VINCZE KÁLMÁN (FKgP)
VINCZE KÁLMÁN (FKgP)
VINCZE KÁLMÁN (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr. Röviden szeretném összefoglalni azt a módosítási csomagot, amit benyújtottunk képviselőtársaimmal.
Három kérdés köré próbálom csoportosítani.
Az első a kezdő vállalkozók köre, amit képviselőtársaim előttem már elég széles körben kifejtettek. Úgy éreztük, amikor beadtuk módosító indítványunkat, hogy kellőképpen preferálni szükséges ezt a kört, annál is inkább, mert amint hajdani, kezdő vállalkozó koromra visszaemlékezem, annak idején még három év kedvezményt adott a társadalombiztosítás, majd ez egy évre csökkent, és most, a március 1-jétől történt társadalombiztosítási módosítással ez a lehetőség eltörlésre került.
(18.50)
Úgy éreztük, hogy ezt újból vissza kell hozni, mint Kuncze képviselőtársam említette az előbb. Az első év úgyis a veszteség éve, és ilyenformán érdemes meggondolni azt, hogy ezt a kört valamilyen formában meg kell segíteni.
Természetesen a módosításunk nekünk is arra irányult, hogy ne előlegként történjen ez a preferálás, hanem végleges kedvezményként az első évben, és mi úgy fogalmaztunk, hogy a mindenkori minimálbér, január 1-jén életben lévő mindenkori minimálbér 60%-ában kívántuk ezt a kört meghatározni.
A másik kör, amit szerettünk volna preferálni, az a kisegítő családtagoknak egy igen jelentős köre. Ismert, hogy mindenfajta vállalkozásnál, így a mezőgazdasági kistermelésnél is igen jelentős tényezőnek számít a családi alapon történő munkavégzés. Ebbe a körbe tartozott bele, ehhez a körhöz soroltuk a segítő családtagot, akit 1200 forinttal preferált meg annak idején a társadalombiztosítás. Amikor ezt a lehetőséget adták, természetesen számításba vették azt, hogy az ellátás színvonala a járulékfizetéssel arányban történik.
Úgy gondoltuk, hogy az az 1200 forintos szint a későbbiek folyamán nem tartható, viszont méltánytalannak éreztük azt, hogy egyből a minimálbér 54%-át kelljen fizetni, 4320 forintot jelen esetben. És ez egy olyan mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel terhelné meg ezt a kört, amit semmiképpen nem tud elviselni.
Én nem hiszem azt, hogy figyelembe vette a törvényalkotó – itt jelen esetben a Parlament –, hogy ebben a körben esetlegesen a kintlévőséget lehet növelni, viszont a fizetési kötelezettség el fog maradni. Vagy, csak utalni szeretnék arra, egy másik lehetőségre is, amikor ez a vállalkozói kör, mivel mind a két oldalról megnövekedett a járulékfizetési kötelezettsége, vissza fogja adni a tevékenységét, és a kisegítő családtaggal együtt mint munkanélküli járadékos vagy segélykérő fog jelentkezni. Én nem tudom, hogy a költségvetés számára melyik lesz egyszerűbb, illetve könnyebb megoldási forma. Ha azt választjuk, hogy kisebb mértékű járadékot fizet és ellátásra jogosultsága alacsonyabb vagy pedig munkanélküli segélyre fog bejelentkezni.
A harmadik kör: a mezőgazdasági kistermelőknek azon körét próbáljuk megpreferálni, amelyiknek a mezőgazdasági tevékenységéből származó jövedelme a 2 millió forintot nem éri el. Ezt azért kellett meghatározni, mert a 2 millió forint fölötti árbevétel egyértelműen a személyi jövedelemadó alapján vállalkozói körnek minősül, tehát ezt külön nem kívánjuk kiemelni és nem kívántuk megpreferálni. Úgy éreztük, hogy az ezen összeghatár alatt lévők körét kell megsegíteni, annál is inkább, mert ebből a körből egy igen jelentős mezőgazdasági termelési, termékkör kerül ki fogyasztásra.
Ez a két kör, tehát a kisegítő családtag és a mezőgazdasági kistermelést folytatók létszáma körülbelül a 45–50 ezer főt jelenti, tehát egy igen jelentős körre terjedne ki véleményünk szerint ez a preferencia.
Itt is abból indulhatunk ki, hogy az 1200 forint járadék fizetése nem tartható, viszont méltánytalanul magasnak érezzük a 4320 forintos járadékfizetési kötelezettséget, és szeretnénk itt is a mindenkori minimálbér 60%-ában meghatározni a fizetési kötelezettséget és természetesen az ezzel járó kedvezményt is, tehát az ellátási színvonalat is.
Úgy érezzük, hogy akkor, amikor a mezőgazdaság átalakítása jelenleg is folyamatban van, várható ennek a körnek a kiszélesedése, csak úgy tudjuk ezeket a mezőgazdasági kistermelőket talpon tartani, amennyiben ezt a nehéz járulékfizetési kötelezettséget ilyen mértékben meg fogja preferálni a költségvetés, illetve a törvény.
Én vitatkoznék a visszamenőlegességen, ami itt elhangzott, tudnillik van egy olyan érzésünk, véleményünk, hogy az eltelt időszak alatt azok, akikre kiterjed a fizetési kötelezettség, nemigen tettek eleget ennek a fizetési kötelezettségüknek, tehát magyarul: a kintlévőséget szaporították.
Azért is kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a módosító indítványainkat fogadják el, mert ezzel a kintlévőséget tudjuk csökkenteni, mert hiába szab a törvény egy elérhetetlen határt, teljesíthetetlen határt fizetésként, itt nem fogják teljesíteni a járadék fizetését.
Röviden ennyiben szerettem volna összefoglalni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
