak ebben a témában letett bizottsági módosító indítványát –, én magam, összhangban az ott felvetettekkel, nevezetesen, hogy a postai tanácsnak a működési rendjét, részletes szabályait a Kormány egy külön rendeletben kívánja megállapítani, annak érdekében, hogy ezzel az előterjesztői felvetéssel összhangban legyek, ezt a 13. szám alatt benyújtott módosító javaslatomat majd pontosítani kívánom a részletes vita során, és úgy gondolom, talán nagyobb támogatottságra lehet abban a változatban számítani.
Összefoglalva tehát a további módosító indítványainkról, részben azért, mert támogatottságot élvez a különböző bizottságoknál, illetve az előterjesztőnél, részben azért, mert a tárgyalások során kiderült, hogy a törvény koncepciójába, elgondolásába nem igazán illeszkedik be, ezzel szerettem volna még a részletes vitában is ismertetni véleményünket.
És zárásképpen szeretném felhívni arra a figyelmet, ami már itt elhangzott és annak idején az általános vitában is megerősítettük, hogy a törvény hatálybaléptetése csakis együttesen, ezzel a három törvénnyel együtt történhet meg, éppen a hatályon kívül helyezés miatt. Köszönöm szépen a figyelmüket, és még egyszer ajánlom módosító javaslatainkat a figyelmükbe. (Taps.)
