LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet címével kapcsolatban elöljáróban leszögezem a beterjesztővel egyetértésben, hogy a beterjesztett törvénytervezetnek semmi köze sincs a szövetkezeti törvényhez. Itt többször elhangzott, arra irányul, hogy az olyannyira erőltetett kárpótlási törvény számtalan hibájából ismét korrigáljon egyet-kettőt.
Nem ez az első kísérlet a kárpótlási törvény kihirdetése óta. A szövetkezeti átmeneti törvény egy nagy fejezete valójában a kárpótlási törvény folytatása, ami – mint első módosítás – sem sikeredett elfogadhatónak. Így tulajdonképpen a napirenden lévő tervezet a kárpótlási törvény ismételt módosítgatása. Biztosra vehető – a beterjesztő is utalt rá bizottsági ülésen –, hogy nem az utolsó. Ahogyan közeledik ugyanis a kárpótlási törvény végrehajtása, úgy szaporodnak a megvalósításával kapcsolatos problémák. Ezek közül néhányat:
A jogosultak egyre idegesebbek, vajon mikor kapják meg a kárpótlási jegyeiket. Nem tudják az emberek, hogy mennyit érnek ezek a kárpótlási jegyek. Nem tudnak dönteni, mire is használják kárpótlási jegyeiket a lehetőségek közül. Félnek, sokan félnek attól, hogy a késedelem miatt kicsúszhatnak a földárverésekből is. Nem tudják, hogy az így megszerzett új tulajdont, a földjeiket, mikor vehetik birtokba; ősszel vajon szánthatnak, vethetnek-e, és nem tudják többségükben azt sem, hogy mihez kezdjenek visszakapott régi-új tulajdonukkal.
A Kormánynak és a Parlamentnek – Cséfalvay képviselőtársammal egyetértésben – az lenne most a legfontosabb feladata, hogy segítsen eligazodni ezeknek az embereknek a számukra súlyos gondjaikban.
A beterjesztett törvénytervezet ezeket a gondokat ugyanis nem oldja meg. Előnyei – Glattfelder képviselőtársam gondolatmenete szerint – sokkal kisebbek, mint az elfogadásával járó hátrányok. (Glattfelder Bélához.) Te a gondolatmenetedben azt mondtad, hogy vizsgálod az előnyeit és a hátrányait. Ezen a gondolatmeneten haladva. Előnyei:
Kísérletet tesz a földárverés helyett egy megegyezéses tulajdonszerzésre. Az előttem szólók ennek a lényegét ecsetelték.
Korlátozza a bérlőknek biztosított vételi jogot. Ez a részaránytulajdonosok és a kárpótlásra jogosultak szempontjából előnyösnek tekinthető.
Kísérletet tesz arra, hogy a kárpótlás keretében földrendezést hajtson végre, ami valószínűleg nem fog sikerülni.
Rendkívül sok hátránya közül említek néhányat:
Önmagában az a tény, hogy a kárpótlási törvénynek egy új változatát tárgyalja, és minden bizonnyal elfogadja a Parlament, növeli a jogosultak és a mezőgazdaságból élők körében meglévő, hosszú ideje tartó bizonytalanságot.
Új döntési kötelezettségek, új határidők, új fellebbezési határidők keletkeznek vagy válnak lehetővé, és emiatt nem gyorsítja, hanem lassítja a kárpótlási törvény végrehajtását.
Az egyes tulajdonformák között indokolatlan, és minden bizonnyal alkotmányellenes megkülönböztetéseket tesz a vételi jog terhelésével kapcsolatosan.
Egyes földbérlőket tulajdonhoz juttat, másokat nem. Egyesek licitálással egymás ellen, mások megegyezéssel szerezhetnek földtulajdont. Ez konfliktusok forrása lesz.
Egyesek törvényszabta fix áron, mások árverésen feltornászott magasabb árakon juthatnak tulajdonhoz. Ez ellenérzéseket vált ki.
A 3. §-ban leírt változat, az egy tagban történő kiadás – többek elmondása szerint és véleményem szerint is – megoldhatatlan, ezt a részletes vitában fogom kifejteni.
Úgy érzem, hogy a törvény tárgyalásával és elfogadásával több kárt okozunk, mint hasznot, ezért jobb lenne, ha a beterjesztők visszavonnák, s ezzel is meggyorsíthatnák az olyan nagyon elkésett agrárszakmai törvények tárgyalását és elfogadását.
A kárpótlási föld kijelölése körül kialakult súlyos gondokon nagymértékben segíthetne, ha a Földművelésügyi Minisztérium eleget tenne a kárpótlási törvényben előírt, még nem lejárt határidejű kötelezettségének az állami földek kárpótlásra történő kijelölésével kapcsolatban. Én azt gondolom, hogy a megegyezést és az emberek megnyugtatását ez szolgálná a legjobban.
A Parlament pedig a szakmai törvények, az agrárpiaci rendtartás, a földtörvény és a már oly sokat emlegetett egyéb törvények elfogadásával csökkenthetné a bizonytalanságot, segítené orientálni az embereket, hogy mit vessenek, milyen árakra számíthatnak, mit termeljenek, hiszen Péter-Pál után, az aratás után a talajmunkákkal megkezdődik a jövő évi termelés megalapozása. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
