GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP)
GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP)
GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden szeretnék szólni, mert napestig lehetne sorolni a valóság kusza viszonyait, amit Cséfalvay képviselőtársam is már részben elkezdett. A törvény olyan-amilyen, tehát ilyen helyzetben lehetett volna jobb törvényt hozni, de jót nem!
Az emberek megismerkedtek az átmeneti törvénnyel, a szövetkezeti törvénnyel, a kárpótlási törvénnyel, a téli hónapokban konzultáltak egymással, kombináltak, szerveződnek –, nagyjából látják már, kinek mi a jogi státusza, és nagyjából már az elképzelés is megvan az aszály ellenére, hogy körülbelül ki mit akar kezdeni a rá jutó vagyonrésszel, bár az árverésnek a késlekedése természetesen sokakat nagyon zavar.
Határozottan az a véleményem, hogy olyan módosítást, amely a felek jogi státuszát alapvetően megváltoztatja, nem szabad belevinni az átmeneti és a kárpótlási törvénybe. Tehát olyan módosításokat el tudok képzelni, amelyek nem borítják fel az eddig kialakult alkupozíciókat és jogi státuszokat, tehát amelyeket már most az emberek nagyjából átlátnak, és elkezdték az egyezkedést, tehát amelyek a már megindult egyezkedési folyamatokat nem borítják fel, ezért én is úgy gondolom, hogy lesz még jó néhány módosítás itt a törvény végrehajtása során, de semmiféleképpen nem lehet olyan, ami az alkupozíciót, tehát a jogi státuszt megváltoztatja.
Én nem tudom pontosan, hogy milyen a kisgazdapárti és a szocialista szimpatizánsoknak az aránya a bérlők körében, és azt sem tudom, hogy a kárpótlásra jogosultak körében milyen, de az számomra teljesen nyilvánvaló, hogy aki bérlőként gazdálkodik egy adott földön már legalább 5 éve, az már elindult a magángazdaságnak az útján, és azzal szemben elsőbbséget adni esetleg egy messziről visszaszármazott tulajdonosnak, mindenféleképpen a magyar mezőgazdaság fejlődését gátolja, és tudomásom szerint ez sok tízezer embert érint az országban. Én el is neveztem ezt a paragrafust Lex Anti-Bogárdinak, hiszen emlékezetem szerint Bogárdi képviselőtársam volt az, aki a bérlőknek ezt a jogosultságát szorgalmazta, és sokan mások ebben támogattuk.
Tehát nyilvánvaló, hogy a volt tulajdonost máshol is kell kielégíteni, és azokat, akik 5 évnél régebben kialakították a maguk kis magángazdaságát – szőlőkultúra, gyümölcskultúra ezeknek jelentős része –, azokat ott kell hagyni a helyükön, mert e módosítás szerint viszont – legalábbis az én értelmezésem sze-rint – ez az eddig kialakult helyzet megváltozna.
A másik két módosítás valóban nem borítja fel annyira az egész egyezségi rendszert. Én is egyetértek azokkal a képviselőkkel, akik azt mondják, hogy nagyrészt viszont ezek vagy feleslegesek, vagy nagyjából lehetetlenek. Én azt tudnám elképzelni, hogy ha már van a Parlamentnek egy agrárklubja, és van ugye egy Földművelésügyi Minisztériuma a Kormánynak és van Kárpótlási Hivatal, akkor a következő hetekben azt lehetne csinálni, hogy a technikai jellegű módosító indítványokat egy csokorba szedni, egy csomagterv formájában benyújtani, hiszen nyilvánvaló, hogy most ez a módosítás nem nyitja meg a vitát az egész törvényen, tehát nem lehet minden pontot módosítani. El tudok képzelni technikai jellegű módosításokat, de ezt egyeztetve, és a hivatalok és mások véleményét, szakmai véleményeket kikérve. Hogy csak néhány példát mondjak: – néhányat már említettek is – eléggé nyilvánvaló, hogy van egy igény a helyi társadalomban, hogy ne csak egyeztető fórum legyen a kárpótlásra nézve, hanem legyen valamilyen helyi egyeztető bizottság, valamilyen önkormányzat körül szerveződő bizottság, amely végigmenedzseli ezt a három-négy évet, ami előttünk áll.
Ugyanígy technikai kérdés az utaknak, a dűlőutaknak a használata, vagy az árverési folyamatnak az átláthatóbbá tétele, vagy – ez már egyáltalán nem technikai kérdés, de most is előjött egy párszor – a nemzeti parkká nyilvánítás hogyan is érinti akkor most a tulajdoni és a birtoklási viszonyokat.
Tehát én azt javaslom, hogy ne ezt a három javaslatot tárgyaljuk, hanem térjünk vissza egy csomagterv keretében az átmeneti törvény és a kárpótlási törvény technikai jellegű módosítására. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
