KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A részletes jogi indoklást ne tőlem várja, de azért megpróbálom elmondani, hogy mi a helyzet. Nem lesz frappáns: unalmasan szakszerű lesz. (Derültség. – Taps a jobb oldalról.)
Az állam bevételeinek az állami költségvetés és az önkormányzatok közötti megosztásáról az országgyűlés dönt az 1990. évi XCIV. törvény 49. §-a szerint. Ennek megfelelően rendelkezik az 1991. évi XCI. törvény 28. § (2) bekezdésében és a 72. § (1) bekezdésében a kincstári vagyonkezelő szervezet kezelésében lévő, a szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosításakor keletkező bevételek megosztásáról a következők szerint:
Ideiglenes hasznosítás esetén a teljes bruttó bevétel kerül megosztásra, mivel az ideiglenes hasznosítóra – például a bérlőre – nem terhelhetők az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségek. Gazdasági célú végleges hasznosításkor a nettó adósságteherrel és ráfordításokkal csökkentett bevétel oszlik meg fele-fele részben az érintett önkormányzat és a központi költségvetés között.
A 81/1992-es kormányrendelet meghatározza a kincstári vagyonkezelő szervezet részére a szovjet csapatok által kiürített ingatlanokra vonatkozó hasznosítás részletes szabályait, és csak definiálja azokat a fogalmakat, amelyeket a már idézett 1991. évi XCI. törvény vonatkozó szakaszai használnak. Ez a törvény a 28. § (2) bekezdés b) pontjában a nettó bevétel képzésekor használja az "adósságteher" és a "ráfordítás" fogalmakat. Az adósságteher számszerűsítését szolgálja az átlagosan számított 20% tartalék. A szovjet csapatkivonás pénzügyi lezárása vonatkozásában – miután miniszterelnök úr szóban megállapodott Borisz Jelcin úrral, az Orosz Föderáció elnökével a követelésekről való kölcsönös lemondásban, azaz a nulla szaldóban – fedezetlenül maradtak olyan terhek, amelyek a volt szovjet felet terhelték volna: bontási költség, rekultiváció, havária jellegű környezetszennyezés és így tovább. A kormányrendelet kifogásolt része a törvényi szabályozással egyezően, azt kiegészítve fedezetet teremt a szovjet csapatok által okozott havária jellegű károk felszámolására, a szükségessé váló bontási és rekultivációs munkákra, amelyek nem háríthatók át az új tulajdonosra vagy kezelőre.
Összegezve: nem az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeinek csorbítása az említett kormányrendelet célja, hanem ebben a vonatkozásban a törvényben használt fogalmak értelmezése, a kincstári vagyonkezelő szervezet eljárási szabályainak pontosítása, az adósságteherrel és a ráfordításokkal csökkentett nettó bevétel konkrét megjelenítése a cél.
Kérem a tisztelt Házat a válasz tudomásulvételére. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
