SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A postáról szóló törvényjavaslat általános vitája előtt vázoltam azokat a történelmi, társadalmi, gazdasági és nemzetközi összefüggéseket, amelyeket az előkészítés során figyelembe vettünk Ezek az összefüggések azonban a határozat meghozatala szempontjából is rendkívüli fontosságúak.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elfogadásával postatörténeti jelentőségű lépést teszünk, egy, a hagyományokon, történelmi múltunkon alapuló, de a jövőben korszerűbben, hatékonyabban működő postaszolgálat megteremtése érdekében. Meggyőződésem, hogy a jövő a szolgáltatás szemléletű vállalkozásoké. Úgy is mondhatom, hogy a vállalkozás szemléletű szolgáltatásoké. Ez azt jelenti, hogy nem elégséges kiváló termékek előállítása, korszerű, jól felszerelt hírközlési hálózatok, szolgálati helyek és eszközök létrehozása, hanem mindezt az igényekhez igazodó kínálattal, készséges szolgáltatói magatartással kell a fogyasztók rendelkezésére adni. Különösen érvényes ez a közvetlen emberi kapcsolatokon keresztül működő postaszolgálatra.
Ezeket a célkitűzéseket azonban vállalati monopóliumokkal nem lehet mindenkor megvalósítani. Ugyanakkor néhány területen nem jelentene megnyugtató megoldást a szabadverseny sem. Meg kellett találnunk azt a középutat, amely a törvényi szinten megteremti a szolgáltatások folyamatosságának, megbízhatóságának, a postai hálózat forgalmi egységének garanciáit, ugyanakkor lehetővé teszi a korlátozott versenyt, illetve a versenyeztetés lehetőségét.
Engedjék meg, hogy ezzel a gondolattal rátérjek a parlamenti vitára. Azt hiszem, a vita legnagyobb haszna az, hogy világosabbá vált a törvényjavaslat logikai rendszere, belső tartalmi összefüggése, s mindezek várható hatása a szolgáltatásokra és az ellátási helyzetre. Hitelesíteni tudtuk a bizottsági vitákon, hogy a javaslat vállakozásbarát, addig a határig, amíg a versennyel, a vállalkozásokkal a szolgáltatások és az ellátás színvonalának megtartását, javítását lehet szolgálni. Ahol viszont bármilyen mértékű és jellegű monopólium kerül kimondásra, ahhoz szigorú ellátási kötelezettség és felelősség előírása is párosul.
Az ellátási felelősséghez és a magyar postai hálózat, mint a világhálózat részének forgalmi működőképességéhez nyújt a törvényjavaslat magas szintű garanciát, amikor a koncesszióról szóló törvény felhatalmazása alapján kimondja, hogy meghatározott körben az Országyűlés jóváhagyása is szükséges a koncessziós szerződések érvényesítéséhez.
A törvényjavaslat elvi rendszerét olyan alapelemekre építettük, mint az alapszolgáltatások meghatározása, az ellátás biztonsága, a szervezeti monopólium megszüntetése, a postai szerződések törvényi feltételeinek megteremtése, a fokozatos verseny, illetve piaci feltételek lehetővé tétele.
A módosító javaslatokat elsősorban abból a szempontból vizsgáltuk, hogy egyes, méltányolhatónak tűnő részmegoldások ne bontsák meg a törvényjavaslat részletes, átgondolt, széles körben megvitatott elvi rendszerét.
Általánosságban megállapítható – és ezt a bizottsági viták is tükrözték –, hogy a javaslatok a jobbítás szándékával készültek, még ha esetenként nem is találkoztak a bizottságok és az előterjesztő egyetértésével. Néhány javaslatról konkrétan is szeretnék szólni, a törvényjavaslat szervezeti felépítéséhez igazodva.
Egyetértünk a törvényjavaslat 2. §-ához és mellékletéhez benyújtott azon indítványokkal, amelyek a kizárólagos állami, a koncessziós és a versenyszférába tartozó tevékenységek kiegészítésére, áttekinthetőbb elhatárolására irányultak. Nem érthetünk azonban egyet azzal az indítvánnyal, hogy a törvény a hírlapterjesztésre vonatkozóan ágazati rendelkezéseket is tartalmazzon. A hírlapterjesztés nem postai ágazati tevékenység, ennek megfelelően az alapvető szabályokat a sajtótörvény fogja majd megállapítani.
E törvényjavaslat a terjesztés teljes körű szabadságát deklarálja majd, amivel értelmeszerűen nem fér össze egy esetleges ágazati szabályozás. A módosító indítvány sértené a versenyegyenlőséget, továbbá jelentős költségvetési terheket is jelentene.
Természetesen a javaslat szól a postai hírlapterjesztésről, mint szerződés alapján működő tevékenységről. Ezentúl a címszalagos hírlappéldányokat alapszolgáltatásként kötelező eljuttatni a címzetthez.
Egyetértünk a 2. § (6) bekezdésével és a 7. § (2) bekezdésével összefüggő azon indítvánnyal, hogy az alapszolgáltatások színvonala az üzleti szolgáltatások bevezetésével, terjedésével ne romoljon.
Egyetértünk továbbá a 3. § olyan értelmű kiegészítésével, amely az állam tulajdoni részesedésének mértékét határozza meg a kizárólagos állami tevékenységek körében.
Több indítvány – különböző szempontok alapján – javasolta a "Magyar Posta" megnevezést. Ezzel értelemszerűen nem értünk egyet, egyrészt a magyar posta, mint szervezet, már nem létezik, másrészt egy vállalat nevesítése ellenkezne a törvény szellemével és logikai rendszerével.
Fontos törvényi garanciát jelent az alapellátással foglalkozó 9. § (2) bekezdéséhez benyújtott kiegészítő javaslat, amely éppen a legsérülékenyebb, a szükséges infrastruktúrákkal legkevésbé rendelkező településeket érinti. Ezért az indítvánnyal egyetértünk.
(19.00)
Nem értünk viszont egyet a 9. szakasz (4) bekezdésének módosítására irányuló indítványokkal, melyek az ideiglenes intézkedés időtartamára és a kötelezettek körére vonatkoztak. A törvényjavaslat szerinti két év felső limitet jelent, amelyre bonyolultabb ügyeknél feltétlenül szükség is van. Ennek hat hónapra történő rövidítése néhol megoldhatatlan problémákat okozna. A kötelezettek körének leszűkítése az állami szolgáltatóra a versenysemlegességet sértené, s egyúttal alkalmasabb szolgáltatók kijelölését tenné lehetetlenné.
Elfogadjuk viszont azt az indítványt, hogy a koncessziós pályázatban és szerződésben ezt a feltételt mint jogi, törvényes lehetőséget szükség szerint jelezni kell.
Az engedélyezés legfontosabb normatív feltételeit törvényi szinten kívántuk meghatározni. Csak így szüntethető meg a hatályos törvény egyik igen súlyos hibája. Ezért nem értünk egyet azzal az indítvánnyal, mely a feltételrendszer elhagyását javasolta.
Támogatjuk viszont a feltételek kiegészítésére, pontosítására irányuló javaslatokat.
Tompa Sándor képviselőtársam módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslat 30. szakaszának kiegészítésére. Az indítvány postai tanács létesítésére és működtetésére vonatkozik. A javaslat egyrészt a fogyasztóvédelmet, másrészt postai tevékenységek működtetését és fejlesztését is érinti.
Álláspontunk szerint a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos kérdéseket egységes fogyasztóvédelmi törvényben kell rendezni, illetve szabályozni. Ez megkönnyítené a jogkeresők helyzetét is.
Úgy vélem, a postaszolgálat működésével, fejlesztésével, versenyhelyzetével kapcsolatban a törvényjavaslat megfelelő, széles körű kontrollt biztosít. Ezt szolgálják a pályázati feltételek közzétételére, az Országgyűlés előtti beszámolásra, a fejlesztési koncepciók, programok Kormány általi jóváhagyására vonatkozó rendelkezések. A törvényjavaslat továbbá nem zárja ki, hogyha ez a későbbiekben szükséges, a Kormány akár postai tanács, akár más formában véleményező, tanácsadó szervezetet hozzon létre. Ugyanígy lehetőség van egyéb önszerveződésre is.
Fontosnak tartom azt az indítványt, amely a hatálybalépéssel kapcsolatban tartalmaz megnyugtató és törvényes megoldást. Az indítvánnyal elérhető az a cél, hogy az új postatörvény és a másik két hírközlési ágazatba tartozó törvény mielőbb kihirdethető legyen, mód legyen megismerésükre és a végrehajtásra való felkészülésre. Egyidejű hatálybalépésükkel viszont egyidejűleg kerül hatályon kívül a jelenlegi teljes, szinte áttekinthetetlen hírközlési joganyag.
Tisztelt Országgyűlés! Remélem, hogy sikerült kitérnem a törvénymódosító javaslatok néhány lényeges elemét érintő indítványokra.
Az általános vita megkezdésekor Széchenyi szavaival ajánltam elemző figyelmükbe a törvényjavaslatot. Engedjék meg, hogy most a zárszóban a postaszolgálat jövőbeli lehetőségeire, nemzetközi összefüggéseire is utalva a posta- és távíróügyek volt francia miniszterének, Cochery-nek az 1880-as párizsi nemzetközi postaértekezleten elmondott szavait idézzem: "A postaügy tevékenysége percnyi szünetelést sem engedhet meg. A posta nem tud pihenni, nyugodnia sem szabad. Tevékenységünk tere majdnem határtalan."
Tisztelt Ház! Az előterjesztett törvény ezt a lehetőséget biztosítja. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottak figyelembevételével támogassa az elfogadásra javasolt módosító indítványokat, és végül a törvényjavaslatot szavazza meg.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal
