PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Mint már mindenki előtt közismert tény, a BVK gyár üzemeiből az elmúlt évtizedekben több száz tonna higany került a talajba. E veszélyes anyag lassan, de biztosan halad az alsóbb rétegek, és így valószínűleg a talajvíz felé is. Mozgását segíti az üzem alatt található bányajáratok nagy száma. Számítások szerint a higany rövid időn belül eléri az ivóvízbázisokat is.
A veszélyt fokozza az is, hogy az elszivárgó higany mellett más jellegű szennyezés is fennáll, illetve korábban fennállt. Ilyennek nevezhető a volt kavicsbányák feltöltése pernyével, higanytartalmú és más, elsősorban nehézfémeket tartalmazó veszélyes hulladékkal. A beszivárgó higany és egyéb nehézfémek akadály nélkül juthatnak a talajvízbe, ahol a mozgásuk nyilvánvalóan felgyorsul.
(14.50)
A legtöbb tározóban nem használtak szigetelő réteget, és ahol ilyen volt, arról is kiderült, hogy az idő vasfoga megette, és teljesen átjárhatókká váltak.
Véleményem szerint a legnagyobb gond – amely szerintem kimeríti a vétség fogalmát is – a jelentős számban létesített illegális lerakóhely. Ezekből ez idáig mintegy nyolc-tizet sikerült megtalálni; kérdés, hogy mennyi ilyen található még az illető térségben. Ma már azt is tudjuk, hogy a rekultivált tárolók fölött termelt cukorrépában a higany tartalma az egészségügyi norma többszöröse volt. Megjegyzem, hogy évekig folyt termelés ezeken a területeken.
Az ivóvízbázis elszennyezése mellett egy újabb problémát vet fel az, hogy már a Sajó folyó is súlyosan szennyezett higannyal és más nehézfémmel. Így a folyóból kihalászott hal elfogyasztása után súlyos egészségkárosodás léphet föl.
Tisztelt Miniszter Úr! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága 1990. november 22-én állásfoglalást készített a BVK higanyszennyezésével kapcsolatban. Ezért az első kérdésem a következő:
Mi az oka, hogy az állásfoglalás egyetlen pontját sem valósították meg?
Milyen mértékben sikerült érvényt szerezni az ÉKÖVIZIG 26311/1990. számú 1990. augusztus 31-i határozatának?
Mi az oka, hogy a BVK tenderfelhívása a higanyszennyezések megszüntetésére eredménytelenül végződött?
Miért nem történt meg a BVK egykori hulladéklerakóinak feltárása és felszámolása?
Mit tettek a Sajó-völgy ivóvízbázisait veszélyeztető szennyezések feltárására, a vízbázisok védelmére?
Végezetül: megtörtént-e a magyarországi higanykatódos elektrolízises technológiával működő üzemek higanyfelhasználásának ellenőrzése?
Köszönöm figyelmüket, és várom válaszait. (Taps.)
