KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Most, amikor Országgyűlésünk immár második éve a nettó keresetnövekedésnek megfelelő nyugdíjemeléseket szavaz meg, és a torzult arányok javítását is megkezdte, viszonylag jobb érzéssel tudok válaszolni a nyugdíjak elégedetlenségére és a nyugdíjrendszer igazságtalanságára vonatkozó kérdésekre, így az önére is.
Az eddigi nyilvántartás nem egyetlen hiányossága, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak nincs adata arról, hogy az 1988. év előtt nyugdíjazottak közül hányan, és hány felsőoktatási év beszámításától estek el, de ez a férfiaknál az 1952 előtti években egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytatók létszámából kiindulva megközelítő pontossággal azért becsülhető.
A szolgálati időtől függő nyugdíjemelés eddig egyetlen alkalommal, 1991-ben történt, ez is oly módon, hogy 10 éves szolgálati időkategóriák voltak. A képviselő úr által kérdezettek köre tehát mintegy 30–40 ezer főre tehető. A be nem számított tanulmányi idő miatti költségtöbblet néhány százmillió forint nagyságrendű.
Végül is – a képviselő úr szavaival élve – az utólagos kompenzálás ára önmagában nem lenne sok. Még akkor sem, ha át lehetne hidalni azt a problémát, hogy az 1950-es években, illetve azt megelőzően a maitól sok esetben eltérő volt a felsőfokú képzési nómenklatúra is. Utalok itt a felsőfokú technikumokra, a gazdasági akadémiákra.
A szolgálati idő beszámítása azonban nemcsak a diplomások körében, hanem a nyugdíjrendszer fokozatos kiterjesztése miatt társadalmi csoportoknál és más jogcímeken sem történt meg utólagosan. Eddig kizárólag a politikai rehabilitáció keretében tettünk utólagos nyugdíjkorrekciót. Ez azonban a korábban jogtalanul be nem számított, az esetek döntő részében járulékkal megfizetett szolgálati időket érintette. Ez az intézkedés tehát nem azonos az egyetemi évek beszámításával, már csak amiatt sem, mivel felsőfokú tanulmányok idejére járulékfizetés nem történt, és egy következő rendezési intézkedésnek a része kell legyen ezeknek a tisztázása.
Az 1967-ben bevezetett gyes, illetőleg az 1968. január 1-je előtt szülő nőknél a gyermeknevelés szolgálati időként történő elismerése is csak az 1990 után nyugdíjba vonulóknál történt meg, és náluk is csak részlegesen.
Továbbá, csak az utóbbi években számítható be például a beteg hozzátartozó ápolása és a házépítés céljából fizetés nélküli szabadságon töltött idő. Visszamenőleg elismerés itt sem történt.
További probléma, hogy az egyes nyugdíjtörvények, az '51. évi, az 1954. évi és az 1975. évi más tekintetben is eltérően értékelték a szolgálati idő számítási szabályait, például teljes vagy részmunka esetén.
Többször változtak a nyugdíj induló összegét alapvetően meghatározó nyugdíjskálák is. Az 1975. évi lényegesen kedvezőbb mértékszabályok bevezetésekor, de az azt megelőző változások idején sem kerültek átszámításra a korábban megállapított nyugdíjak az új szabályok szerint. Az idő folyamán voltak olyan jogszabályi feltételek, amelyek kedvezőtlenül változtak meg, például a nyugdíj degressziójának fokozása, az ösztönző nyugdíjpótlék eltörlése előbb szellemi, majd később fizikai munkakörben.
Az évenkénti, nem a szolgálati időtől, hanem a nyugdíj nagyságától függő emelések hatásai is halmozottan jelentkeznek.
Mindezek figyelembevételével jól érzékelhető, hogy egyetlen kedvező jogszabályi változás utólagos – akárcsak részleges – korrekciójával méltánytalan helyzetet teremtenénk az előbbiekben említett rétegekkel, társadalmi csoportokkal szemben.
Hadd emlékeztessek a szemléletesség kedvéért azoknak a tréfás rajzos történeteknek az egyik alaptípusára, amit az ember az újságokban láthat, amikor valakinek lóg egy szál a mellényéből, a pulcsijából, és meghúzzák ezt a szálat, és az egész lebomlik. Ez is egy ilyen helyzet.
(14.30)
A mostani korrekciós nyugdíjemelési javaslat ötévenkénti szolgálatiidő-kategóriákat tartalmaz, amit ma délután fogunk tovább tárgyalni. De a nyugdíjemelés nem terjed ki az 1989. január 1-je után nyugdíjazott személyekre. Így azok döntő többsége, akiknek felsőfokú tanulmányuk idején már beszámították, most nem részesülnek nyugdíjemelésben. És ez is tompítja a felvetett probléma élét.
A képviselő úr által indítványozott korrekciós intézkedést a fentebb vázoltak miatt tehát most nem tervezzük. A nyugdíjrendszer előttünk álló korszerűsítése során azonban törekedni fogunk a múltban keletkezett ellentmondások csökkentésére, lehető feloldására.
Köszönöm kérdését. (Taps.)
