TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban annyit szeretnék csak mondani, hogy a kérdésemet szívesebben tettem volna fel interpellációként, mert egyetértek azzal az általános ellenzéki véleménnyel, hogy viszonválasz lehetősége híján a kérdés olyan műfaj, amelyben a Kormány megszólított tagjai frappáns válaszokat adhatnak, és cáfolatukra a plenáris ülésen nincsen mód. Vagy nem a kérdésre válaszolnak, mint például legutóbb az igazságügy-miniszter úr Hack Péter interpellációjára, aki azt kérdezte, hogy személy szerint ki a felelős, hogy a Kormány nem nyújtotta be az ígért törvényjavaslatokat a Parlamenthez. A válasz úgy szólt, hogy a Parlamentnek úgy sincs elég ideje megtárgyalni a be nem nyújtott törvényeket… (Dr. Tóth Albert: Úgy van! – Derültség.) Ez volt a válasz, ezért kell név szerinti felelős. Nagyon jó!
Miután az ismert körülmények miatt nem látok arra reményt, hogy a nyári szünet előtt az interpellációmra sor kerülhessen, ezért az ügy sürgőssége miatt kénytelen vagyok kérdésként elmondani.
Az 1991. évi XCI. számú, az 1992. évi költségvetésről szóló törvény 26. §-ának (3) és (4) bekezdése pontosan szabályozza a szovjet katonai csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosításából befolyó bevételek megoszlását. Így ideiglenes hasznosítás esetén a teljes bruttó bevétel egyharmada az illetékes települési önkormányzatot, kétharmada a központi költségvetést illeti; a gazdasági célú végleges hasznosítás esetén a nettó bevétel 50-50%-ban oszlik meg az érintett önkormányzatok, illetve a központi költségvetés között.
Ennek a bevételi forrásnak a felosztásáról a 81/1992. évi kormányrendelet 7. § a) pontja úgy rendelkezett – a fenti törvénnyel ellentétesen –, hogy a bruttó érték 20%-át tartalékolni kell. E tekintetben már nem tesz különbséget ideiglenes és végleges hasznosítás között. Ezzel a kormányrendelet a költségvetési törvény előírásait figyelmen kívül hagyva a bruttó bevétel 20%-át elvonva – ellentétesen az 1991. évi XCI. törvény szabályozásával – ezzel az önkormányzatokat hátrányos helyzetbe hozta.
Kérdezem igazságügy-miniszter urat – gondolom, államtitkár úr fog majd válaszolni rá –, mikor fogja a Kormány rendeletét a törvényhez igazítva módosítani. Amennyiben a módosítást nem tervezik, kérem, szíveskedjék jogi magyarázatát adni, hogy milyen felhatalmazás vagy indok alapján hozott a Kormány a törvényi szabályozást figyelmen kívül hagyva rendeletet e tárgyban.
Miután nem reagálhatok itt a miniszter úr, illetve az államtitkár úr válaszára, és én csupán szerény fantáziával próbálok válaszokat elképzelni – például, hogy a rendelet nem vonta el a bevételt, csak tartalékalapban kezeli, és az majd kiosztásra kerül –, előre elmondom jogi kifogásom erre a válaszra: a rendelet nem határozza meg, hogy milyen célra tartalékolja az összeget, és nem határozza meg azt sem, hogy mennyi időre – egy napra, egy évre vagy akár tíz évre –, ily módon az önkormányzatok akár több évig sem juthatnak az őket megillető pénzeszközökhöz.
Miután az ez évi költségvetési törvény már 1993-ban nem köti a Kormányt, így a tartalékalappal a Kormány azt csinál, amit akar, illetve, amit a koalíciós többség majd megszavaz. Ebben az esetben az önkormányzatok akár egyáltalán meg sem kaphatják ezt az összeget.
Várom szíves válaszát. (Taps a bal oldalon.)
