SZABÓ LAJOS, DR. (MDF)
SZABÓ LAJOS, DR. (MDF)
SZABÓ LAJOS, DR. (MDF) Tisztelt Elnök úr! Kedves Képviselőtársaim! A Postáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása keretében, figyelembevéve a március 17-én elhangzott frakció-szónoki véleményeket, valamint tekintettel egyéb szakmai információkra, többoldalú véleményekre és szakmai tanácskozások tapasztalataira, az alábbiakat tartom szükségesnek elmondani 6 pontban sűrítve, összefogottan.
Először: a vélemények többségével összhangban azt az álláspontot képviselem és támogatom, hogy a törvénynek hosszú távon kell szabályozni a postai tevékenység végzését olyan gazdasági környezetben, amely az elkövetkezendő néhány évben állandó mozgásban, reményeink szerint állandó fejlődésben lesz. Ezzel együtt a törvény szabályainak a stabilitást és a rugalmasságot kell biztosítani egyszerre. Tudjuk, bármelyik szenvedne itt csorbát, a postai tevékenységben zavar támadna.
Másodszor: elvi jelentőségű kérdés, hogy a törvény szabályozási köre, elemeivel összhangban, a Postára, mint tevékenységek, szolgáltatások, irányítási és hatósági feladatok, intézmények összességére vonatkozik. A Posta tehát nem postavállalatot jelent, mint ahogy a vasút sem a MÁV-ot, a távközlés sem a MATÁV-ot, és így tovább.
Harmadszor: jó, hogy az alapszolgáltatások körének meghatározása küldemény-centrikus: levélpostai küldemény, postautalvány. Az ezekkel kapcsolatos szolgáltatások koncesszió körébe tartoznak, összhangban a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. számú törvénnyel.
A küldeményekhez, illetve szolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy kapcsolható külön szolgáltatások, azaz értéknövelt szolgáltatások ugyancsak a kötelező, tehát államilag garantált körbe tartoznak. Tehát kiemelésük a koncessziós rendszerből és versenyterületté nyilvánításuk az alapszolgáltatási rendszer megbízhatatlanságához, postai egyenlőtlenséghez vezethet.
Zárójelben jegyzem meg: vállalkozók a nagyfogyasztók, forgalmas területek ellátására alakulnak, míg a perifériák, kistelepülések vagy ellátatlanok maradnának, vagy drágábban jutnának szolgáltatáshoz, illetve az állami szolgáltató költségvetés igényei növekednének.
Negyedszer: külön figyelmet érdemel az alapellátás, mint az alapszolgáltatások törvény által meghatározott mértéke, mely - úgy gondolom - a törvényjavaslat egyik újszerű, legfontosabb garanciális része, hisz a jelenlegi piaci vállalkozási helyzetben aligha nélkülözhető, csak egyértelmű pontos meghatározás fogadható el. Ez természetesen nem jelenthet megváltoztathatatlan merevséget. Elképzelhetőnek vélem, hogy az alapellátás mértéke a törvény hatályba lépésekor működő szolgáltató helyzetet jelentené a törvényjavaslatban szereplő 600, illetve 20 000 lélekszám helyett, garantálná, hogy az elért színvonal ne csökkenjen.
Ötödször: a Posta-koncesszió alapvetően új terület. A gazdasági és a postai szolgáltatások mai helyzetét ismerve nem valószínű, hogy egy esetleges pályázat közeljövőben történő kiírásakor a tőkés csoportok ezen a területen próbálnának befektetni. Ez a szabályozás inkább a jövőre vonatkozik, így téve eleget a törvény hosszútávú szabályozási igényének.
Valójában törvényi lehetőségekről van szó, amely nem jelenti azt, hogy a miniszter köteles koncessziós pályázatot kiírni. Nyilván bizonyos körülmények között indokolt lehet a piac megvizsgálása, a legfontosabb szempont azonban az, hogy az állami nagyvállalat ne érezze magát a kizárólagos törvényi monopólium védelmében. Ez a veszélyeztetettség élénkíti a vállalat vezetőinek gondolkodását, serkenti vállalkozói szellemét, a szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonalának növekedését, a jobb költséggazdálkodást.
A koncesszió kiírása ugyanúgy a Kormány felelősségi körébe tartozik, mint az általa alapított nagyvállalat működése. Ezért semmivel sem jelent nagyobb kockázatot a koncesszió lehetősége, mint törvényi szintű kizárása, sőt a kizárás a piac és az ellátás teljes kiszolgáltatottságát jelentené az egyetlen vállalat képességeinek, működési forrásainak.
(11.40)
A szabad verseny lehetővé tétele viszont az ellátási zavarokhoz, forgalmi anarchiákhoz vezetne, de kormányközi, nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeink is kötnek.
Mindezekkel együtt a törvényjavaslat olyan középutat választott, amely garantálja a szolgáltatási rendszer működését, ugyanakkor lehetővé teszi a fokozatos piacépítést, összhangban a nemzetközi, különösen a Közös Piac által szorgalmazott tendenciákkal.
Hatodszor: rendkívül fontos szempont a fogyasztóvédelem. Ennek érvényesülését szolgálja a törvény és végrehajtási rendeleteinek pontos megfogalmazása, a szolgáltatót terhelő kötelezettségek egyértelmű deklarálása, így szerződési rendszer, tájékoztatási kötelezettség, és így tovább, valamint az alapszolgáltatás alkalmazandó szabályai. Kifejezett fogyasztóvédelmi szabályokat a postai szolgáltatás esetében is kormányrendeletbe célszerű beiktatni, mely megkönnyíti a fogyasztók jogkeresését, a jogalkotói munkát, megtestesíti a fogyasztóvédelem egységes szabályozásának elvét.
Tisztelt Ház! Bizonyos vagyok abban, hogy a vita során és a benyújtott, habár vagy szerencsére, nem nagyszámú módosító javaslatokkal tovább javul a postáról szóló törvényjavaslat és a Parlament könnyen el fogja fogadni.
Köszönöm a figyelmet. Köszönöm Elnök úr. (Taps a jobb oldalon.)
