SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter:
SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter:
SZABÓ TAMÁS, DR. tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvénnyel minden párt szerint egy nagy jelentőségű törvény lezárására kerül ma sor. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat arra, hogy ez, az alkalmazottak tulajdonhoz juttatásának kedvezményes támogatása, része volt a nemzeti megújhodási program privatizációval foglalkozó fejezetének, és külön foglalkozott ezzel a "Stabilizáció és konvertibilitás" című gazdasági program. A törvénynek az a célja, hogy szervezett jogi keretet teremtsen a munkavállalók résztulajdonossá válásához, hogy sajátos és meglehetősen kedvező ösztönzést teremtsen eme tulajdonszerzéshez. Célja, hogy segítse fejlődni a tulajdonosi mentalitást, és mindezekkel segítse elő a privatizáció gyorsulását.
Zárszómban a következőkre szeretnék kitérni:
Először szeretném kiemelni, hogy mik azok a kedvezmények, amiket ez a törvény – elfogadása esetén – biztosít az alkalmazottaknak.
Másodszor a vita tanulságairól szeretnék néhány szót szólni: szeretném indokolni, hogy mi az, amit támogat és mi az, amit nem támogat a Kormány – és miért.
Harmadszor egy sajátos elemét szeretném elmondani zárszóban a törvénynek, azt, hogy hogyan kell ezt csinálni, ha valahol MRP-t, munkavállalói részvénytulajdonosi programot kívánnak indítani, akkor mi a teendő, mi a "táncrend".
És végül arról szeretnék szólni, hogy milyen hatásai lesznek várhatóan a gazdaságban, ha ez a törvény működésbe lép, nemcsak életbe lép.
Először tehát arról, hogy milyen kedvezmények támogatják a munkavállalók résztulajdonossá válásának folyamatát. Az első az, hogy az ilyen résztulajdon megvásárlásához kedvezményes kamatozású hitelek vehetők igénybe, amelyek feltételei azonosak a pillanatnyilag legkedvezőbb kamatozású hitellel: az egzisztenciahitellel. A visszafizetés megkezdésére két év türelmi idő adódik a törvény elfogadása után, és maga a törlesztés 10 éves periódussal hajtható végre.
Szeretném kiemelni, hogy a sajátforrás-igénye rendkívül alacsony. Egy példát hadd mondjak: ha átlagban a munkavállalók 1 millió forint tulajdonrészt kívánnak szerezni, akkor már 20 ezer forint saját rész elég, hogy a programba bekapcsolódjanak.
Szeretném kiemelni azt, hogy a tulajdon kiváltása és megvásárlása különleges támogatást kap az adózás előtti eredmény felhasználási lehetőségével, annak 20%-a erejéig. Nem szokásos, de ki kell emelnem azt, hogy a társasággal és a tulajdonosokkal való megállapodás alapján az adózott eredmény terhére korlátlanul felhasználható olyan forrás, amelyik eme résztulajdonosi programban való részvételt, a tulajdonkiváltást támogathatja.
Külön kedvezmény a garanciális kérdések köre. Hitelt csak megfelelő garanciákkal rendelkező vállalkozó kaphat. Itt egy olyan különleges megoldást hoz létre a törvény, ami a társaság készfizető kezességét emeli be, és ezzel mintegy mentesíti az egyéni garancia alól a programban résztvevőket.
Külön kiemelendő az, hogy a megszerzett, kedvezményesen megszerzett tulajdonrészért nem kell megfizetni a személyi jövedelemadót. És végül a kedvezményeket jelenti az is, hogy sem a saját rész befizetéséért, sem a – ne adj' Isten – megtakarításból történő résztulajdon-megvásárlásokért nem kell abban az értelemben az adót megfizetni, hogy az adó visszaigényelhető.
Ezek után a vita tanulságairól:
Tavaly november óta van a Parlament előtt ez a törvény. Rendkívül alapos vita vette körül, több mint 150 módosító indítvány érkezett. Ezeknek a minősége erősen változó – ezt az is bizonyítja, hogy a döntő többségük a bizottságokban az egyharmados támogatást sem érte el.
Mielőtt konkrétan kitérnék az egyes módosító indítványokra vagy módosítóindítvány-csomagokra, szeretném kiemelni azt, hogy azokat a módosító indítványokat, amelyeket a bizottságok támogattak és amelyek egyébként a rendszerbe is beilleszthetők – ebbe az alkalmazotti részvénytulajdonosi programba –, a Kormány támogatni fogja.
(16.30)
Először arra szeretnék kitérni a módosító indítványokkal kapcsolatban, amit nem támogatok.
Nem támogathatom azt a módosító indítvány-sort, ami a társaság garanciavállalásának kiiktatására vonatkozik. Egyszerűen azért, mert ez a programot lehetetlenítené, hiszen egy olyan garanciális rendszerbe vinné bele, amelyik nem biztosít megfelelő működési lehetőséget – nem lenne olyan bank, amelyik hitelt folyósítana.
Nem járulunk hozzá ahhoz, hogy a kialakított adókedvezmények mértéke jelentősen megváltozzon.
Nem támogatjuk azt a kezdeményezést, ami az állami vagyonrészek, ha úgy tetszik, a fizikai vagyonok kiváltását MRP keretében oldaná meg. Először is azért, mert erre más módszerek is alkalmazhatók; másodszor pedig azért, mert az MRP alapvetően működő szervezetek alkalmazottainak, munkavállalóinak résztulajdonszerzési programját kívánja támogatni.
És végül nem támogatom az E-hitel saját erős részének jelentős csökkentését, bár ezzel kapcsolatban van, amit elfogadunk.
De ezeknél jóval bővebb az, amit a Kormány támogatni fog most a szavazás során.
Először is egyetértek azzal a módosító indítvánnyal, amely a törvényjavaslatban eredetileg szereplő "állami vagyon" kifejezés helyett pontosabban és szélesebb értelemben határozza meg a kedvezményekben, az adókedvezményben részesülő vállalkozások körét. Ennek értelmében helyesnek tartom, ha a társasági adókedvezmény mértéke az állami vállalat, illetve részben vagy egészben az állami tulajdonban lévő vagyontárgy privatizációjához, valamint ezek tulajdonában álló vagyonrészek MRP keretében történő értékesítéséhez kapcsolódik. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)
Egyetértek azzal – és ehhez kérem a Parlament támogatását –, hogy az állami vállalatoknál az átalakulási folyamattól függetlenül is, az állami vállalat elkülönült szervezeti egységének leválása útján is létrejöhessen a munkavállalói részvénytulajdonosi program. Ennek az az értelme, hogy e vagyonrészeket az állami vagyonkezelő szervezet társaságalapítás céljából elvonhatja, és ilyen programokban elindíthatja.
Egyetértek azzal is, hogy a program előkészítésére kedvezőbb szervezeti megoldások jöjjenek létre, s támogatni fogom azt, hogy a szervezőbizottság megalakításához már 25% dolgozói támogatás elegendő legyen. Ez a program szervezésének egyszerűsítését, valamint az előkészítéssel kapcsolatos időigény csökkentését fogja szolgálni meggyőződésem szerint.
Támogatni fogom továbbá azt a módosító indítványt is, amely nem teszi kötelezővé a többség részvételét, amely lehetővé teszi a 40% egyetértését az MRP-szervezet megalakításához. Hitem szerint ez is gyorsítani fogja e program elterjesztését.
Egyetértek azzal, hogy a megvalósíthatóság feltételeit feltáró tanulmány költségeit a társaság viselje. Megjegyzem, hogy a költség átvállalását az MRP-szervezet megalakulása esetén teszi a törvény lehetővé.
Ahogy a kedvezmények között utaltam rá, támogatni fogom azt, hogy a türelmi idő két évre történő kiterjesztése valósuljon meg. Ez lehetővé teszi, hogy az MRP-ket befogadó vállalkozás már megerősödve, a kezdeti nehézségen túljutva kezdje meg törleszteni a felvett hiteleket.
Végül támogatni fogom azt is, ami a saját erő sávos hiteltörlesztésére és hitelkedvezmény igénybevételére vonatkozik.
Ezek után röviden arról, mit kell tenni ahhoz, hogy MRP-t szervezzenek az emberek a munkahelyükön. Nyilvánvalóan ezzel kapcsolatban rengeteg tanfolyam indul, rengeteg cég fog rámozdulni várhatóan arra, hogy ezt a piacot megdolgozzák. Bízom abban, hogy a cégvezetés is mindenütt nagyon keményen fogja tanulmányozni ezt a törvényt és az ezzel kapcsolatos lehetőségeket. És abban is biztos vagyok, hogy az érdekképviseleti szervezetek alapvető érdeke lesz az ezzel kapcsolatos tudás terjesztése.
A legelső nyilvánvalóan az információterjesztés, a tudás megszerzése, hogy hogyan is működik ez a rendszer. Enélkül nem lehet elindulni; és valószínűleg minden munkahelyen szükség van néhány húzóemberre, aki fölvállalja azokat a terheket, azt a munkát, hogy ezt a szervezést végigcsinálják. Ha van ilyen, akkor az első és legfontosabb feladat, hogy meg kell valamit fogalmazni erről az MRP-ről a saját munkahelyükön, és ahhoz meg kell szerezniök minimum a dolgozók 25%-ának támogatását, mert másképp nincs egy legitim csapat, aki az előkészítő munkát meg tudja csinálni. Tehát valószínűleg ahhoz, hogy egyáltalán létre tudjon jönni egy előkészítő és szervezőbizottság, ahhoz meg kell dolgozni és meg kell ismertetni az emberekkel, hogy milyen lehetőségeik is vannak az MRP keretében.
A harmadik lépés az, hogyha megkapja a felhatalmazást a foglalkoztatottak 25%-ától a szervezőbizottság, annak előzetes tárgyalásokat kell folytatnia a cégvezetéssel, a bankokkal a hitelezés ügyében, az állami vagyonkezelő szervezettel, amely értékesíti eme vagyonokat, és tisztázni kell, hogy az értékesítésnek milyen fő keretfeltételei alakíthatók ki. Nyilvánvalóan e szervezőbizottság előzetes megbízást kell hogy adjon egy megvalósíthatósági tanulmány készítésére. Nem szükségszerű egyébként, hogy ezt kihelyezzék, hogy mást megbízzanak, de nem haszontalan – mert ebben a gazdaságban az is jellemző, hogy mindenki tudja, ha valaki válik, akkor ügyvédhez kell menni, de ha valaki bizniszt csinál, akkor nem keresi meg, aki ebben neki tanácsot tud adni.
A szervezőbizottság eme megvalósíthatósági tanulmány alapján, ami arra felel, hogy a cég pénzügyi helyzete lehetővé teszi-e a munkavállalók által megszerezni kívánt vagyonrészek vételárának törlesztését, a cégvezetéssel szükséges, hogy megegyezzen ennek a fő kereteiben.
Nyilvánvalóan több olyan fázis van, amikor az emberekkel ismertetni kell a szervezőbizottság munkáját; gondolom, ez is egy ilyen fázis.
A következő lépés az, hogy a szervezőbizottság eme megvalósíthatósági tanulmány birtokában konkrét hitelkérelmet kell, hogy beterjesszen valamelyik bankhoz, amelyik a privatizáció kedvezményes hiteleit nyújtja.
A szervezőbizottságnak kérnie kell a társaság taggyűlésének vagy közgyűlésének összehívását, amelynek meg kell adnia az elvi felhatalmazást a cég vezetésének, hogy részt vegyen, támogassa ezt a programot. Hogyha minden feltétel összeállt, akkor érdemes – a közbeeső tájékoztatásokat nem feledve – a dolgozókhoz fordulni, hogy körülbelül így néz ki a rendszer. A 40%-nyi dolgozó akarata szükséges a program elindításához, és az első alkalommal el kell fogadni a szervezet alapszabályát, meg kell választani végleges vezetőit, akik végigviszik a további folyamatot.
Amennyiben az MRP-szervezetnek a megalakulását kimondó közgyűlésen igenlő a szavazata és elfogadta az alapszabályt, és vezetőket választott, akkor ez átveszi a szervezőbizottságtól a munkát és végigviszi a tárgyalásokat, és megköti a szükséges hitelszerződéseket, illetve a társasággal előírt szerződéseket. Ezzel az adásvételi szerződés életbe lép, az MRP-szervezet teljes jogú tulajdonossá válik, és egyéni tulajdonná úgy bomlik le az MRP-szervezet által átvett tulajdon, ahogy a törlesztések megtörténnek.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az MRP jelentősége nem pusztán abban rejlik, hogy a mostani gazdasági átalakulás időszakában elősegíti a privatizációs folyamat gyorsítását, hanem intézményesen teremti meg a tulajdonossá válás folyamatát a munkahelyeken.
Ugyanakkor szeretném arra is felhívni a figyelmet: nem szabad, hogy túlzott illúziók keltődjenek a programmal kapcsolatban; a törvény felvezetésekor elmondott expozémban is utaltam rá, hogy ez csak egy eszköz a privatizáció sok eszköze között, bár lehet, hogy kitüntetett eszközzé válik – nagyon örülnék, ha azzá válna –, de nem lehet tőle, ettől sem, mint semmitől, csodát várni.
Végül röviden arról, hogy a gazdaságban milyen hatásai lesznek, milyen mechanizmusokat indít el ez a program, ha valóban működésbe lép. Azt gondolom, a legfontosabb hatása talán az lehet, hogyha az információadás és tájékoztatási munka jól sikerül, hogy tömegesen kezd el gondolkodni nagyon sok ember, hogy egyáltalán milyen sanszok vannak. Tömegesen kezdenek el foglakozni a tulajdonszerzés eme kedvezményes feltételeivel arról, hogy hogyan tudnának tulajdont szerezni.
Másodszor rendkívül fontos hatás lehet, hogy az üzemméret-szerkezetekben elindíthat egy kedvező változást, mert – utaltam rá – lehetőséget teremt különféle üzemméretek és üzemek bizonyos szempontú módosulásához, leválásokhoz, ha úgy tetszik – hogy pontosan fogalmazzak. Azt gondolom, hogy felgyorsul az átalakulások folyamata is ennek révén, éppen azért, mert talán támasztódik egy alsó nyomás arra, hogy ezek a folyamatok végigmenjenek. Nyilvánvaló előttem, hogy az előző időszakhoz képest a hazai tulajdonszerzés lehetősége ezzel a programmal lényegesen bővül. Abban is biztos vagyok, hogy ha az emberek ilyen mértékben érdekeltek ebben a privatizációs folyamatban, akkor egyszerűen igényelni fogják az átláthatóságát és a kontrollálhatóságát a folyamatoknak, és meggyőződésem, hogy az átláthatóság fokozása elősegíti azt, hogy a privatizáció flottabbul menjen.
És végül mindezek hatására azt gondolom, hogy valóban egy kis lökést ad a privatizáció folyamatának, és ezzel az egész magyar gazdaság hatékonysága növelésének.
Ezekkel a gondolatokkal ajánlom melegen az Országgyűlés figyelmébe ennek a programnak az elfogadását, és kérem támogatásukat.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal
