GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy Zsiros Géza képviselő úr kérdéskomplexumára a Házszabályok adta időn belül (Derültség.) válaszolni szinte ugyanolyan lehetetlenség, vagy legalábbis lehetetlenebb, mint a kárpótlási törvényt pontosan időben végrehajtani.
Pontosan érzem a kérdések mögötti feszültséget, viszont különböző érdekek ütközését is, de a feladatok végrehajtása nemcsak érzelmi kérdés, és ezért megpróbálok gyorsan válaszolni és meglehetősen vázlatosan.
Semmiféle jogi és igazgatási akadálya nincs annak, hogy a tagi tulajdonban lévő termőföldet az egyénileg gazdálkodni akarók a termény betakarítása után, vagy akár azonnal a fórumok és a szövetkeztek földalapokat kijelölő vonatkozó döntése után ne kapják vissza.
A kárpótlási igények kielégítése több időt vesz igénybe, hisz az Alkotmánybíróság tavaly nyári emlékezetes döntése után eredeti terveinken módosítani kellett, így a termőföld az Országgyűlés második döntése alapján zömében licitáláson alapuló vásárlás útján jut a régi-új tulajdonosok tulajdonába, majd használatába.
A Kormány úgy határozott, hogy a kárpótlási folyamatokat épp az e kérdés mögött is látható okok miatt felgyorsítja. Azon dolgozunk, hogy az érvényességi kereteken belül a valóban gazdálkodni akarók igényeinek teljesítését előrehozzuk. Kevésbé feszítenek az olyan földigények, ahol a tulajdonosok az új szövetkezet használatába akarják adni földjeiket.
A kárpótlási hivatalok, a földművelésügyi hivatalok és a földhivatalok összehangolt együttműködésével a termőföldek tulajdonba adásán, kimérésén túl arra is lehetőség lesz, hogy a kárpótlásra jogosult gazdálkodni tudók és akarók a kárpótlási árverések megkezdéséig is ingyenes használat alapján hozzájussanak a szükséges vetésterülethez; – az FM, illetőleg a Kormány a jövő évi kenyerünk biztosítása érdekében minden tőle telhetőt megtesz a szükséges mennyiségű őszibúza-vetés elősegítésére.
A második kérdéshez: a már elfogadott kárpótlási törvény, az előkészített és beterjesztés alatt lévő földtörvény-módosítás, valamint a már beterjesztett agrárpiaci rendtartási törvény a magyar mezőgazdaság számára megfelelő működési kereteket biztosít. A működőképesség feltétele természetesen, hogy a felsorolt jogszabály-tervezeteket a Parlament elfogadja, s azokat törvényerőre emelje.
Az úgynevezett földjelzálogtörvény előterjesztése is megkezdődött, ez évben a Kormány a Parlament elé fogja terjeszteni.
Harmadik kérdéséhez: a tárca a jelenlegi tulajdon- és szerkezetváltási időszakban megfelelő stratégiai és taktikai információkat, szervezési és működési tanácsokat kíván adni a mezőgazdaságban azoknak, akik saját sorsukat kézbe akarják venni és önállóan vagy társulva kívánnak gazdálkodni.
Ennek megfelelően a minisztérium '92. évi első félévi munka- és ellenőrzési tervében májusban a 15. pontban megfogalmazásra került, hogy elkészítjük az úgynevezett "Gazdálkodási modellek" című anyagot, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakult modelljeit tartalmazza. E jelentést a miniszteri vezetői értekezlet június elején fogja tárgyalni.
A jelentés tartalmazza a szövetkezeti modelleken túl a mezőgazdaságban kívánatos társasági formák elemzését is. A tárca a modellkészítésen túl a szövetkezetek átalakítása, az új szervezetek és egyéni gazdaságok kialakítása érdekében szaktanácsokat tervez és gyakorlatilag segítséget is kíván nyújtani az új modellek kialakításához. E célból a PHARE-segélyprogramból 1,9 millió ECU-t igényeltünk.
A negyedik kérdéséhez: az 1992. évi első négy hónapban az agrárágazati termékekből realizált export 884 millió USA-dollár, ami 185 millió USA-dollárral haladja meg a tavalyit. Szinte hihetetlen, de 26%-os túlteljesítés van a tavalyi évhez képest.
Az import 164 millió USA-dollár – 93 millió USA-dollárral elmarad a '91. évi első négyhavi behozataltól.
Az ágazati egyenleg tehát 720 milllió USA-dolláraktívumot mutat, ami 278 millió dollárral magasabb a tavalyi évnél a bázisnál. Nem konvertibilis elszámolású export nem volt, import 6 millió forint értékű. Ilyen a padlón lévő mezőgazdaság exportteljesítménye.
Az 1992. első négyhavi exporton belül jelentős elmozdulás van az élelmiszeripar és a mezőgazdaság arányában.
(14.20)
A korábbi években az exportból az élelmiszeripari termékek részaránya 65–70% között volt, 1992 első négy hónapjában viszont már nem éri el az 50%-ot.
A főbb termékcsoportok helyzetére nyilván nincsen időm, ha kéri képviselő úr, írásban is odaadom.
A képviselő úr a hitelek típusát nem határozta meg, de mivel első negyedéves adatokról van szó, feltehetően a forgóeszközhitelre gondolt. Negyedéves adatokkal nem rendelkezünk, mivel a Nemzeti Banknak ilyen irányú kötelezettsége nem áll fenn, az adatgyűjtése féléves adatokra vonatkozik. Az előzőek alapján tehát az 1991. évi első féléves adatait tudjuk összehasonlítani a nem hivatalos információkból rendelkezésre álló adatokkal.
Az MNB hivatalos statisztikája szerint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar forgóeszköz-hitelállománya 1991. június 30-án a következő adatokat tartalmazta – sarokszámokat mondok –: mezőgazdaság éven belül és export-előfinanszírozással együtt, kb. 46 milliárd 300 millió forint. Élelmiszeripar: 41 milliárd 700 millió forint volt.
A mezőgazdaság–élelmiszeripar részaránya a termelőágazatok forgóeszköz-hitelállományából a mezőgazdaság 17, az élelmiszeripar 13% volt. (Az elnök csenget.) Tudom, elnök úr, ha akarja én befejezem, de el szeretném még mondani, hogy mennyi hitelt adtunk ki az idén, mert ezt kérdezte a képviselő úr.
A forgóeszközhitelek kamatai 38–40% között alakultak, 15% alatti – mint ahogy a képviselő úr ugyanúgy tudja, mint én – csak az export-előfinaszírozási hitel, az a 12 és fél százalékos, amelynek hozzáférhetőségi szintjét az igen szigorú feltételek korlátozzák.
Elmondom még: április hó végéig a Magyar Nemzeti Banknak nem hivatalos, mert el nem rendelt statisztikai adatgyűjtésén alapuló kimutatása szerint a bankok a 40/1992-es kormányrendelet alapján a következő mennyiségű hiteleket helyezték ki a mezőgazdaságba, tehát április végéig, garanciavállalás mellett: 1 milliárd 343 milliót, 10%-os kamatkedvezmény mellett 9 milliárd 777 milliót. Összesen tehát a tavaszi munkák megkezdéséhez április végéig a kihelyezett hitelállomány 11,1 milliárd forint, amely az előrejelzések szerint 3–4 milliárd forinttal még bővülhet.
A hitelek kamatai általában 5–6 százalékponttal alacsonyabbak az előző évinél, kivételt képez az export-előfinanszírozási hitel, amelynek a kamatkondíciói változatlanok.
Köszönöm szépen figyelmüket, és elnézést, hogy túlléptem… (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
