BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden. A több mint egy hónappal ezelőtt beterjesztett és mindössze egy mondatot tartalmazó, az érdemi részét illetően egy mondatot tartalmazó javaslattal kapcsolatban tulajdonképpen kritikaként néhány dolog felmerült. Erre szeretnék válaszolni.
Az egyik kifogás az volt, hogy miért nem javasoljuk ebben a törvényjavaslatban az Alkotmány teljes végrehajtásaként ennek a kérdésnek a szabályozását, az elnök úr tiszteletdíján kívül a kedvezmények és költségtérítések kérdését is. Nos, halaszthatatlan feladatként kizárólag a tiszteletdíj kérdése merült föl. Nem kívánjuk, nem lehet tovább halasztani ennek a kérdésnek az eldöntését, hiszen a köztisztviselői törvény – amelyet a tisztelt Parlament nemrégen elfogadott és július 1-jén hatályba lép – az elnök úr tiszteletdíjának a kérdését olyan joghézaggá tenné ennek a szabályozatlansága esetén, amely nyilvánvalóan alkotmánysértésnek minősülne. Ugyanakkor az összes közjogi pozícióban lévő személy költségtérítésével, kedvezményével, társadalombiztosítási jogállásával, gépkocsihasználatával, rezidenciahasználatával és egyéb ilyen kérdésekkel összefüggő, nagyobb áttekintést és nagyobb előkészítést igénylő törvényjavaslat kidolgozása elől nem kívánunk elzárkózni. Úgy gondoljuk azonban, hogy sem a Parlament jelenlegi munkarendje, sem az ország előtt álló égető gondok ennek a kérdésnek az elengedhetetlen szabályozását nem teszik szükségessé.
Ami a másik kifogást illeti, hogy tudniillik a törvény fogalmazása nem világos, nem teljesen egyértelmű, hogy a tiszteletdíj, amit mi javasolunk, a miniszterelnöki tiszteletdíjjal azonos illetménnyel egyező összegben, hogy ez vajon most az alapilletménnyel azonos-e, vagy pedig beleértendő az illetménypótlék és az illetménykiegészítés is. Természetesen mi – utalással a szóban forgó köztisztviselői törvény ott használt fogalommeghatározására – illetménynek az illetménypótlékkal és az illetménykiegészítéssel együttesen értett fogalmát értjük, de tudomásul vesszük azt a szövegmódosítást, pontosítást, amelyet éppen Balás képviselő úr fenntartott, és amely a fogalmat kiegészíti az illetmény szó zárójelbe tett bővítésével, ezzel a pótlékkal és a kigészítés összegével is természetesen.
Az a kifogás, hogy a javaslatból a miniszterelnöki illetmény emelkedése esetén nem egyértelműen következik, hogy a köztársasági elnök tiszteletdíja is emelkedik, én azt hiszem, hogy teljesen súlytalan, hisz mindent, magától értetődő dolgokat nem kell egy javaslatban szabályozni. A mindenkori miniszterelnöki illetménnyel azonos, tehát annak emelkedésénél természetesen ez is emelkedik. Mint ahogy arra sem tettünk javaslatot, hogy mikor és milyen pénznemben kell ezt fizetni. Nyilván magától értetődő dolgokat egy javaslatban nem kell külön szabályozni.
Az a kifogás, amely kétféle megközelítésben is felmerült, ami az összeg nagyságát és a viszonyítási pontot illeti, álláspontunk szerint nem támogatható. Tehát az erre vonatkozó módosítást, amely abból indul ki, hogy a jelenlegi fennálló pozíciók tekintetében a miniszterelnök képviselői tiszteletdíjával együttesen számított, ilyen címen kapott tiszteletdíja természetesen több, mint a csak a köztisztviselői törvényben szabályozott és csak a miniszterelnöki pozícióhoz fűződő tiszteletdíj, ebből a szempontból figyelmen kívül hagyható, mert egyrészt semmilyen alkotmányos akadálya nincsen annak, hogy a miniszterelnöki pozíciót olyan személy töltse be, aki nem képviselő, illetőleg ilyen képviselői minősége a miniszterelnöksége fennállása alatt megszűnjön az egyébként képviselői pozícióban lévő miniszterelnöknek. Tehát ez a kifogás önmagában nem teszi szükségessé a módosítás elfogadását.
Ami pedig azt illeti, hogy általában indokoltabb lenne az alkotmányos pozícióból adódóan a köztársasági elnök díjazását magasabb mértékben meghatározni, nem látunk erre indokot. Nemcsak azért nem látunk erre indokot, és nem támogattuk ennek a módosításnak az Országgyűlés által történő elfogadását, mert maga az érdekelt elnöki hivatal a velük folytatott egyeztetés során természetesen nem kifogásolta az általunk előterjesztett és azonos nagyságrendű szabályozást tartalmazó javaslatot, hanem azért sem látunk erre indokot, mert több mint két éve kialakult, és most már minden pozíciót illetően törvényben szabályozott helyzet az, hogy az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Kormány elnöke, tehát a miniszterelnök és jelen esetben a köztársasági elnök között ebből a szempontból nem tudunk és nem is akarunk különbséget tenni. Úgy gondoljuk, semmi ok nincs arra, hogy a több mint két éve folyamatosan, mindenki által elfogadottan fennálló állapot most bárki javára, bármilyen indokkal megváltozzon.
Úgyhogy minderre tekintettel, a már ismertetett szövegmódosítás, szövegpontosító javaslat elfogadása mellett az egyébként beterjesztett módosítások elutasítását fogjuk indítványozni. Egyébként a javaslat elfogadását kérem. (Taps a jobb oldalon.)
(17.40)
Határozathozatal
