VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Kevésen múlott, hogy most sem sikerült volna elmondanom az interpellációmat, aminek csak annyiból örültem volna, hogy legalább tisztában lettem volna már a májusi adatokkal, amik úgy tudom, hogy nem igazán támasztják alá azt az optimista várakozást, amit még a miniszter úrtól hallottam a március 10-i interpellációmra adott válaszában.
Önmagában az a tény, hogy az egész évre tervezett költségvetési hiányt április végére sikerült produkálni, mindenképp jelzi a Kormány gazdaságpolitikájának megalapozottságát. Nem csak arról van szó, hogy a hiány nagyságát nem sikerült megbecsülni, és 69 milliárd helyett az egyes kutatóintézetek jelentése vagy várakozása szerint olyan 150–200 milliárd körül lesz a hiány az év végére, de a Kormány az elmozdulás előjelét sem találta el, várhatóan a becsült 1–2%-os növekedés helyett folytatódik a tavalyi 8%-os visszaesés. Nem folynak be az adóbevételek, a Kormány által becsült 500 ezer helyett év végére 700 ezres munkanélküli létszám várható, csökken az ipari és a mezőgazdasági termelés. Ennek a költségvetésnek tehát semmi köze a mai gazdaságpolitikai folyamatokhoz. A költségvetési törvényt véleményem szerint módosítani kell.
A hiánnyal kapcsolatban azonban kialakult egy olyan kormányzati magatartás, amit véleményem szerint nem lehet szó nélkül hagyni. Ez pedig a ködösítés, csúsztatás, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok kiadásának pótcselekvése. Hadd említsek ezek közül négyet. (Közbeszólás: Halljuk!)
Az első: Kupa Mihály március 10-én interpellációmra adott válaszában azt mondta, hogy jelenleg nem látunk tiszta képet, várjuk meg a következő hónap adatait, aztán pedig lehet majd valamit tenni a pótköltségvetés ügyében. Nos ezzel ellenkezőleg április 5-én a Hét című műsorban adott riportban azt nyilatkozta, hogy február végén tisztában volt a költségvetés helyzetével.
A második ilyen dolog, amikor március 10-én a Vám- és Pénzügyőrség 125. éves évfordulóján a miniszter úr mondott egy beszédet. Ott azt mondta, hogy ő rendkívül büszke erre a hivatalra – mármint a Vám- és Pénzügyőrségre –, ugyanis ez a hivatal biztosítja az állam számára a bevételeket. Ezt egy MTI-jelentésben olvastam, úgyhogy prezentálni tudom.
Ehhez képest április elején Balogh György távozott dicstelen körülmények között a Vám- és Pénzügyőrség éléről.
A harmadik, Balogh György menesztésével kapcsolatban a következő: Balogh György volt idáig az egyetlen személyi áldozata ennek a költségvetési hiánynak, és az volt a hivatkozás, hogy egyrészt szakmailag alkalmatlan arra a munkára, amit végez, másrészt nem tájékoztatta időben a Pénzügyminisztériumot. Na most, a szakmai alkalmatlansággal kapcsolatban annyit, hogy pályázati úton lett megválasztva, a pénzügyminiszter nevezte ki Balogh Györgyöt, úgy látszik, akkor még alkalmas volt. Másrészt, hogy nem tájékoztatott volna a kialakult helyzetről; Balogh György március 6-án tartott egy sajtótájékoztatót véletlenül éppen a Pénzügyminisztériumban, ahol arra hívta föl a figyelmet, hogy rendkívül veszélyes az a tendencia, ami a vámbevételek be nem folyásával kialakult.
És végül egy negyedik, egy aprócska dolog, ez pedig a Pénzügyminisztérium vezető tisztségviselőinek az egymásnak ellentmondó adatai. Kupa Mihály szerint, a pénzügyminiszter úr szerint 150 milliárd forint kintlevőség van, Nagy Zoltán szerint 200 milliárd forintos kintlevőség van, Arnold Mihály szerint 110 milliárd forintos kintlevőség van, tehát valahol valamilyen hiba csúszott az egyeztetésbe.
Ezek után azt hiszem, kérdéseim nyilvánvalóak: Mit tervez pénzügyminiszter úr a költségvetési hiánnyal? A másik kérdésem ezekhez az apróbb ügyekhez kapcsolódik: Mi az oka ezeknek az egymásnak ellentmondó nyilatkozatoknak? Várom válaszát. (Taps.)
