SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Hosszú évtizedek mellőzése után 1991-ben tért vissza a magyar jogba a koncesszió fogalma, és hogy ennek használatát, alkalmazását újra kell tanulnunk, mutatja a közlekedési tárca területét érintő ágazati törvények módosítására vonatkozó előterjesztésünk fogadtatása, illetve vitája is.
Az önök előtt levő törvényjavaslathoz lényegében csak Pál László önállóan, valamint Kertész Zoltán és Szabó Gábor közösen nyújtott be módosító javaslatokat, amelyek többségét azonban az illetékes bizottságok – a viták alapján kikristályosodott vélemények ismeretében – nem támogatták.
Engedjék meg, hogy ezért csak a leglényegesebb kérdésekkel foglalkozzam. Először is: a koncesszióról szóló törvény előírja, hogy mit kell a pályázati kiírásnak tartalmaznia. Ezt követően kimondja, hogy szükség esetén még mit tartalmazhat. Fontosnak tartom képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy ez a törvényi szabályozás rendkívül tág, és arra is ügyel, hogy lehetőséget adjon a pályázat kiírójának egyéb információ közlésére is.
Ebben a felsorolásban helyet kapott az árképzésre vonatkozó utalás éppen úgy, mint a koncessziós tevékenység átengedésének időtartama, vagy például az, hogy a koncessziós szerződésben foglaltakat hogyan ellenőrzi az állam vagy az önkormányzat.
Ugyancsak kaptunk olyan javaslatokat, amelyek a koncessziós törvénytől eltérő vagy azokat megismétlő rendelkezéseket kívánnak a törvénybe felvetetni. Ezekre részletesen nem kívánok kitérni. A kerettörvénytől csak a külön meghatározott esetekben lehet eltérni, az egyes törvényi rendelkezések megismétlése pedig felesleges.
Csak megemlítem, hogy ebbe a körbe tartozik például az a módosítási indítvány, amely a pályázaton való részvétel feltételeit a pályázó szakmai referenciájával javasolja kiegészíteni.
Tisztelt Ház! A koncessziós törvény bárkinek lehetővé teszi – legyen az belföldi vagy külföldi, természetes vagy jogi személy –, hogy a kiírt pályázaton elinduljon. Lehetővé teszi, hogy ez a koncessziós társaság milyen személyi és tárgyi feltételekkel végezteti a pályázat szerinti tevékenységét, és azt a különböző jogszabályokban pontosan előírják.
Megjegyzem: nehéz is lenne felsorolni, hogy például egy vasúti személyszállításra és árufuvarozásra kiírt pályázatnál a pályázattól vajon az érintett tevékenységek mely részére, milyen részeire kérjünk szakmai referenciákat.
Másodszor: a törvényjavaslat általános és részletes vitájában érintett kérdések lényeges eleme volt, hogy a tervezet miért nem kéri egyetlen ágazatban sem a Parlament jóváhagyását a szerződések megkötéséhez. Az előkészítés során alapos, széles körű vitát folytattunk szakmai körökben, az érdekképviseletekkel és az önkormányzatokkal. Ekkor is felmerült a parlamenti jóváhagyás lehetősége, azonban végül az érintettek elegendőnek ítélték – a Parlament által jóváhagyott törvények keretei között – a Kormány végrehajtói felelősségének érvényesülését.
E kérdéskörön belül szeretnék kitérni Pál László képviselőtársamnak a kikötőkre vonatkozó javaslatára, illetve megjegyzésére. A javaslat, véleményem szerint – amikor felsorolja a jövőbeni kikötőket – azt mondja, hogy ezeken a – stratégiai szempontból meghatározó és kikötőlétesítésre alkalmas – helyeken csak országos érdekű közforgalmi kikötők működhessenek.
(17.10)
A törvénytervezetben nevesített kikötők azok, amelyek megalapozó vizsgálataink szerint stratégiai jellegűek. Ebben a körben a költségvetés kímélése mellett a befektetők részére a kellő garanciát, és ezzel együtt az állami érdekek hosszú távú érvényesítését kell biztosítanunk, különös tekintettel a Duna–Majna– Rajna-csatorna ez évi megnyitásától várható hajózási és kikötői többletigényekre.
A működtetés jogának koncesszióval történő ideiglenes átengedése a garancia ebben az esetben arra, hogy a képviselő úr által hiányolt források ne a költségvetést, hanem a koncesszió elnyerőjét terheljék.
Végül engedjék meg – mint személyemben is érintettnek – megjegyeznem, hogy a GYSEV és a Fertő-vidéki HÉV a nemzetközi szabályozásnak is megfelelő, érvényes törvényeink szerint ugyanolyan országos közforgalmú vasút, mint a Magyar Államvasutak vagy Ausztriában az ÖBB, ahol ezen tényt a vasutak tekintetében senki sem vitatja. E két vasúttársaság több mint egy évszázada, és Magyarországon az elmúlt 40 éven át egyedül, állami koncessziós rendszerben működött, működik ma is, s mindkét államban 2007-ig érvényes koncesszióval.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy az előterjesztett ágazati törvénymódosításokat, a koncessziós pályázatok kiírásának meggyorsítása érdekében is, a Kormány által támogatott módosító javaslatokkal elfogadni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Határozathozatal
