KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Köszönöm a válaszát, Államtitkár Úr. Előre jelzem, hogy csak köszönöm, elfogadni nem tudjuk. Itt ugyanis ön valószínűleg félreértette a kérdésünket, mert a kérdésnek a lényege az volt, hogy miért történik meg már másodszor, lassan szokványossá válik, hogy a Népjóléti Minisztérium egy törvényben előírt kötelezettségét nem teljesíti, csak három hónapi késéssel.
A dolog egyáltalán nem közömbös, hiszen mire ebből a pénzből az önkormányzatok támogatást tudnak nyújtani, ideér szeptember, vagyis lesz négy hónap, amikor felhasználhatják ezt a jelentős összeget, bár egymilliárddal a tavalyinál kevesebb összeget.
Tudjuk, hogy tavaly az önkormányzatok ugyanilyen késés miatt nem tudták célszerűen, sem célszerűen, sem teljes egészében felhasználni a nevelési segélyre fordított, nevelési támogatásra fordított összegeket. A nem célszerű felhasználás alatt én azt értem – és ebben vitatkozom önnel –, hogy az lenne a jó, hogyha több rendszeres nevelési segélyt adnának a rászorult gyerekeknek, mert ez biztos pénz, erre lehet számítani, és kevesebb eseti segélyezést. Ezt az összeget is ilyen célra kellene felhasználni, ezt viszont megakadályozza az, hogyha csak az év vége felé kapnak az önkormányzatok támogatást. Nem is számíthatnak rá, hiszen a tervezésük, a költségvetésük a tavasz elején, tél végén már elkészült, és akkor még szó sem volt róla. Na most, ebből következik is az, hogy eljutunk ebben az évben is egészen biztosan oda, hogy kénytelenek lesznek az önkormányzatok a fel nem használt pénzt visszautalni a költségvetésbe. Ennek az összegnek nem ez a célja; az a célja, hogy célszerűen felhasználják, hatékonyan használják fel, és nem az, hogy – mint tavaly is – 270 millió forintot visszautaljanak. Ez csak arra alkalmas, hogy szembeállítsa a rászorultakat az önkormányzatokkal.
Ott már közelebb áll az álláspontunk egymáshoz, hogy ez az egész segélyezési rendszer, ami nálunk él, benne a nevelési segélyezés rendszere is, úgy rossz, ahogy van, át kell alakítani. Kérdéseink is ezt célozták, és az ön válasza is tartalmazott erre vonatkozóan bíztató elemeket. Ami kevésbé bíztató az az, hogy a segélyezési rendszer átalakítását a szociális törvényben kellene megfogalmazni, és a szociális törvénynek legfeljebb a körvonalai látszanak csak, maga a törvény még nem.
Ennek alapján képviselőtársaimmal együtt nem tudjuk az ön válaszát elfogadni. Helyes lenne, hogyha a parlamenti bizottság megvizsgálhatná ezt a dolgot, hogy legalább a jövő esztendőben már egy célszerűbben felhasználható segélyezési rendszere legyen a Népjóléti Minisztériumnak, legyen a magyar társadalomnak. Ehhez azonban az kellene, hogy önök ne fogadják el ezt a választ. Köszönöm szépen. (Taps.)
Határozathozatal
